Dagad a 2024-es élelmiszer-gigabotrány: kitálalt a Nébih, erről tudnia kell a vásárlóknak

Az elmúlt hónapokban szokatlanul sok termékvisszahívásra figyelhettünk fel a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) hivatalos közleményeiben. Csak 2024 májusa közepe óta 33 esetben hívták vissza az érintett termékeket. A termékvisszahívások között élelmiszerek, étrend-kiegészítők és egyéb fogyasztási cikkek is szerepeltek, gyakran egészségre veszélyes tényezők – például allergén anyagok jelenléte, szennyezettség vagy nem megfelelő összetétel – miatt. Ez a tendencia sokakat elgondolkodtat, hogy vajon mi állhat a számok mögött: egyszerű véletlenről van szó, vagy a hatóság szigorúbb ellenőrzéseket és új vizsgálati módszereket vezetett be?

A Pénzcentrum megkereste a Nébih-et, hogy választ kapjunk arra, mi indokolhatja a termékvisszahívások hirtelen megugrását. Lehetséges, hogy a hatósági előírások szigorodtak, vagy új prioritásokat tűztek ki a fogyasztók egészségének védelme érdekében? Az ilyen vizsgálatok különös jelentőséggel bírnak, hiszen a visszahívott termékek gyakran súlyos kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára. Cikkünkben annak járunk utána, mi állhat a háttérben. 

Miért tűnik többnek a visszahívás?

Az utóbbi időszakban egyre többen figyeltek fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) termékvisszahívásokról szóló közleményeire. 2024-ben különösen szembetűnővé vált, hogy a hatóság gyakran rendelt el ilyen intézkedéseket, ami kérdéseket vet fel az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer változásaival, a gyártók felelősségével és a fogyasztók tudatosságával kapcsolatban. Többek között erre jó példa, hogy csak az elmúlt 1,5 hónapban, tehát november-decemer közepéig tartó időszakban 9 visszahívásról került ki közlemény a hivatal által. Ezek olyan termékek voltak, mint a

• mangalica kolbász
• száraz kolbász
• bio zabszelet
• fehérjepor
• cukrozott mák
• adventi kalendárium
• bio granola
• szárnyas virsli

de még egy kerámia rénszarvas is. A Pénzcentrum ennek hátterét vizsgálta meg a Nébih hivatalos válaszai alapján. A Nébih szerint a visszahívások számának növekedése mögött elsősorban a tájékoztatás kiterjedtebb formái állhatnak.

A médiában és a közösségi oldalakon való közzététel elterjedése miatt tűnhet úgy, mintha a termékvisszahívások gyakrabban fordulnának elő

– magyarázta a Nébih. Azt is tisztázták, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági rendszer alapelve, hogy a gyártók és forgalmazók elsődleges felelősséget viselnek a termékek biztonságáért. Ha egy vállalkozás hibát észlel, azonnal kezdeményeznie kell a visszahívást. A hatóság ebben az esetben a megfelelő intézkedések végrehajtását vizsgálja, és csak szükség esetén alkalmaz szankciókat.

Az utóbbi fél év vonatkozásában is elmondható, hogy nem került sor szankció kiszabására

– hangsúlyozta a hivatal. Ez az információ arra enged következtetni, hogy a visszahívások gyakoriságának látszólagos növekedése nem a tényleges problémák számának emelkedéséből, hanem a transzparensebb kommunikációból ered.

Milyen problémák fordulnak elő leggyakrabban?

A termékvisszahívások mögötti konkrét problémák széles spektrumot fednek le, de néhány tipikus ok kiemelhető.

A termékvisszahívások között a leggyakoribb okok a következők: mikroorganizmusok (baktérium, vírus); növényvédőszer maradékok; biológiai (mikotoxinok), környezeti (nehézfémek), technológiai (akrilamid) eredetű szennyezők; állatgyógyszerek maradékai (antibiotikum) vagy idegen anyagok (csomagolóanyag, fém)

– sorolta a Nébih. Fontos különbséget tenni a forgalomból való kivonás és a termékvisszahívás között: míg előbbi az eladótérben lévő termékeket érinti, utóbbi már a fogyasztókhoz eljutott árukra vonatkozik. Ezek az okok rámutatnak az élelmiszerlánc komplexitására és a szabályozás szigorának szükségességére. Az allergénkezeléstől kezdve a szennyezőanyagok szűréséig számos tényező veszélyeztetheti az élelmiszerek biztonságát.

Hogyan értesülhetnek a fogyasztók?

A Nébih kiemelt figyelmet fordít a fogyasztók tájékoztatására, és több csatornán is elérhetővé teszi a termékvisszahívásokról szóló információkat.

A vállalkozások a termékvisszahívásokra vonatkozó információkat eljuttatják a Nébih részére, amely hivatalos honlapján közzéteszi a visszahívásban érintett élelmiszerek adatait. A Nébih Navigátor applikáció 'Adatbázisok' moduljában jelenleg is elérhetőek a termékvisszahívások

– hangsúlyozta a hivatal. Emellett a Nébih aloldalán feliratkozási lehetőség is van hírlevélre, amely gyors értesítést biztosít az érdeklődők számára. A digitális tájékoztatás mellett az üzletekben kihelyezett plakátok és a vállalkozások weboldalain közzétett információk is segítenek abban, hogy a fogyasztók értesüljenek a kockázatos termékekről. A hivatal arról is beszámolt, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági rendszer alapja az ellenőrzések és a kockázatbecslés.

A kockázatbecslésen alapuló tervezés során figyelembe veszik a lehetséges veszélyeket, előfordulásuk gyakoriságát, az élelmiszerbiztonsági kockázatokat, az érintett fogyasztói réteget, valamint a területi adottságokat

– magyarázta a Nébih. Az önellenőrzési rendszer is fontos szerepet játszik, hiszen a vállalkozásoknak kötelességük a saját vizsgálataik elvégzése, amelyeket a hatóság ellenőriz. Ez a komplex ellenőrzési rendszer azt a célt szolgálja, hogy minimalizálja a fogyasztókra leselkedő kockázatokat. Azonban a hibák és problémák teljes kiküszöbölése csak a gyártók és a hatóság szoros együttműködésével érhető el.

A termékvisszahívások növekvő száma mögött elsősorban a transzparensebb kommunikáció és az online információterjesztés áll. A Nébih válaszaiból kiderül, hogy az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések rendszere továbbra is szigorú és megbízható, miközben a fogyasztók tájékoztatását egyre több csatornán biztosítják. Bár a visszahívások száma nem feltétlenül növekedett drasztikusan, a hatóságok munkája és a fogyasztók tudatos hozzáállása elengedhetetlen az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásában.