Jönnek az újabb szankciók az oroszok ellen: menekítik a civileket az ukrán városokból - hírösszefoglaló

Az uniós tagállamok nagykövetei kedden tárgyalnak arról a szankciós csomagról, amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő. Ez már a negyedik intézkedéscsomag, azonban ez nem érinti az energiaszektort. A tagállamok valószínűleg el is fogadják majd a javaslatot, amelyet ezek után az állam- és kormányfők csütörtök-pénteki párizsi informális csúcstalálkozón hagyhatnak jóvá a legfelsőbb szinten.

A Eurológus értesülése szerint a következő büntetőintézkedések között lesz három fehérorosz bank kitiltása a SWIFT-rendszerből, további oligarchákat sújtanak beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással, Oroszországot kizárják egyes kriptovaluták forgalmazásából, illetve egyes tengeri technológiákhoz való hozzáférésüket is ellehetetlenítik.

Ugyanakkor a büntetőintézkedések nem érintik az energiaszektort - szemben Joe Biden amerikai elnökkel, aki a hírek szerint akár kedden bejelentheti az orosz olajra vonatkozó importtilalmat. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság egy másik a javaslatot készített, amely nem az orosz gáz lekapcsolását, hanem az alternatív források szerepének jelentős megnövelését tartalmazza.

Elkezdődött a civilek kimenekítése

A jelenlegi adatok alapján 723 külföldi hagyta el Szumit Poltava felé, közölte a RIA hírügynökséggel Mihail Mizintsev orosz vezérezredes. Mizintsev szerint Oroszország az éjszaka folyamán 5334 embert, köztük 781 gyermeket evakuált Ukrajna különböző részein, valamint a luhanszki és donyecki népköztársaságokban lévő veszélyzónákból ukrán közreműködés nélkül.

Több humanitárius folyosót is megnyitott kedden Moszkva, hogy a civilek elmenekülhessenek a harcok elől, és habár nem mindegyik akció zajlik problémamentesen, már vannak menekülők, akik megérkeztek a célhelyszínekre. A Szumiból buszokkal és autókkal menekített civilek már megérkeztek Poltavába – ezt a helyi adminisztráció közölte.

Mariupolról ezzel szemben nem sokat tudni: korábban arról érkeztek hírek, hogy harminc buszt és nyolc teherautót küldtek az áram-, víz- és hőellátás nélkül maradt városba az ott maradt civilek kimentésére és adományok kézbesítésére, csakhogy az ukrán védelmi minisztérium és az ukrán külügyminisztérium szerint az orosz erők tüzet nyitottak a humanitárius folyosón.

A buszok Zaporizzsjába vinnék a civileket, de egyelőre nincs hír arról, sikerrel jártak-e. A Kijev határában fekvő Bucsából is megpróbálták evakuálni a civileket, de a kijevi regionális állami közigazgatás vezetője, Olekszij Kuleba szerint a orosz fél szabotálja az akciót. Irpinyből ugyanakkor többen is el tudtak menni a megelőző 24 órában, közölte a BBC.

Az Ukrajnából menekülők száma kedden elérheti a kétmillió főt – írta meg a Twitteren FFilippo Grandi, az ENSZ menekültügyi szervezetének vezetője. Grandi korábban azt mondta, hogy az Ukrajnából érkező menekültek második hulláma még az elsőnél is kiszolgáltatottabb lesz, ekkor ugyanis már olyanok fognak érkezni, „akiknek sem erőforrásaik, sem kapcsolataik nincsenek, és nem marad más választásuk, mint a menekülés”.

Today the outflow of refugees from Ukraine reaches two million people.

Two million.

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

— Filippo Grandi (@FilippoGrandi) March 8, 2022

Stoltenberg: a konfliktus ne terjedjen túl Ukrajnán

A NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen túl Ukrajnán – idézte a CNN Jens Stoltenberg főtitkárt.A főtitkár szerint ugyanis ez még veszélyesebb, még pusztítóbb és még halálosabb lenne, a helyzet pedig „kicsúszhatna az irányításuk alól”. Stoltenberg kedden Rigában Egils Levits lett elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy „a szenvedés, amelyet most Ukrajnában látunk, borzalmas”. A helyzetre reagálva a NATO jelentősen megerősítette jelenlétét a szövetség keleti részén – tette hozzá.

130 repülőgépünk van magas készültségben. Több mint 200 hajónk és további több ezer katonánk van a térségben. A NATO kész megvédeni a szövetség területének minden egyes centiméterét

– mondta. A NATO eddig elutasította, hogy közvetlenül részt vegyen a konfliktusban, beleértve egy repüléstilalmi övezet felállítását, amire napok óta kéri a szövetséget az ukrán vezetés. Az orosz külügyminisztérium észak-amerikai osztályának igazgatója az Interfaxnak nyilatkozott, elmondta, hogy Moszkva kész az Egyesült Államokkal folytatott őszinte és kölcsönös tiszteletet tanúsító párbeszédre, és reméli, hogy a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok visszatérnek a normális kerékvágásba.

Alekszandr Darcsev szerint Oroszország olyan mértékben nyitott erre, mint amennyire az Egyesült Államok is készen áll a párbeszédre. Hozzátette: nem ártana Amerikának emlékezni a „békés egymás mellett élés” (peaceful coexistence) elfeledett, a hidegháború idején jól működő elvére – mondta. Emellett úgy látja, a „szabályalapú világrendet és a hagyományos erkölcsöket elutasító progresszív normákat” nem szabad ráerőltetni az oroszokra.

Tekintettel Oroszország és az Egyesült Államok nukleáris szuperhatalomként a világ sorsáért viselt különleges felelősségére, él a remény, hogy országaink viszonyában visszatér a normalitás

– mondta Alekszandr Darcsev.