Durván rezeg a léc a magyar egészségügyben: sok dolgozó egy éve vár a pénzre, ami járna neki

Tavaly július 1-jétől a települési önkormányzatok helyett az irányító vármegyei intézmények lettek a területi védőnők munkáltatói, védőnői tevékenység azóta kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető. A védőnői körzetek nem változtak, és a védőnők jogviszonya az átalakítás során folyamatos maradt, ugyanakkor az OKFŐ akkori javaslata szerint a minimumfeltételeket és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen kell, hogy biztosítsák. Ugyanott az OKFŐ felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzatoknak együttműködési kötelezettségük van a védőnői ellátás tekintetében - áll a közleményben.

Az átalakítást megelőzően az önkormányzati tulajdonban álló szakrendelők jellemzően kulcsszerepet játszottak a védőnői szolgálat operatív és szakmai szervezésében, így a Medicina 2000 Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség úgy vélte, hasznos lehet az ő valós tapasztalataikat is felmérni és összegyűjteni. A téma jelentőségét jelzi, hogy a felmérésben a Szövetség tagságának a fele küldött választ - írják.

"A beérkezett válaszok alapján elmondható, hogy válaszadó intézmények átlagosan 13 védőnőt „adtak át” a vármegyei intézménynek. Az átadás-átvétel alapvetően rendben zajlott, bár az átvevő vármegyei intézmények több mint negyede (28%) nem, vagy nem elegendő tájékoztatást adott, és az esetek ötödében (21%) az átadás-átvétel nem történt meg a kitűzött határidőre.

A válaszok alapján a feladat ellátásához szükséges infrastruktúrát, működéshez szükséges szerződésekkel összefüggő költségeket – pl. helységbiztosítás, szakmai anyagok, rezsi, informatikai háttér költségeit – az esetek 82%-ában továbbra is az Önkormányzatok fenntartásában működő rendelőintézet biztosítja, és az ezen esetek döntő többségében (80%) a rendelőintézet és az átvevő vármegyei intézmény közötti szerződésekben pontosan meghatározásra kerültek a működést biztosító feltételek, illetve azok költségviselésének módja" - közölték.

Ahol komolyabb problémák látszódnak az a költségek térítése. A válaszadók több mint fele (57%) arról számolt be, hogy a költségeket mindeddig egyáltalán nem vagy nem időben térítette meg az átvevő intézmény. Az átvevő vármegyei intézmények átlagosan 8 hónapja adósak a kifizetésekkel, és a védőnői szolgálathoz kapcsolódó átlagos kintlévőség nagysága intézményenként mintegy 3,5 millió forint, de volt olyan rendelőintézet, ahol már több mint 12 millió forint utalását várják a vármegyei intézménytől

- áll a közleményben. "Olyan, az anyagiakon túli egyeztetést igénylő problémát, amit nem sikerült a rendelőintézetnek az átvevő intézménnyel egyeztetni a válaszadók 40% jelzett. A felmérés során előkerült problémák egy jó része a centrum intézménnyel, illetve annak gazdasági egységével történő kapcsolattartás nehézségéről (extrém esetekben pl. az elérhetetlenségéről) szólt, illetve a tárgyi eszközök (pl. munka során használt egészségügyi eszközök) javítása, fertőtlenítőszerek, tesztek, poharak, nyomtatópapír pótlása volt még tipikus kezeletlen probléma" - írták.

A helyzet egyre súlyosabb

Egy korábbi, az év elején készült átfogó kutatásból ugyancsak súlyos dolgok derültek ki a védőnők helyzetéről. A Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) által közzétett elemzés szerint a megkérdezett védőnők 20%-a helyettesít, a helyettesített körzetek így közel negyedét tehetik ki az összesnek. A pótlékokat azonban nem mindenki kapja meg az előírtaknak megfelelően. "Rendkívül nagy a bizonytalanság, a stressz, a félelem a jövőtől. Minden sokkal bonyolultabbá vált. Az addig jól bejáratott megoldások elvesztek" - olvasható a felmérés összegzésében.

Ebből a felmérés is az derült ki, hogy a védőnők 68%-a nem elégedett a munkáltató váltással. A legtöbb válaszadó bizonytalan, csalódott, szomorú, dühös, elkeseredett, fenyegetettnek érzi magát. Közel 40 százalékos a szorongók aránya, és a válaszadók 26,4 százaléka gondolkodik azon, hogy elhagyja a pályát. Ez "egy katasztrófával ér fel a Védőnői Szolgálat jövője szempontjából" - írták. 

A szakember hiány is egyre súlyosabb, de egyelőre láthatatlan. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadó védőnők 18,5 százaléka helyettesít. A NEAK korábban lapunk érdeklődésére azt közölte "a betöltetlen körzetek nem maradnak ellátás nélkül. Az összes betöltetlen körzet tekintetében megoldott a helyettesítés és biztosított az ellátás." Vagyis a helyettesített körzet hivatalosan nem számít betöltetlennek, így nincs róla hivatalos adat, mekkora lehet a szakemberhiány a védőnők körében a körzetek szempontjából. Ez a 18,5 százalék, amely a felmérésből kiderült, igen magas arányt jelez.

A Pénzcentrum elemzése szerint 9945 védőnői körzetből 2024 februárjában 682 volt betöltetlen (6,86%). Tavaly még 700 betöltetlen körzet volt betöltetlen, bár akkor még 10011 körzet volt a nyilvántartásban (7%). Így bár a betöltetlen körzetek száma csökkent 2,6 százalékkal, közben megszűnt 66 körzet - feltehetően olyanok, melyek betöltetlenek voltak. Szalainé P. Boglárka a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője korábban erről azt nyilatkozta, hogy 277 területi és további 50 iskolai védőnői állás betöltetlen, mely önmagában 714 feladatellátási helyet érint. Azonban ennél jóval több helyen oldják meg a feladatot helyettesítéssel, emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy ez nagy terhet ró a védőnőkre és a gondozottak láthatják kárát hosszú távon a szakemberhiánynak.

„A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el” – magyarázta korábban a szakember, aki szerint a nagy számú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott – gyermek, várandós - is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Az osztott figyelem pedig nemcsak a helyettesített, hanem a védőnő saját körzetét is hátrányosan érinti a szakértő szerint. Számítások szerint 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem, vagyis az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga. Vagyis a kisgyermekes családok és várandósok, valamint gyermekeik negyedét érintheti hátrányosan a védőnők helyzete Magyarországon.