Hatalmas változás az EU-ban: a magyar akkuipari álmokat is átírhatják az új játékszabályok

Az EU akkumulátorútlevél-rendeletének bevezetése a fenntarthatóság és a körforgás előmozdítására irányuló úttörő kezdeményezés, amely az akkumulátoriparban jelentős változásokat hozhat. A szabályozás célja, hogy elősegítse a felelős anyaggazdálkodást, javítsa az átláthatóságot és nyomon követhetőséget a cellák teljes életciklusa során, valamint csökkentse a veszélyes anyagok használatát és a szén-dioxid-kibocsátást.

Lényegében az egész törvénycsomag azért kulcsfontosságú, mert az Európai Unió jelentős importra szorul a gyártáshoz szükséges alapanyagokból. Főként Kína felé kiszolgáltatott a gyártáshoz szükséges ritka földfémek ellátásában, tehát pont egy geopolitikai riválisától függene egyre jobban. Viszont az akkumulátorok – kiváltképp a bennük lévő anyagok – újrafelhasználása és -hasznosítása kardinális lehet, mert így akár 30 százalékkal is csökkenhet az importkitettség.

A magyar akkumulátoripari terveket az EU azért is írhatta felül az új rendelettel, mert ezeket alapvetően a hagyományos ellátási láncokra dolgozták ki. A legtöbb beruházásról még úgy döntöttek, hogy Kínából vagy más, jellemzően ázsiai piacokról hozzák be a nyersanyagokat, mindenféle plusz adminisztratív és szabályozói megkötés nélkül. Mostantól viszont a nyersanyagokról szóló adatszolgáltatástól kezdve egészen egyes technológiai, főként újrahasznosítási előírásoknak is meg kell felelni a késztermékeknek.

Fontos változás az is, hogy az akkumulátorgyártás az egyik legszennyezőbb ipari tevékenység, bár azon eszközök használata karbonsemleges lehet, amelyekbe beépítik a termékeket, de maga a cellagyártás kibocsátásintenzív technológia. Tehát bár nélkülözhetetlenek a klímacélok eléréséhez az akkumulátorok, de az is fontos, hogy az előállításuk ne járjon jelentős szennyezőanyag-kibocsátással, hogy ne veszítsük el a vámon, amit megnyertünk a réven.

Főként az uniós belső piacon, így Magyarországon jelenthet problémát, hogy meg kell felelni az új, szennyezőanyagok kibocsátására vonatkozó szigorított előírásoknak.

Adatokkal az anyagokért

A rendelet 2023 augusztusában lépett hatályba, és számos kötelező követelményt vezet be az akkumulátorok kialakítására, az életciklusuk végén történő kezelésükre, valamint a címkézésre és tájékoztatásra vonatkozóan. Ezek a követelmények magukban foglalják a veszélyes anyagok beszerzésére, szállítására – majd tárolására vonatkozó korlátozásokat –, az újrahasznosított alapanyagok kötelező felhasználására vonatkozó minimumszintek meghatározását, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó követelményeket, valamint a karbonlábnyomról szóló nyilvános beszámolókat.

Az akkumulátor-útlevelekről szóló rendelet központi eleme a megfelelő adatszolgáltatás, mivel 2026-tól kezdődően az új szabályozás előírja, hogy az akkumulátorokat részletes címkékkel kell ellátni, amelyek alapvető információkat tartalmaznak, például a gyártó adatait, az akkumulátor kapacitását, a felhasznált veszélyes anyagokat és a kritikus nyersanyagokat. Emellett 2027-re minden akkumulátorba QR-kódokat kell beépíteni, amelyek lehetővé teszik a címkézési információk és további részletek, például a megfelelőségi nyilatkozat és az átvilágítási jelentések elérését.

Az olyan speciális akkumulátortípusok esetében, mint az EVB-k (elektromos járművek akkumulátorai), a 2 kWh-nál nagyobb kapacitású újratölthető ipari akkumulátorok és a nagy lítium-ionos akkumulátorok (LMT), a szénlábnyomra vonatkozó nyilatkozatok gyártásonként minden egyes akkumulátortípusra vonatkozóan kötelezők lesznek. Ezek a nyilatkozatok a QR-kódon keresztül szintén elérhetők lesznek. Ezen túlmenően az LMT-akkumulátorok, a 2 kWh-nál nagyobb kapacitású ipari akkumulátorok és az EVB-k esetében akkumulátor-útlevélre lesz szükség, amely segít az életciklus végén történő további felhasználási lehetőségeik értékelésében.

Az akkumulátorok újrafelhasználásának, újrahasznosításának vagy újragyártásának megkönnyítése érdekében a helyhez kötött energiatároló rendszereknek, az LMT-akkumulátoroknak és az EVB-knek akkumulátor-adatkezelő rendszerrel (Battery Managing System) kell rendelkezniük. Ez a rendszer kulcsfontosságú információkat tartalmaz az akkumulátorok állapotáról és várható élettartamáról, segítve ezzel a hatékony kezelést és meghosszabbítva az akkumulátorok élettartamát.

A CEPS hosszú elemzést készített az uniós szabályozásról rendelet végrehajtása számos kihívást jelent, mivel egyrészről bonyolult technikai követelményeket határoztak meg az adatszolgáltatáshoz, másrészt ezek bizalmas, valamint érzékeny üzleti információkra is vonatkoznak. Kihívást jelent a szabványosítás, mivel a nyersanyagkitermeléstől kezdve a logisztikai ágazaton át egészen a gyártók és forgalmazók is ugyanazt azt adatkezelési rendszert használják majd. Azonban a rendelet jelentős lehetőségeket is kínál az akkumulátoripar számára, többek között a nagyobb átláthatóságot, a termékek jobb nyomon követhetőségét és a körforgásos gazdasági üzleti modellre való könnyebb átállást is segíti.

A CEPS szakértői általánosságban pozitív fejleményként értékelik az akkumulátor-útlevél bevezetését, mivel az transzparensebbé teszi az egész akkumulátor-ellátási láncot. Kiemelték, hogy az annak valamennyi szintjére kiterjedő műveletek és hatások adatokkal alátámasztott, világos megértése segítené az iparág szereplőit abban, hogy jobb megoldásokat találjanak a veszélyes anyagok kezeléséhez és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

Két olyan folyamat, ahol jelentős előnyöket lehet elérni az akkumulátorútlevél bevezetésével, az újrahasznosítás és az akkumulátorok második életciklusú alkalmazásai. A szakértők szerint az útlevél egyértelművé tenné az újrafeldolgozók számára az egyes termékek anyagtartalmát, és egyszerűsíti a használt akkumulátorok teljesítményleadási képességének felmérést, ami optimalizálja az újrafeldolgozást. Konyhanyelvre lefordítva az újrahasznosítók pontosan tudnák, hogy milyen anyagok vannak a cellákban, azokat mennyi idő újrafinomítani, ehhez milyen eljárást kell alkalmazniuk, mennyi anyagveszteséggel jár az adott folyamat, így megbecsülhetik, hogy az egyes fémekből mit tudnak visszanyerni.

Ezenkívül a vásárlók életét is megkönnyítené a rendszer, mert pontosan ismernék az akkumulátorok legfontosabb tartóssági paramétereit.

Szép-szép, csak rengeteg a probléma

Az akkumulátor-útlevélről szóló rendelet végrehajtása azonban számos kihívást jelent, különösen az adatgyűjtés, -megosztás és -megbízhatóság tekintetében. A vállalatok gyakorlati kihívásokra számítanak az összes szükséges akkumulátorútlevél-információ összegyűjtése során, tekintettel az ellátási lánc számos érintett szereplőjére.

Mint Magyarországon is látszik: főként Kínából érkező alapanyagokat használnak majd az üzemek, kínai technológiával készítik majd a cellákat, tehát az uniós szabványok ráerőltetése az ázsiai ország gazdasági szereplőire komoly problémákhoz vezethet.

Az adatok megosztásától való általános vonakodás a titoktartási aggályok és az ellátási lánc szereplői közötti bizalomhiány további jelentős akadályokat jelent. Ismét csak a magyarországi helyzetnél maradva: a nálunk letelepedő főként dél-koreai vagy kínai akkugyártóknak is meg kellene osztania érzékeny ipari adatokat az uniós szereplőkkel, de az EU-s termelőknek és vásárlóknak is ugyanígy kellene információkat küldeni az ázsiai partnereiknek.

A CEPS szerint a globális interoperabilitás miatt a vállalatok kétségeket fejeznek ki az összegyűjtött adatok megbízhatóságával és használhatóságával kapcsolatban. Különösen a karbonlábnyom kiszámolását illetően, tekintettel az akkumulátorok ellátási láncának összetettségére, főként hogy a teljes struktúrában Kína domináns szereplő. A kínai cégeket pedig gyakran éri az a vád, hogy nehezen közölnek adatokat, vagy csak megbízhatatlan, netán hiányos információkat biztosítanak. Ráadásul világszerte eleve teljesen eltérő metodikával számítják ki a karbonkibocsátási adatokat, tehát kérdéses, hogy az EU-s szereplők mennyire tudják majd használni az unión kívüli beszállítóktól kapott információkat.

Bizonytalanságok vannak továbbá az akkumulátor-útlevél követelményeinek teljesítésével kapcsolatos felelősségi körökkel kapcsolatban, különösen az adatok kezelésével kapcsolatban, miután az akkumulátor elérte az életciklusa végét.

Az említett kihívások kezelésére a CEPS jelentése több szakpolitikai ajánlást tesz: például azt javasolják, hogy az akkumulátorútlevéllel kapcsolatos felelősségi köröket egyértelműen határozza meg az Európai Bizottság, ahogy világosan határozzák meg az unión kívüli szereplők számára, hogy milyen adatokat tekintenek interoperabilisnek. Valamint a kutatóintézet azt is felveti, hogy hozzanak létre egy platformot az akkumulátorútlevél-adatok kezelésének legjobb gyakorlatainak megosztására.