Néhány luxustelepülésen összpontosul az ország vagyona: tömegek nyomorognak a falvakban

Ahogy a tavaly, idén is foglalkoztunk már a különböző települések között fennálló jövedelmi szakadékokkal.  Összegyűjtöttük a 15 leggazdagabb és 10 legszegényebb települését az országnak és már akkor felvettettük, hogy megvizsgáljuk lakosság arányosan miként oszlanak meg ezek az arányok. Mennyire centralizálódnak a jövedelmek bizonyos településekre? A kérdés megválaszolásához 2 mutatót vizsgáltunk, a KSH Népszámlálási adatbázisából a településeken élő lakosok számát 2022-ben és a TeIR adatbázisában elérhető 2022-es egy főre eső éves bruttó befolyó belföldi jövedelmeket.

Elemzésünkben részletesen kitérünk arra, hogy lakosságarányosan hogyan alakulnak a jövedelmek és külön megvizsgáljuk azt is, hogy a településtípusok között milyen megoszlás látszik az éves és havi egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem tekintetében. A tavalyi cikkünk alapján arra számítunk idén is, hogy a meglehetősen az országban élő magas jövedelműek csoportja csupán néhány településre sűrűsödik. 

Jövedelmek megoszlása

Érdemes először csak a bruttó jövedelmek eloszlását megvizsgálni, mert már önmagában ez nagyon érdekes. Idén a tavalyival szemben nem három, hanem négy nagy kategóriára szedtük szét az adatokat, megnéztük hány olyan település van, ahol 1 millió forint alatt jön ki az egy főre eső bruttó belföldi jövedelem évente, majd azokat, ahol 1 millió és 2 millió forint között van, a 2 millió és 3 millió közöttieket és értelemszerűen megnéztük a 3 millió forint felettieket.

A 2022-es adatok alapján a fejenként vett bruttó befolyó belföldi jövedelem 54%-ban 1 millió és 2 millió közé esik, ugyanakkor 4%-a a népességnek nem, hogy 2 millió forint felett visz haza fejenként bruttó, de egyenesen 3 millió felett. 

Két település, nevezetesen Telki és a tavalyi év "sztártelepülése" Tornakápolna ezt is felülmúlja. Telkiben az egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem 4 017 076 forint, Tornakápolnán pedig 5 881 661 forint. Ezen a két településen összesen 4 513 ember él (melyből ráadásul összesen 14 él csupán Tornakápolnán), ami a teljes (2022-es népszámlálási adatok alapján) népesség mindösszesen 0,05485 százaléka.

Az adatok alapján elmondható, hogy az 1 millió forint alatt szerző települések száma  247, amely a 2022-ben markánsan jelenlévő infláció mellett igen elszomorító érték. A következő táblázatban részletesebben összeszedtük a vizsgált 4 kategória településszintű adatait. 

Jól látható, hogy a legtöbb település az 1 millió és 2 millió forint közötti bruttó belföldi jövedelem kategóriájában található, ami azért is érdekes, mert lakosságarányosan nem ez a kategória a vezető érték. Tehát arra a következtetésre juthatunk el, hogy az emberek igyekeznek "jobb módú" településekre költözni, vagyis olyan lakhelyet választani, ahol a szomszédok is havonta átlagosan bruttó 200 ezer forint körül minimum hazavisznek. A fenti összegzett tábla alapján azonban az idén is elmondható, hogy közel 7-szer több olyan település van ahol 1 millió forint alatt visznek haza fejenként évente (vagyis havonta kb. 67 ezer forintot bruttó!!), mint ahol 3 millió forint felett.

Tehát elég markánsan besűrüsödik az ország vagyona mindösszesen 41 telepüésre. 

Településtípusok szerinti különbségek

Magyarországon jelentős jövedelmi különbségek vannak a különböző településtípusok között, amelyek az életminőségben, az oktatási és egészségügyi hozzáférésben, valamint a gazdasági lehetőségekben is megmutatkoznak. Ezeket a különbségeket számos tényező befolyásolja, mint például a munkaerőpiaci lehetőségek, az ipari és szolgáltatási szektor jelenléte, valamint a lakhatási költségek. A következő ábrán összeszedtük, hogy településtípusok szerint átlagosan hogyan alakultak a bruttó befolyó jövedelmek. 

Budapest és a nagyobb városok, mint például Győr, Székesfehérvár vagy Debrecen, magasabb átlagjövedelmet biztosítanak a lakosoknak. Ez nagyrészt a fejlettebb munkaerőpiacnak, a multinacionális vállalatok jelenlétének és a magasabb hozzáadott értékű munkalehetőségeknek köszönhető. Szélesebb körű munkaerőpiaci lehetőségek, magasabb kereseti potenciál és alacsonyabb munkanélküliség jellemzi ezeket a területeket.

Ezzel szemben a kisebb városokban (községekben) az átlagjövedelem alacsonyabb, mint a nagyvárosokban, de még mindig magasabb, mint a falvakban. A helyi gazdaságok gyakran kevesebb lehetőséget kínálnak magasabb fizetésű állásokra, de a megélhetési költségek is alacsonyabbak. A  munkaerőpiaca jellemzően kevésbé fejlett, és a munkahelyek gyakran alacsonyabb hozzáadott értékűek. Míg a falvakban és vidéki településeken az átlagjövedelem a legalacsonyabb az országban. A helyi gazdaságok gyakran agrárjellegűek, és kevesebb lehetőséget kínálnak magasabb fizetésű munkákra.

A vidéki területeken magasabb a munkanélküliség, kevesebb a stabil munkahely, és a bérek is alacsonyabbak. Sok esetben a lakosok ingázni kényszerülnek a közeli városokba. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen publikál adatokat a jövedelmi különbségekről, amelyek alapján látható, hogy Budapest és az iparilag fejlett régiók átlagjövedelmei jóval meghaladják az országos átlagot, míg a falvakban és mezőgazdasági területeken az átlag alatt vannak.

Ahogy a településtípusok szerinti vizsgálatok a társadalomtudósok körében is igen népszerűek, pontosan azért, mert nagyon látványosan kimutathatóak a társadalmi különbségek. Kovács Katalin, az MTA kutatója 2022-ben közölt tanulmányában szintén megvizsgálta, hogy milyen anyagi helyzetű emberek élnek egyes településtípusokon. A kutató eredményeit a következő ábrán összegeztük a témában. 

A grafikon a tanulmány és az általunk is megjelenő megállapításokat igazolja. Vagyis a települések jogállása (és tényleges funkciói) alapján elkülönülő csoportjainak település-osztályok szerinti eloszlása egyenlőtlenségeket mutat: a nagyvárosi kör, ahová a megyeszékhelyeket és a megyei jogú városokat sorolhatjuk, a két legjobb társadalmi összetételű és helyzetű település-osztályba tartozik, és a tízezer főnél népesebb városok zöme is ezt a két település-osztályt gazdagítja. Ugyanakkor a vidéki települések reprezentációja a kedvező státuszú település-osztályokban alacsonyabb, sőt,

a legkedvezőtlenebb társadalmi helyzetű településeket tömörítő település-osztályban kizárólag vidéki települések szerepelnek.

Ahogy azt tavaly megjelent cikkünkben is összegeztük Magyarországon jelentős jövedelmi különbségek mellett súlyos anyagi deprivációk is megfigyelhetők, különösen a leszakadó régiókban. Tehát a háztartások nem képesek fedezni az alapvető szükségleteket, mint a lakbér, a rezsi vagy a rendszeres húsfogyasztás, ezek a települések jellemzően Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben összpontosulnak, itt a súlyos anyagi depriváltság aránya 26% és 56% között mozog. Ezzel szemben a legjobb helyzetben lévő térségek Pest megyében és Nyugat-Magyarországon találhatók, mint például Budapest, Budakeszi, Dunakeszi, Győr, Szombathely és Sopron. A kutatások rámutatnak, hogy szükség van a leszakadó régiók felzárkóztatására, hogy a jövedelmi különbségek és az életminőségbeli eltérések csökkenjenek az országban.