Sorra fosztják ki magyarok bankszámláit: innen tudhatod, hogy csalók rád álltak

Felgyorsult világunkban egyre többen intézik pénzügyeinket is számítógépen vagy okostelefonon, hiszen jóval gyorsabb, egyszerűbb és kényelmesebb, mint elmenni egy bankfiókba. Ráadásul egyre több ügyben, például hitelfelvételnél vagy számlanyitásnál sincs már feltétlen szükség a személyes jelenlétre. Ezzel azonban a csalók is tisztában vannak, és egyre gyakrabban próbálnak meg visszaélni a gyanútlan ügyfelek bizalmával. Nem árt tehát ügyelned arra, hogy kinek és milyen adatokat adsz meg.

Az adathalász-kísérletek során leggyakrabban vagy telefonon próbálnak meg személyes adatokat megtudni, vagy olyan üzenetet küldenek, amelyben bizalmas adatok megadását, egy link vagy egy csatolt dokumentum megnyitását kérik. Ha nem ismered fel ezeket, könnyen hozzáférnek a banki adataidhoz, és még a számítógépedet vagy okostelefonodat is megfertőzhetik, sokszor teljesen észrevétlenül. Gyakorlott felhasználóként biztosan találkoztál már rosszul megszerkesztett, magyartalan, átlátszó kísérletekkel, amelyeket nem volt nehéz kiszúrnod, de nehezebb dolgod akadhat a jól felépített, hitelesnek tűnő csalásokkal.

Hogyan ismerheted fel az adathalászatot?

Ezek a jelek bármelyike már önmagában is gyanúra adhat okot:

• Gyanús feladó – például egy betűeltérés a valós névtől
• Eltérések a megszokott formai jegyekben – nem a megszokott formátumú a megszólítás, a szövegezés hangneme, az aláírás
• Nyelvtani vagy helyesírási hibák – furcsa, szokatlan kifejezések, magyartalan megfogalmazás, nyelvtani hibák
• A sürgetés bármely formája – felhívás azonnali reakcióra, egy váratlan veszélyre vagy jó lehetőségre hivatkozva
• Váratlan levél – a levél olyan előzményekre hivatkozik, amelyek emlékeid szerint nem történtek meg, vagy a feladótól nem szoktál ilyen jellegű megkeresést kapni
• Bizalmas információk kérése – például felhasználónevet, jelszót vagy ügyfél adatot kérnek az üzenetben, amelyek megadása a jogszabályok szerint csak megfelelő biztonsági körülmények között történhet
• Visszautasíthatatlan ajánlat – az üzenet túl szép ahhoz, hogy igaz legyen

Biztos, hogy a bankod keres?

Könnyebben kiszúrhatod a csalásokat, ha tisztában vagy azzal, hogy milyen felületeken kommunikálhat veled a bankod. "A Takarékbank például a személyes, fióki ügyintézés mellett számos csatornán, így netbankon, Facebookon, weboldalán, SMS-ben, postai levélben és telefonos ügyfélszolgálatán is nyújthat tájékoztatást ügyfeleinek" - írták a HelloVidék megkeresésére.

Kiemelték: azonban sosem küld direkt Netbank linket, és sosem kér személyes adatokat, például netbank belépési jelszót, bankszámlaszámot, bankkártya adatokat, vagy más bizalmas adatot. Aki ilyen üzenetet kap, azonnal fogjon gyanút, ne kattintson rá a linkre vagy a csatolmányra, és semmiképp se adja meg a kért adatot!

Ugyanez igaz arra is, ha az ügyfélszolgálat nevében telefonon keresnek, és a bankszámlád, bankkártyád adatait, vagy a netbank jelszavadat kérik, azonnal bontsd a vonalat, a pénzintézetek ugyanis telefonon sem kérik el ügyfeleik személyes adatait. Ahogy azt sem kérik, hogy utalj át egy bizonyos összeget egy bankszámlára, vagy fizess online a bankkártyáddal. A Takarékbank lapunknak elmondta, fizetésre felszólító értesítést netbankon keresztül vagy postai úton és figyelmeztető SMS formájában küldhetnek, de ezekben sem lehet link, és nem kérnek számlaszámot vagy bármilyen egyéb személyes adatot.

Mit tegyél, ha csalásra gyanakszol?

Állj meg egy pillanatra, mielőtt bármilyen linkre, csatolmányra kattintanál, vagy telefonon elárulnád a személyes adataidat. Gondold át, hogy felismered-e a fent felsorolt ismertetőjegyeket? Ha valami nem stimmel, ne válaszolj a feladónak, inkább töröld az üzenetet, vagy bontsd a vonalat, és feltétlenül vedd fel a kapcsolatot a bankod valódi ügyfélszolgálatával!