Jövő keddig van módja még jelentkezni 300 milliós nyereményéért a Skandináv lottó tavaly októberi nyertesének.
Ismét rekordmagas, 1752,3 milliárd forint összeget fordít a magyar kormány honvédelmi célra a 2025-ös költségvetés szerint. A védelmi kiadások így nemcsak elérik GDP 2 százalékát, újra teljesítve ezzel a NATO elvárását, hanem az elmúlt évek robusztus haderőfejlesztésének folytatását is garantálják. Bár ilyen mértékű katonai költéssel Magyarország a NATO tagállamok „éltanulói” közé került, kérdés meddig lesz mindez elég. Donald Trump visszatérésével ugyanis újra az asztalra kerülhet a védelmi kiadások emeléséről szóló vita.
A rendhagyó módon tavaly decemberben elfogadott költségvetés forrásallokáció szempontjából ismét kiemelten kezeli a honvédelmet. Az idei költségvetés mintegy 1752,3 milliárd forintot irányít védelmi kiadásokra. Így a szintén a Honvédelmi Minisztérium jogkörébe tartozó katonai oktatás és sportfeladatokkal együtt összesen 1939,3 milliárd forintból gazdálkodhat a védelmi tárca az idei évben.
Összehasonlításképp, a tavalyi évben a honvédelmi alappal együtt összesen 1985,3 milliárd forintot, vagyis 46 milliárd forinttal többet költött védelmi célokra a magyar kormány. Így bár 2024-hez viszonyítva idén 2,3 százalékkal kevesebb forrás jut védelmi célra, a 2010-es 225 milliárd forintos védelmi költségvetéshez képest 2025-re reálértéken 3,5 szeresére növekedtek a honvédelemre fordítható források. Ezzel Magyarország 2025-ben is a GDP 2 százalékát meghaladó összeget fordít a védelemre, ismét teljesítve ezzel a NATO tagságából fakadó kötelezettségét.
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatbázisa szerint Magyarország 2023-óta GDP arányosan 2,1 százalékot fordít védelmi célra. A NATO 2024-es becslése szerint pedig a tavalyi évben Magyarország védelmi kiadásainak százalékos megoszlása a következőképpen alakulhatott: 4,6% infrastruktúrális költségek; 23,7% üzemeltetési és karbantartási költségek; 23,8% személyi kiadások; 47,8% pedig eszközbeszerzés és kutatás-fejlesztés - írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzésében.
Utóbbi igencsak kiemelkedő teljesítmény, tekintve, hogy a NATO elvárása, hogy a szövetségesek minimum 20%-ot költsenek védelmi költségvetésükből eszközbeszerzésre és fejlesztésre. Ha a NATO becslése helytálló, 2024-ben Magyarország Lengyelország után az előkelő második helyen állt a beszerzésekre irányuló költésben a szövetségen belül.
Nem volt ez mindig így
A rendszerváltást követően a Varsói Szerződés szerinti tömeghadsereg modelljéről való áttérés során a Magyar Honvédség létszámából és képességéből is folyamatosan veszített. A régi szovjet haditechnika karbantartása, az elavult technika kivezetése mellett nem történt jelentősebb beszerzés (a 2003-as Gripen lízingszerződés megkötésétől eltekintve), a védelmi szektort a kóros alulfinanszírozottság jellemezte.
Ezen Magyarország 1999-es NATO csatlakozása sem igazán változtatott. Hiába írtuk alá a többi tagállamhoz hasonlóan, hogy a nemzeti össztermék 2 százalékát költjük védelemre, a védelmi kiadások 2013-ra már a GDP 1 százalékát sem érték el.
Az alacsony GDP arányos védelmi költéssel Magyarország nem volt egyedül a NATO-n belül, sőt. 2014-ben az Egyesült Államokon, az Egyesült Királyságon és Görögországon kívül nem volt olyan állam az akkor 28 tagú szövetségen belül, aki teljesítette volna ezen kötelezettségét. Ebben az időben általános nemzetközi trendnek mutatkozott a védelmi szektor alulfinanszírozottsága, két összefüggő ok miatt is. A 2008-as gazdasági válság miatti gazdasági megszorítások és költségvetési kiigazítások több esetben forrásmegvonással sújtották a védelmi szektort. A szektor jelentős támogatása nem is tűnt ekkor racionális, az állampolgárok számára megmagyarázható lépésnek, hiszen ebben az időszakban a biztonságpolitikai gondolkodást egyfajta „poszt-háborús” felfogás uralta. Eszerint a hagyományos, konvencionális háborúk kora véget ért, a tömeghadseregek, a „nagy vasak” és teljes képességspektrum helyett kisebb méretű, de professzionális haderőt és a nemzetközi szövetségesekkel megosztott képességeket kell építeni. Ezért is érte 2014-ben hidegzuhanyként Oroszország Krími megszállása az európai szövetségesek többségét.
A 2014-es Wales-i NATO csúcson a tagállamok már nemcsak megerősítették elköteleződésüket a védelmi költségvetésük növelésére, de abban is megegyeztek, hogy katonai kiadásaik legalább 20%-át fejlesztésre fordítják majd. Magyarország ezzel együtt pedig a „burden sharing” elve alapján egy nehézdandár létrehozására tett ígéretet.
Honnan indult és hová tart a magyar haderőfejlesztés?
Nagy hátrányból indult tehát a Magyar Honvédség képességfejlesztése a 2010-es évek közepén. 2016-ban a kormány meghirdette a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, röviden csak „Zrínyi 2026”, amely nemcsak a magyar honvédség modernizációját, új eszközök beszerzését tűzte ki célul, hanem hogy újjáépítse a szebb napokat látott hazai védelmi ipart. A török, amerikai és több európai vállalattal való együttműködés mellett mind az eszközbeszerzés, mind a hazai védelmi beruházások terén kiemelt partnernek bizonyult a német Rheinmetall vállalat, amely német-magyar vegyesvállalatok létrehozásával mára már négy helyszínen rendelkezik valamilyen gyártó- és kutatóközponttal az országban. Ezek közül is kiemelendő a várpalotai lőszer és robbanóanyag üzem, valamint a zalaegerszegi „Lynx” gyalogsági harcjárművet gyártó egység.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Leopard 2A4-es és Leopard 2A7-esek vlamint „Gidrán” páncélozott harcjárművek beszerzésével; a Panzerhaubitzer 2000-es önjáró lövegek és Lynx alvázára szerelt Skyranger légvédelmi lövegek vásárlásával; a KC-390 katonai szállítógép és H225M helikopterek, valamint a ELM-2084 radarok és NASAMS légvédelmi rendszer kiépítésével a magyar honvédség eszközparkja nemcsak megújult, de új képességekkel is gyarapodott. A cseh CZ fegyvergyártó cég licenszének megvásárlásával és a Carl Gustaf és Spike páncéltörő rakétarendszerek hadrendbe állításával pedig a honvédség kézi lőfegyverei és páncéltörő képessége is megújult.
A hazai védelmi ipari felépítésének célja nem csak a Magyar Honvédség ellátása, hanem a Magyarországon gyártott eszközök és lőszerek nemzetközi piacon való értékesítése is. A kiépülő magyar védelmi ipari komplexum a nemzetgazdaságban, a gazdasági növekedésben is egyre nagyobb súllyal szerepel, kiemelt stratégiai ágazattá vált. Ezért is született meg a döntésre 2023 végén, miszerint a védelmi ipari fejlesztések és beruházások a Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá kerüljenek, csakúgy mint az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. tulajdonosi jogkörei.
A 2025-ben védelmi célra rendelt költségvetési források pedig lehetővé teszik a haderőfejlesztési program minden haderőnemet érintő folytatását. A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint kiemelt cél lesz az idei évben a katonák felszerelésének modernizációja, a csapatok vezetési-irányítási feltételeinek megteremtése, a légierő valamint a légvédelmi és légtérellenőrző képességek fejlesztése valamint olyan infrastruktúrális projektek, mint egy hangárkomplexum létrehozása a szolnoki repülőbázison.
Meddig elég a 2 százalék?
Bár ilyen arányú védelmi költéssel Magyarország bekerült a NATO „éltanulói” közé, visszatérő kérdés, hogy a tagállamok ilyen arányú költése mellett mennyire maradhat hatékony a kollektív védelmi szövetség. Donald Trump újraválasztása és a turbulens geopolitikai helyzet után tehát újra kiéleződhet a vita a NATO szövetségesek védelmi költségvetésének emeléséről.
Bár 2024-ben már csak nyolc olyan „renitens” tagállam volt a 32 tagú szövetségben, aki nem teljesíti a GDP 2 százalékos célt, Trump már korábbi ciklusában is sérelmezte, hogy aránytalanul nagy teher hárul Washingtonra a kollektív védelem finanszírozása terén. Egyes információk szerint Trump akár az 5 százalékos GDP arányos költés mellett is kardoskodhat, míg az európai szövetségesek maximum a 3-3,5 százalék irányába mozdulnának el, tekintve az ezzel járó gazdasági többletterhet. Ukrajna támogatása mellett várhatóan ez lesz majd a júniusi hágai NATO csúcstalálkozó központi témája.
Meglepő adatokat közölt a KSH: nem is gondolnád, tényleg így szerepelt a magyar gazdaság 2024 végén?
2024. novemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva 4,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Most bárki ajándékozhat személyre szóló dalt karácsonyra bármelyik szerettének. A SONG4U a mesterséges intelligenciát és személyes történeteket ötvözve készít egyedi dalokat.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
-
Ingatlant vennél vagy felújítanál a lakásszámládból?
Arra keressük a választ, hogy olvasóink milyen célra fordítanák szívesen lakás-előtakarékossági szerződésüket.
-
Vásárlásra vagy felújításra költenéd a lakástakarékot?
Mennyire ismered a lakás-előtakarékossági lehetőségeket a többi megtakarítási formához képest?