Ezek a klímaszorongás tünetei: egyre több fiatalt érint a klímagyász depresszió fázisa

Miután Blaumann Debóra, az Erste Bank marketing & PR vezetője, Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Dr. Reith András PhD, tudományos főmunkatársa és az ABUD Advanced Building & Urban Design vezetője egy kerekasztal-beszélgetés során megvitatták a cégek és nagyvállalatok felelősségét a fenntarthatóságban, a pszichológia vizeire kalauzoltak el minket a szervezők. Mint kiemelték, az ugyanis egyértelmű, hogy van klímaválság és azt is tudjuk már, hogy változtatnunk kell a szokásainkon, de nem tudunk mások helyett dönteni, ez pedig sokakban szorongást, konkrétan klímaszorongást idéz elő.

Te is szoktál azon gondolkodni, hogy mit hoz majd a jövő? Előfordul, hogy szorongat az ezzel kapcsolatos érzés?

– tette fel a kérdést Bagoly Boglárka a Z generációt képviselve a beszélgetés elején.

A hírek tele vannak klímakatasztrófákkal, mint azt Boglárka sorolta: erdők lángolnak Görögországban; rekord jégesők vannak Európa szerte; a Földközi tenger soha nem volt még ilyen meleg; itthon villámárvizek söpörnek el falvakat. Így szerinte nem csoda, ha a fiatalabb generációkban felmerül a kérdés, hogy milyen jövőre számíthatnak egy olyan világban, ahol már most ilyen súlyos környezeti problémák vannak, melyek a mindennapi életünkre egyre inkább kihatnak. Kiemelte, hogy akadnak, akik még mindig a tagadás fázisában vannak, ugyanakkor egyre többeket szorongat a klímagyász depresszió fázisa.

Amikor én a klímaszorongok, akkor nem ilyen klasszikus értelemben van szorongásom. Inkább azt érzem, hogy tehetetlen vagyok és haragszom

- fejtette ki érzéseit Boglárka.

Erre válaszban Labancz Dániel elmondta, hogy attól más a klímaszorongás a sokak által ismert szorongás érzéstől, hogy alapvetően a szorongás esetén a cél a kiváltó ok megszüntetése valamilyen módon. Ugyanakkor ebben az esetben nem lehet megszüntetni a kiváltó okot, változtatni tudunk. Emiatt ez inkább egy tehetetlenség érzés is lehet, néha haraggal vegyítve.

Akkor leszek klímaszorongó, ha elfogadom, hogy baj van. Így akinél kialakul a  klímaszorongás, az már meg is marad

- fejtette ki Labancz Dániel. Hozzátette, hogy mivel ebben az esetben nem tudunk visszatérni a normál állapotba, klinikai módszer nincs is a megoldásra. Az idősebbek esetén azért más a helyzet, mert évekig voltak hozzászokva bizonyos helyzetekhez, míg a fiatalok most tanulnak bele. Könnyebb egyből biciklire szállni, mint az autóból átülni a biciklire. A nehéz, hogy most a fiatalabb generációnak kell edukálni az idősebbet, ami nem szokványos senkinek sem. Ehhez pedig kell egy megfelelő kommunikációs környezet, nem lehet haraggal nekiállni. Boglárka zárókérdésére, hogy mégis mit tehetnek azok, akik szoronganak, Labancz Dániel elmondta, hogy 

az egyetlen esélyünk a párbeszéd, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akikkel lehet beszélni, akikkel lehet tenni valamit. A cselekvés, a kontroll érzés csökkentheti ezt az érzést. Közösségbe tartozni, ahol azt érzem, hogy van egy köröm, amiben változást tudok elérni. 

Labancz Dániel, klinikai szakpszichológussal a témában már korábban megjelent interjú a Pénzcentrum oldalán, ahol részletesebben beszéltünk a klímaszorongás fázisairól, a különböző generációk hozzáállásáról és arról, hogy Greta Thunberg klímaszorongónak számít-e. Valamint a szakértő arra is kitért, hogyha megtanuljuk kezelni ezt a szorongást, még profitálhat is belőle a jövőnk. Ha úgy érzed, szorongsz a klímaváltozás miatt, vagy csak érdekel a téma, olvasd el az interjúnkat:

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezért nem akarnak a magyar fiatalok szülni: sokkal megrázóbb a probléma, mint hittük

„A kiszámíthatatlanság miatt sokkal nehezebb dolguk van a mai fiataloknak” - mondta Labancz Dániel klinikai szakpszichológus.

(Fotó: Földesi Máté István - GEN Z FEST /GREEN)