Közeleg a tél: ennyi gázból kell gazdálkodnunk a fűtésszezonban, sokan fognak fázni

A gáztározók kulcsfontosságú szerepet töltenek be mind Magyarország, mind pedig a többi európai uniós tagállam gázellátásában. Segítségükkel a gázimport ideiglenes fennakadásai esetén is kielégíthető az országok fogyasztása. Különösen fontosak a téli időszakban, amikor a fűtési igények miatt szükséges, hogy egyetlen napra se szakadjon meg a gázellátás. Magyarország gázfogyasztásának fedezéséhez elengedhetetlen az importált földgáz, mivel saját földgázkitermelő kapacitásaink a nyári hónapokban maximálisan a fogyasztás felét képesek fedezni.

Ez rávilágít arra, hogy az importált földgázból biztonsági tartalékot szükséges képezni. Erre szolgál öt, 2013 óta magyar kézben lévő hazai gáztározónk Pusztaedericsen, Zsanán, Kardoskúton, Szőregen és Hajdúszoboszlón. Ezek valójában olyan kimerült földgázmezők, amelyeket átalakítottak olyan módon, hogy a vezetékeken érkező gáz tárolható legyen bennük, megfordítva a kitermelés folyamatát.

Töltöttség

Az Európai Bizottság 2023. novemberi végrehajtási rendelete értelmében a tagállamoknak 2024. november 1-ig legalább 90%-os szintre kell feltölteniük gáztározóikat. A GIE (Európai Gáztárolók Szövetsége) adatai alapján az EU-s országok túlnyomó része már most, szeptemberben is teljesíti ezt az elvárást. Mint az alábbi ábrán látható, így van ez Magyarország esetében is, itthon a gáztározók 92%-os töltöttségen állnak.

Portugália gáztározói jelenleg 103%-os szinten állnak. Ezt az anomáliát az magyarázza, hogy az adatbázisban szereplő adatok a tárolt földgáz energiatartalmára, nem pedig a fizikai térfogatára vonatkoznak. Amennyiben magasabb energiatartalmú földgáz érkezik a tárolóba, mint az átlag, a töltöttségi szint 100% fölé emelkedhet.

Látható, hogy két tagállam van, amely még nem teljesíti a 90%-os követelményt: Dánia és Lettország. Dánia 73%-os szinten áll, Lettország gáztározói 74%-ig vannak feltöltve, így elmondható, hogy ez a két ország is közel áll az elvárt arányhoz. Fontos megemlíteni, hogy a gáztározók kapacitása országonként jelentősen eltérő, illetve a tagállamok energiaellátásában is változó mértéket tesz ki a földgáz. Így például Dániában 2013 januárja óta tilos földgázt használó kazánok beépítése az újonnan épült épületekbe. 2022-ben a dán háztartások 21%-a használt gázt fűtési igényeinek kielégítésére, a dániai igényeknek tehát megfelelő mértékű a helyi gáztározók töltöttsége.

Az EU összes gáztároló kapacitása 110 Mrd m3, amely jelenleg 93%-os szintre fel van töltve, tehát 102 Mrd m3 gáz rendelkezésre áll. Összehasonlításképpen: a 2021-2022-es téli fűtési szezonban az EU-ban összesen 176 Mrd m3 földgáz került felhasználásra, a 2022-2023-as szezonban pedig 151 Mrd m3. A tárolókapacitásoknak köszönhetően, a vezetékes földgázszállítás nagy részének kiesésének esetében EU-s szinten továbbra is biztosítható lenne a téli ellátás, ezen felül szükség esetén Ukrajnában is elérhető lehet 31 Mrd m3 tárolókapacitás.

Az éves felhasználáshoz viszonyítva a gáztározók töltöttségét még teljesebb képet kapunk. Ezt mutatja be az alábbi ábra. Magyarország teljes éves fogyasztásának 60%-át tudná jelenleg fedezni az aktuálisan 92%-os töltöttségű tározókból. Ezzel a legfelkészültebb országok között vagyunk, mindössze Lettország és Ausztria előz meg.

Tárolókapacitások

Teljes töltöttségük esetén Magyarország gáztározói képesek fedezni az ország éves gázfogyasztásának 64%-át, ezzel az élmezőnyben szereplünk az uniós országok között. Ez az érték hasonló, mint Szlovákia kapacitása (62%), és jelentősen magasabb több nyugat-európai ország, például Németország, vagy Franciaország tárolókapacitásainál, amelyek ezen tagállamok éves gázfogyasztásának harmadát képesek fedezni.

Mint a fenti ábrán is látható, Lettország és Ausztria több tárolókapacitással rendelkeznek, mint amennyi az éves szükségletük. Lettország közel háromszorosát képes eltárolni éves gázigényének, Ausztria pedig 112%-át.

Kihívások

Az uniós gázellátás biztonsága új kihívásokkal nézhet szembe, mivel 2024. december 31-én lejár az orosz-ukrán tranzitmegállapodás. Magyarországot ez kisebb mértékben érinti, ugyanakkor Szlovákia, és Ausztria jelenleg szinte kizárólag ezen az útvonalon kap földgázt. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa, Kadri Simson álláspontja szerint nem várható a megállapodás meghosszabbítása. Ennek következtében az érintett tagállamoknak más megoldást kell keresniük gázellátásuk biztosítására. Az egyik lehetséges opció az Azerbajdzsánból érkező gázimport megerősítése, egyebek közt az ukrán tranzitútvonal használatával. Erről jelenleg is folynak a tárgyalások az ukrán és EU-s hatóságokkal, biztató eredményekkel.

Magyarország alternatív szállítási útvonalakon keresztül is tudja biztosítani gázellátását. A földgáz túlnyomó része már jelenleg sem Ukrajnán áthaladó útvonalon érkezik. A Török Áramlat meghosszabbításán, a Balkáni Áramlat gázvezetéken keresztül lép be az országba a legtöbb földgáz, a magyar-szerb határon keresztül. Ezen az útvonalon egyébként 2024 tavaszától már Azerbajdzsánból is érkezik gáz.

Összegzés

Az EU rendelkezésre álló tárolókapacitásai közel maximális szintjükig fel vannak töltve. Ugyan az egész éves gázfogyasztását kevés uniós ország lenne képes kizárólag a betárolt földgázból fedezni, mindazonáltal az idei télre elegendő lesz a betározott mennyiség. Az elmúlt években egyébként jelentősen csökkent az európai gázfogyasztás, 2021-hez képest 2023-ban 24%-kal kevesebb földgázra volt igény az EU országaiban.

Részben az enyhébb telek, részben pedig a gazdasági nehézségek miatt csökkent a gázigény, beleértve a földgázt felhasználó ipari szektorok termelésének visszaesését is. A tározók töltöttsége alapján tehát elmondható, hogy Magyarországnál kevés uniós tagállam van jobban felkészülve a gázellátási zavarok kezelésére, itthon az ellátás biztonsága garantálható ezen a télen is.