Itt vannak az Országgyűlés legfrissebb döntései: hosszabbodik a veszélyhelyzet, egészségügyi törvényeket módosítottak

Az igazságügyi miniszter által előterjesztett jogszabály preambuluma szerint a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború okozta humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

A kormány annak érdekében kezdeményezte a veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit. A törvénnyel az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet november 25-ig meghosszabbítsa.

A kormány tavaly május végén hirdetett az orosz-ukrán háború miatt veszélyhelyzetet, amelyet legutóbb 2022. november 1-jén hosszabbított meg.

 Elfogadta az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi csomagot a parlament

Megerősíti az Országos Bírói Tanácsot (OBT) az igazságügyi törvények parlament által szerdán elfogadott módosítása, amely további feltételeket határoz meg arra, ki lehet a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Az Országgyűlés 151 igen szavazattal és 23 tartózkodás mellett fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosítását.

A javaslat - amelyet az igazságügyi miniszter március elején még más címmel, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról szóló törvényjavaslatként terjesztett be a parlamentnek - a törvényalkotási bizottság révén jelentősen módosult, miután Varga Judit bejelentette, megállapodtak az Európai Bizottsággal az igazságügyi csomagról a kohéziós forrásokhoz és a helyreállítási alapokhoz való hozzájutás érdekében.

Az új rendelkezések alapján a jövőben az Országos Bírói Tanács jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel rendelkezik, és bővülnek a feladatai, munkáját titkárság segíti.

Az OBT új feladatai között van egyebek mellett, hogy az általános központi igazgatás területén a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot, valamint véleményezi az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét. Kivezetik a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek, hatóságok alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz (Ab).

Az OBT azonban megkapja ennek jogát: az Ab-hez fordulhat az igazságügyi miniszterrel szemben, ha a miniszter eltér az OBT véleményétől a bírói álláspályázatok elbírálásával kapcsolatos rendeletek esetén. Az OBT akkor is az Ab-hez fordulhat, ha nem biztosítják számára az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabály tervezetének véleményezését.

Megszűnik annak lehetősége, hogy az alkotmánybírók kérelmezhessék a bíróvá történő kinevezésüket, de ez nem vonatkozik a korábban is bíróként szolgáló alkotmánybírókra. Változik az ügyelosztás rendje a Kúrián: a bírói tanács és a kollégium véleménye helyett ezen testületek egyetértésére van szükség az elfogadásához.

Ezentúl az választható az Országos Bírósági Hivatal elnökévé, aki legalább két évig bírósági vezetői tisztséget töltött be, továbbá rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással. A köztársasági elnök csak olyan személyt javasolhat OBH elnöknek, akiről az OBT megállapította, hogy megfelel a kinevezési feltételeknek.

Ugyanilyen rendelkezések vonatkoznak a Kúria elnökére: a hatályos feltételeken túl legalább kétéves kúriai bírói tapasztalattal kell rendelkeznie. A Kúria elnöke nem választható újra, személyére az államfő azok közül javasolhat valakit, akiről az OBT megállapította, hogy megfelel a kinevezési feltételeknek. A bírósági vezetői tisztségekre vonatkozó pályázatok esetében bővült a Kúria bírói tanácsának és kollégiumainak véleményezési jogköre, így nem fordulhat elő, hogy a véleményező szerv javaslatától eltérő döntést hoz a Kúria elnöke. A törvény június 1-jén lép hatályba.

Új uniós elnökségi jogviszonyt hoztak létre

Az Országgyűlés 136 igen, 40 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett elfogadta a 2024. második félévi uniós magyar elnökséggel kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó
rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Az EU-elnökségi jogviszony a tágabb értelemben vett közszférában dolgozó szakemberek esetében teszi lehetővé, hogy "szakértelmüket az elnökségi feladatok kifogástalan és magas színvonalon való ellátása érdekében kamatoztathassák".

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos módosítás azt célozza, hogy a kiemelkedő, elsősorban gyakorlati szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek is kaphassanak vezetői megbízást. A jogszabály tartalmaz a végrehajtói karra vonatkozóan is új rendelkezéseket, például azt, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének vezetője a tudomására jutott adatok alapján megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés, valamint a névjegyzékből történő törlés feltételeinek bekövetkeztét, ha a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.

Kiberbiztonsági tanúsítvány keretrendszer létrehozásáról döntött az Országgyűlés

A képviselők 139 igen, 40 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadták a kiberbiztonsági tanúsításról szóló törvényjavaslatot. A szabályozás kialakítja a kiberbiztonsági tanúsítás hazai keretrendszerét, kiberbiztonsági követelményeket határoz meg, és hatósági felügyeleti rendszert vezet be a gazdasági élet jelentős ágazatainak szereplői számára.

A nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer biztosítja, hogy az infokommunikációs termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban a hatóság - a hadiipari terület kivételével a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága - kiberbiztonsági elvárásokat, követelményeket fogalmazzon meg, értékelje e követelmények teljesülését, valamint elősegítse a kiberbiztonsági szempontoknak megfelelő termékek piaci felhasználását.

A KSH több ezer tabletet ad át

Az Országgyűlés 159 igen, 18 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett elfogadta az egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több ezer táblagépet ad át ingyenesen. A KSH a tavalyi népszámlálás sikeres lebonyolításához 34 500 tabletet szerzett be, de a továbbiakban ilyen mennyiségű eszközre nincs szüksége, ezért 32 000 darabot felajánlott továbbhasznosításra.

Egy korábbi kormányrendelet már rendelkezett arról, hogy 22 ezer tabletet az iskolák kapnak meg.

A most elfogadott törvény értelmében - feladatai hatékonyabb ellátásához - ingyenesen kaphat táblagépet a helyi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, az egyház, az egyházi jogi személy, a közbiztonság és közrend fenntartásával összefüggő tevékenységet, egészségügyi tevékenységet, vagy szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet folytató civil szervezet, közösségi, társadalmi tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság, közhasznú szervezet, vagy agrárgazdasági tevékenységet végző köztestület.

Egészségügyi törvényeket módosítottak

A parlamenti 132 igen, 47 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadta az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosítását.

• A jövőben az intézményen kívüli, természetes halállal elhunytak helyszíni halottvizsgálatát mentőtiszt is elvégezheti egy képzés elvégzése után.
• Tilos 18 év alattinak vízipipát értékesíteni, illetve azzal kiszolgálni.
• Ezentúl lehetőség lesz egyes betegségek, például onkológiai veszélyek esetén ivarsejtek lefagyasztására saját célra.
• A praxiskezelő a feladatellátási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozással a bíróság előtt megtámadhatja, ha nem megfelelőek annak kötelező tartalmi elemei.
• Rögzítették, hogy az egészségügyi szolgáltatások körébe tartoznak a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozások is.
• A törvény értelmében néhány vidéki kórház fenntartót vált. A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház a debreceni egyetemet, a deszki Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a szentesi Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház a szegedi egyetemet, a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház, a Szigetvári Kórház és a Siklósi Kórház a pécsi egyetemet fenntartó alapítványhoz kerül. Ugyancsak a pécsi egyetemhez kerül a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum.
• A módosítás kettébontja a védőnők hatósági felügyeletére és szakmai irányítására vonatkozó szabályokat, előbbi a Nemzeti Népegészségügyi Központ, utóbbi az Országos Kórházi Főigazgatóság feladata lett. 
• A jogszabály pontosítja a hozzáférési jogosultságokat is az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben (eeszt).