Itt van Brüsszel 3 pontos mesterterve: így változtatnák meg a magyar vidéket

A vállalkozások szisztematikusan és szorosan kapcsolódnak a helyi foglalkoztatás növekedéséhez egy adott régióban és gyakran azon kívül is. Épp ezért fogalmazták meg az úgynevezett intelligens szakosodási stratégiában (S3), hogy a régióknak, megyéknek támogatniuk kell mind az induló, mind a terjeszkedő, fejlesztésekben gondolkodó vállalkozásokat, valamint a nagyvállalati innovációt.

Ezek a régiók gyakran szembesülnek a tradicionális tevékenységek hanyatlásával, amelyet kompenzálni tudnak az innovatív induló vállalkozások és start-upok által létrehozott új gazdasági tevékenységekkel. Az ilyen cégek hozzájárulnak a hagyományos ipari tevékenységek sikeres átalakításához, miközben ösztönzik egy új, regionális növekedési pálya kialakulását. Kulcsfontosságú az innovatív vállalkozói szellem fokozása a kis- és középvállalkozások életében, az innováció, az oktatás és a tudomány területén

– mutatott rá a tanácskozáson Johannes Hahn, az EU európai szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások veterán biztosa.

A konferencián elhangzottak szerint a vidéki vállalkozásoknak számos kihívással kell szembenéznie, ám az intelligens szakosodási stratégia azonosítja az egyes régiók, megyék értékeit és egyedi jellemzőit, ami több lehetőséget is teremt.

Eszerint a sikerhez vezető út főbb tényezői:

1. A helyi döntéshozatal jelentősége: az ipari átalakulásban lévő régiókban meg kell teremteni az egészséges vállalkozói környezetet, elősegítve a vállalkozási kultúrát és egyenlő feltételeket teremtve az induló vállalkozások számára. Ezen túlmenően fontos az erőforrások rendelkezésre állása és minősége, amelyet gyakran a helyi adottságok határoznak meg.
2. Az ipar, a technológiák és a generációk változása: a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell a folyamatban lévő tendenciákhoz. Ilyenek például az ügyfélközpontú üzleti modellek, a mobil megoldások vagy épp a digitális lábnyom kérdése.
3. Hálózatok kiépítése a vidéki és központi régióktól távoli területeken: a vidéken működő kis- és középvállalkozásokat össze kell kapcsolni a nagyobb városokban található erőforrásokkal és stratégiai szereplőkkel. Számukra kifejezetten előnyös innovációs központok létrehozása vagy az úgynevezett Start-up Boot Camp események megrendezése, ahol egy-egy megszületett ötlet kidolgozását és megvalósítását szakembergárda segíti megvalósítani.

A HelloVidék az elméleti törekvések mellett kíváncsi volt azok gyakorlati megvalósítására is. A Smart Retail City Lab-nál tett projektlátogatáson egy olyan „ötlet-laboratóriumot” ismertünk meg, ahol innovatív módszereket és megoldásokat dolgoznak ki a helyi kereskedelem és gazdaság fellendítése érdekében. Teszik mindezt az érdekelt felek bevonásával, amiből nem hagyják ki mondjuk egy étterem indítása kapcsán a szomszédokat, a leendő vendégeket és a többi kisvállalkozót sem.

Támogatjuk a helyi érdekelt felek közötti együttműködést a kiskereskedelmi ágazat és a helyi gazdaság fellendítése érdekében, valamint azért, hogy minden vállalkozói ötletnek megtaláljuk a lehető legkitűnőbb megvalósítási alternatívát. Itt, az inkubációs szerepet betöltő Smart Retail City Lab-nál alaposan felkészültünk a helyi kiskereskedelmi és gazdasági trendekből és változásokból, miközben behatóan megismerjük az ügyfeleket és az ő igényeiket. A technológiai fejlődés, a változó fogyasztási szokások és regionális változások egyfajta forradalmat indítottak el, ezért a túlélés érdekében a helyi vállalkozásoknak a kiválóságra kell törekedniük, megerősíteni az innovációra való képességüket és kidolgozni egy hosszú távú fejlesztési stratégiát. Csak ezekkel tudnak tartós versenyképességet biztosítani maguknak

– mondta el a HelloVidék kérdésére Solenne Romagni innovációs menedzser.

Hozzátette, hogy a Smart Retail City Lab fent vázolt módszerei a világ minden településén alkalmazhatók, mert arra fókuszálnak, hogy összehangolják a helyi szereplők tudását és jövőről alkotott képét, amivel testreszabott megoldásokat javasolnak a vállalkozások és azok környezetének gazdasági és társadalmi kihívásaira. A végső cél egy olyan „szomszédság” létrehozása, amelyben minden szereplő képviseltetheti magát.

Meglátogattunk egy innovatív, újszerű kezdeményezést is, amely a Kokotte nevet viseli. Ez a „pop-up étterem” egy üzleti inkubátor, ahol négyhavonta fogadnak egy-egy olyan, új vállalkozót, aki meg szeretné valósítani az üzleti ötletét. Ebben az időszakban az új vállalkozó kipróbálhatja a megálmodott üzleti koncepcióját a valós életben, és tapasztalatokat szerezhet, mielőtt megkezdi a „végleges” üzleti vállalkozását.

Ez a négy hónap nem túl sok és nem is túl kevés ahhoz, hogy megtapasztaljuk, hogy vajon a vállalkozásunk életképes-e vagy sem. A megnyitás előtt az „ötlet-laboratóriumban” alaposan körbejártuk a témát: a versenytársak felmérése végett megnéztük, hogy milyen típusú éttermek vannak a környéken, megvizsgáltuk, hogy a vevők részéről milyen étteremre lenne igény, kerestük az egyedit és az értéket. Így esett a választásunk a kakaóra, mint alapanyagra, ami nálunk szinte minden ételbe belekerült. Ha beválik az ötlet, már nagyobb magabiztossággal vághatunk bele egy étterem megnyitásába

– mesélte Pierrick Stinglhamber, a Chocolero\'s", az első kiválasztott pop-up étterem tulajdonosa.

Ha a magyar nemzeti intelligens szakosodási stratégiát vizsgáljuk, akkor abból kiderül, hogy a szellemi eredmények gazdasági eredményekké konvertálásában a start-up és spin-off vállalkozások kulcsszerepet játszanak. A stratégiában épp ezért fontos helyet kapnak az üzleti inkubátor programok elérhető szolgáltatásai, amelyek a világ fejlett országai számára már a gazdaságpolitikai eszköztár szerves részévé váltak. Hogy ez mit jelent? A vállalati inkubátorházak technológiai induló vállalkozások számára biztosítanak átmeneti jelleggel komplex szolgáltatási rendszert, egyfajta védett üzleti környezet. Célja, hogy erőforrással, tőkével, tudással, kapcsolatokkal lássa el a cégeket, ezzel javítva túlélési esélyeiket életpályájuk kezdeti szakaszában.

A magyar inkubátor program a következő pozitív változásokat indukálja:

• sokkal több ötlet, fejlesztés jut el a késztermék fázisáig, Magyarországról technológiai újításoknak ad otthont, az induló vállalatok réspiacokat találnak és szakosodnak,
• mobilizálja a privát szféra tőkéjét a K+F terén történő befektetésekkel,
• szemléletváltás indul el a hazai fiatalok körében a vállalkozói létről, lehetőségekről,
• felértékelődik a kreativitás, a tudás és kockázatvállalás,
• a hazai üzleti lehetőségek felértékelődnek, nő az ország tőkevonzó képessége,
• képzett munkaerő elvándorlása csökken,
• induló vállalkozások finanszírozási gondjai oldódnak meg piaci alapon,
• javul az üzleti és állami K+F költések aránya