Mától mindig így ülj te tévézni: súlyos betegségtől kímélheted meg magad

A hosszan tartó tévézés bizony károsíthatja szemünket, éppen ezért mindent el kell követni azért, hogy a lehető legkevesebb károsodást szenvedje el az ember. Az LG Magyarország ezért összeszedett néhány hasznos tippet, hogy gondtalanul élvezhessük az otthon töltött tévézős estéket.

A tévézéshez nem kell teljes sötétség

Könnyen előfordulhat, hogy egy-egy hosszúra sikerült tévézős este után - fő-leg, ha előtte az egész napot is a számítógép monitora előtt töltöttük - szemeink szárazzá válnak, égni vagy viszketni kezdenek, látásunk elmosódottá válik, sőt, a fejünk is megfájdul. Ilyenkor legtöbbször arról van szó, hogy túlerőltettük szemeinket, holott a szemfáradtság viszonylag egyszerűen megelőzhető volna.

“Bár a moziban ahhoz szoktunk hozzá, hogy csak a vásznon pergő képek világítják be a termet, mégsem ajánlatos otthon teljes sötétségben tévézni, filmet nézni. A sötét környezet és a képernyő fényes négyszöge közötti kontraszt szemfárasztó hatású, ennek elkerülése érdekében használjunk a tévé közelé-ben elhelyezett "hangulatvilágítást" - egy nem túl erős fényű izzót, vagy akár egy egyszerű ledszalagot" - javasolja Takács György, az LG szórakoztató elekt-ronikai üzletágának termékspecialistája.

Ezzel a megoldással nem csak a szemünket kíméljük, de a filmek képei is kontrasztosabbnak tűnnek majd, hiszen a világosabb háttérhez képest a szürkék és a feketék is mélyebbeknek látszanak. Talán meglepő, de itt nem egy meghitt, sárgás színű hangulatfény a jó megoldás, hanem épp ellenkezőleg. Ahhoz, hogy színhelyesként lássuk a film képkockáit, kifejezetten hideg fényű, 6500 Kelvin színhőmérsékletű háttérvilágításra van szükség. Ez a színhőmérséklet ugyanis az a referenciaérték, amelyet a kijelzőgyártók és a tartalomgyártók egyaránt használnak.

Távolság és szünet

“Az is fontos, hogy megfelelő távolságból nézzük a tévét, valamint legyen bár-milyen izgalmas is a film, bizonyos időközönként tartsunk szünetet" - tanácsolja a szakértő. Sokféle ökölszabály látott napvilágot az elmúlt években arra vonatkozólag, mekkora is pontosan az ideális tévézési távolság. Ilyen például az az egyszerű képlet, amely szerint a képátlót kell beszorozni 2-2,5 körül értékkel, míg a kanadai optometristák szövetsége (Canadian Association of Optometrists, CAO) en-nél nagyobb, a képernyőszélesség ötszörösének megfelelő távolságot javasol.

Szintén ez a szervezet tanácsolja azt, hogy ne csak a monitorhasználat, de a tévézés során is tartsuk be a 20-20-20-as - magyarul inkább 20-20-6-os - szabályt. Ez azt jelenti, hogy 20 percenként tartsunk 20 másodperces szünetet, amikor a képernyő helyett egy legalább 20 láb - 6 méter - távolságra lévő tárgy-ra fókuszálunk.

Óvakodjunk a kék fénytől

Nem kell ahhoz súlyos horrorfilmet vagy nyomasztó lélektani drámát néznünk éjszakába nyúlóan, hogy azután álmatlanul forgolódjunk és reggel kialvatlanul kászálódjunk ki az ágyból. Ennek egyik oka lehet, hogy a képernyőket általában megvilágító LED fényforrások által kibocsátott, szabad szemmel esetleg nem is érzékelhető kék fény csökkenti az álmosságért felelős hormon, a melatonin termelését, így megzavarhatja az alvás és ébrenlét ciklusának sza-bályozását. (Ebből a szempontból tehát mégis megfontolandó a hideg fehér fényű háttérvilágítás alkalmazása.)

A jó hír az, hogy a tévéképernyők jellemzően messze nem a legnagyobb fényerőn üzemelnek folyamatosan, továbbá a filmek - hacsak nem órákon keresztül nézünk pl. egy antarktiszi természetfilmet - a színskála széles spektrumát ölelik fel. Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebb kék fény terheli tévézés közben a szemet annál, mint ha tableten vagy okostelefonon olvasnánk, böngésznénk. “Ha mégis aggódnánk a túlzott kék-fény-terhelés miatt, vegyük lejjebb a tévéképernyő fényerejét, állítsuk melegebbre a színhőmérsékletet.