Nő a szakadék Budapest és a vidék között: brutális éket vertek a válságok magyar és magyar közé

A tavalyi inflációs helyzetet a fejlettebb régiók lakossága érezte meg leginkább, míg a kisebb jövedelmű térségekben kevésbé csökkent a családok fizetőképessége. A gazdaság gyengélkedése Közép-Magyarországot érinti a legsúlyosabban, 2023 eleje óta ebben a régióban a legrosszabb a lakosság fizetőképessége, jelenleg 48,87-et mutat az Intrum Regionális Fizetőképességi Indexe. A gazdasági nehézségek kevésbé érintették az ország keleti részét: Észak-Magyarországon 69,33-en, Észak-Alföldön 68,55-ön és Dél-Alföldön 69,86-on áll a fizetőképességi mutató.

Az idei első negyedévben mindezek mellett a legtöbb régióban komolyan növekedett a fizetőképesség, így a következő hónapokban várhatóan valamivel könnyebben tudják a magyarok teljesíteni esedékes fizetési kötelezettségeiket. A növekedés a legrosszabb fizetőképességgel rendelkező, Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországon volt a leglátványosabb: 2024 első negyedévében 48,9 pontra nőtt a fizetőképességi index, amely 21,6 százalékos növekedésnek felel meg az előző negyedévhez képest. Markánsan, 17 százalékkal emelkedett még a fizetőképesség Dél-Dunántúlon, valamint 11,6 százalékkal Észak-Alföldön. Egyedül Közép-Dunántúlon romlott az előző negyedévhez képest a lakosság helyzete, 2,2 százalékkal.

Már a Covid-járvány idején is tapasztalható volt, hogy az egyes régiók a gazdasági nehézségeket eltérően élik meg, és ez a tavalyi évben sem alakult máshogy. Az elmúlt időszak gazdasági kihívásai ellenére örömmel tapasztaljuk, hogy Magyarország jelentős része erősödő fizetőképességet mutat, a csökkenő infláció szinte minden régióban meghozta a kedvező hatást. Különösen biztató látni, hogy Közép-Magyarország, amely eddig a legrosszabb helyzetben volt ilyen téren, jelentős javulást ért el az idei első hónapokban

- értékelte a Regionális Fizetőképességi Index eredményeit Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.

Üveges hozzátette: “Amennyiben konszolidálódik a világgazdasági helyzet, amely változásaira különösen érzékenyek a nyugati és középső régiók, bizakodhatunk abban, hogy a következő negyedévekben még inkább stabilizálódhat a magyar háztartások pénzügyi helyzete”.

Vidék is halad, de Budapest még gyorsabban

Bár a vidék is fejlődik, Budapest folyamatosan növeli gazdasági előnyét Magyarország többi régiójához képest, így egyre nagyobb elszakadás tapasztalható a főváros előnyével. Budapest 1 főre jutó GDP-je egy évvel ezelőtt még az Európai Unió átlagának 155 százalékát érte el, mára már 158 százalékra nőtt, ezzel az EU tizenötödik legmagasabb gazdasági teljesítményét nyújtja. Magukhoz képest azonban a vidéki régiók is egyre jobban teljesítenek, és ez igazán akkor válik láthatóvá, ha nem kizárólag egyetlen év adatait vizsgáljuk, hanem hosszabb távon nézzük a fejlődést.

A bruttó hazai terméket tekintve a legjobban teljesítő vidéki régió Magyarországon a Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye), amely 2010 óta az uniós átlag 57 százalékáról 71 százalékra javult. 2010-ben az ország Dunától keletre eső részei és a Dél-Dunántúl még az 50 százalékos szint alatt voltak. Nagyon különös viszont a Nyugat-Dunántúl esete: 2010-ben az EU fejlettségi szintjének 67 százalékán állt, 2015-re 76 százalékra emelkedett, majd visszaesett az eredeti 67 százalékos szintre, ahol egy évtizeddel ezelőtt is állt, és jelenleg is csak minimális javulást mutat.

Ugyan impozánsnak tűnik ez a tendencia, azonban fontos megjegyezni, hogy nemzetközi kontextusban a fejlődés ellenére a hátsó traktusba tartozunk. Az egy főre jutó GDP az Eurostat adatai szerint hazánkban az EU átlagának 76 százalékát érte el tavaly, ami a huszonhét tagország közül a hatodik legalacsonyabb.

A fogyasztói trendeket vizsgálva, akár csak a V4 többi országával összehasonlítva a lassan lemaradók közé tartozunk. A tavaly év végi Európai Fogyasztói Fizetési Felmérésből (ECPR) kiderült, hogy a magyar fogyasztók 33 százaléka rendelkezett az előző évben kifizetetlen számlákkal, ezzel szemben Csehországban a megkérdezettek 28 százaléka, Szlovákiában csak 25 százaléka küzdött fizetési nehézségekkel. Lengyelországban ugyan a fogyasztók 34 százalékának voltak kifizetetlen számlái, de a 2022-es eredményekhez képest kizárólag a lengyeleknél javult ez a mutató.

Jelentős társadalmi és gazdasági különbségek

Az Intrum és a GKI kutatása a fizetőképesség változása mellett rámutatott az országon belüli társadalmi-gazdasági különbségekre is. Dél-Dunántúlon, Észak- és Dél-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon kiemelkedően magas, 15 százalékot meghaladó a szegénységben élők aránya. Az észak-alföldi 16 százalék, illetve az észak-magyarországi 15,4 százalék így is két százalékpont körüli javulást jelent 2021-hez képest. A szegénységi mutató Közép-Dunántúlon, valamint Budapesten a legkedvezőbb 7,5 és 7,7 százalékkal, a teljes Pest megyét tekintve azonban minden tizedik magyar szegénységben él.

A korai iskolaelhagyók aránya a 18-24 éves korosztályban az Észak-Magyarországi régióban a legmagasabb Magyarországon 23,6 százalékkal, vagyis az itt élők közel negyede érintett. Emellett az országos átlag felett van még a korai iskolaelhagyók aránya Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön is. Némiképp jobb a helyzet Dél-Alföldön (11,7 százalék) és Közép-Dunántúlon (9,8 százalék), ahol valamivel az országos átlag alatt van a mutató. Közép-Magyarország már 5 százalékkal van az országos átlag alatt, míg Nyugat-Dunántúlon kiemelkedően alacsony az index 6,1 százalékkal, ami az előző évhez képest is csökkenést mutat.