Súlyos népbetegség pusztítja a magyarokat: sokaknál óriási a kockázat, mégsem tesznek semmit

Magyarországon a vezető halálokok közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek okozta infarktusok, szívrohamok és hirtelen szívmegállások, így lehet mondani, hogy sajnos népbetegségnek számítanak ezek. Ennek oka a legtöbb esetben az egészségtelen életmód, a túl sok és kezeletlen stressz, az ülő munkával járó mozgásszegény életmód, valamint a helytelen táplálkozás egyaránt. De mit tehetünk mi magunk, hogy amennyire csak lehet, kiszűrjük a kockázatát annak, hogy egyszer mi is így menjünk el? Hogyan változtathatunk az életmódunkon, és mik lehetnék még a kiváltó okai a szívinfarktusnak? Összegyűjtöttünk a leggyakoribb okokat, és igyekszünk segíteni abban, hogy elkerüld őket.

Népbetegségnek számít az infarktus

Magyarországon 1990 óta összesen 310 079 ember halt meg szívinfarktusban, ami borzalmasan magas szám: majdnem pontosan annyi, mint Debrecen és Székesfehérvár lakossága összesen. Jó hír azonban, hogy az elmúlt években a szám már csökkenő tendenciát mutat: 10 ezer fő felett utoljára 2005-ben járt ez a szám, 2021-re pedig ez majdnem a felére, 6 ezer fő körüli értékre csökkent.

Grafikonunkon azonban az is jól látszik, hogy a vizsgált időszakban egyetlenegy olyan év sem volt, mikor az infarktusban meghalt nők száma túllépte volna a férfiakét. Így kijelenthető, hogy ez a veszély sokkal inkább fenyegeti a férfiakat - ezt egy 2016-os amerikai tanulmány is megerősítette, melyet a Northwestern Egyetem készített. "A legtöbb ilyen haláleset 70 éves kor előtt, vagyis elég korán következik be, ami azt jelenti, hogy ez egy nagyon jelentős, de nagyrészt megelőzhető halálok, amely valóban pusztító módon érinti a családokat - mondta Donald-Lloyd Jones, a kutatást végző egyik orvos.

Dohányzás és makrotápanyagok

Nem véletlenül írják rá már hosszú évek óta a cigarettás dobozokra, hogy a dohányzás az egyik legkomolyabb előidézője a szívbajoknak: az orvosok szerint a dohányosok 25-30 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust életük egy pontján, mint a nemdohányzók. Ezért egyszerre felelős a nikotin, valamint a kátrány is, melyek szervezetbe jutása súlyosan károsítják azt, lassan de biztosan érelmeszesedést és érelzáródást is okozva.

Az egészségtelen táplálkozás is sok ponton "segíti" az infarktus kialakulásának kockázatát. Dr. Daniel Edmundowicz, a Temple Egyetemi Kórház kardiológiai osztályának vezetője elmondta, hogy az emberek gyakran azt gondolják, hogy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkoznak, de valójában őket is érinthetik a szívproblémák, mert igen sok tévhit kering a diétákkal kapcsolatban is.

Azt tapasztaltam, hogy az alacsony koleszterinszintű diétát követő emberek kerülik az egészséges zsírokat, egy fontos makrotápanyagot. Ekkor azonban túl sok szénhidrátot fogyaszthatnak. Bár ez a fajta diéta nem növeli a koleszterinszintet, súlygyarapodáshoz vezethet, és nagy terhelést jelent a cukorrendszerre és a cukorbetegség kialakulásában is főszerepet játszik. Fontos persze egészségesen étkezni, de az egyik végletből a másikba való hirtelen átmenet nemhogy nem segít, de még a szervezetet is komolyan megterheli

- mondta Dr. Edmundowicz.

Stressz és magány

Az is régóta köztudott, hogy nem kizárólag fizikai, hanem pszichoszomatikus okai is lehetnek annak, ha valaki átesik egy infarktuson. A sok és kezeletlen stresszel járó munka vagy életmód, az embertársainkkal fenntartott rossz viszony, illetve még a magány, és az ebből gyakran kialakuló depresszió is komoly kockázati tényezők. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az idősebb nőknél 8%-kal nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ha társadalmi elszigeteltségben élnek, és 5%-kal nagyobb, ha magányban. A társadalmi elszigeteltségben és magányban élő embereknél a szívbetegség kockázata 27%-ra nő. 

Amikor a szervezet "küzdj vagy menekülj" rendszere aktiválódik, ez gyulladást okozhat a szervezetben, és hosszan tartó stresszhormonok, például az adrenalin felszabadulását okozhatja. Ezek a tényezők együttesen fiziológiai változásokat idézhetnek elő, beleértve a vérnyomás emelkedését, a magas koleszterinszintet, az elhízást, az inzulinrezisztenciát és az elektromos ritmuszavarokat

- mondja Dr. Rigved Tadwalkar, a Santa Monica-i Providence Saint John's Health Center kardiológusa.

Fogunk egészsége is fontos tényező

A fogászati ​​problémák – például az íny és a fogszuvasodás – növelhetik a bakteriális fertőzések kockázatát a véráramban, ugyanis a szájban lévő baktériumok nagyon könnyen eljutnak a vérbe. Edmundowicz doktor hozzáteszi: ismert, hogy a fogínygyulladás és a rossz szájhigiénia gyulladásos állapotot okoz, amely elkeserítheti a szívproblémákat, például a magas koleszterinszintet.

Fontos a jó szájhigiénia. Nem mondhatjuk 100%-osan, hogy a mindennapi fogmosás és fogselyem használata megelőzi a szívrohamot, de növelheti a sebezhetőséget, ha a többi szokásos kockázati tényező is fennáll

- mondja a kardiológus.

Vegyük vissza a koffeinfogyasztást!

Bár a koffeintartalmú kávé általában biztonságos és védi a szívet,nagyon fontos, hogy ne fogyasszuk ezt sem mértéktelenül, a túlzásba vitt koffeinbevitel ugyanis hosszú távon már megterheli a szervezetet. "Felgyorsíthatja a szívműködést, megnövekedett pulzusszámot, az erek összehúzódását és a vérnyomás emelkedését okozhatja, és ha hajlamos a szívritmuszavarokra, akkor a koffein nagy dózisú fogyasztása ezt okozhatja” – mondta Dr. Tadwalkar.

A koffein 300-400 milligrammig tekinthető biztonságosnak, és ezt követően negatív hatások sorozata lehet.
A kutatások azt is kimutatták, hogy a szűrt kávé jobb koleszterinszinttel jár, mint a szűretlen kávé: "gyakran nem kapcsoljuk össze a koleszterint a kávéval, de a szűrt kávé kevesebb rossz koleszterint tartalmaz, mint a kevesebb szűrt kávé" - teszi hozzá Tadwalkar. Általánosságban elmondható, hogy minél feketébb a kávé, annál egészségesebb a szervezet számára.

Gyógyszerek és táplálékkiegészítők: ezt teszik a szívünkkel

Egyes gyógyszerekről kiderült, hogy szív- és érrendszeri problémákat váltanak ki. Az ADHD-gyógyszerek például felpörgetik az idegrendszert, és megnövekedett pulzusszámot és vérnyomást okozhatnak. A vizelethajtó hatású gyógyszerek, például a spironolakton hormonellenes gyógyszer csökkenthetik a vérnyomást, és a természetes alacsony vérnyomású embereknél olyan tünetekhez vezethetnek, mint a szédülés és a szédülés.

Tadwalkar hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek aggódnia kell a gyógyszerei miatt. Azonban azoknak, akik hajlamosak a vérnyomás-emelkedésre vagy a szívritmuszavarokra, óvatosnak kell lenniük gyógyszereik adagolásával. Kezelőorvosunknak figyelembe kell vennie a szív-egészségügyi kórtörténetét, miközben beállítja a számunkra  megfelelő adagot.

A táplálékkiegészítők a szívre is hatással lehetnek, különösen azoknál, akik olyan vitaminokat és gyógynövény-kiegészítőket szednek, amelyekre nincs szükségük. Dr. Tadwalkar szerint a kiegészítők kölcsönhatásba léphetnek az előírt gyógyszerekkel, és pusztító hatással lehetnek a szívre. Azt javasolja, hogy beszéljen orvosával a kiegészítőkről, hogy megállapítsa, lehetnek-e szív- és érrendszeri hatásaik.

(via HuffPost)