A végítélet óráját szabályozó amerikai szervezet szerint mindössze 90 másodpercre vagyunk a világvégétől.
A 2022-es káosszal teli év után egyelőre úgy látszik, hogy 2023 sem lesz sokkal nyugodtabb. Sőt...
Évtizedek óta nem látott inflációs nyomás sújtja az év utolsó hónapjaiban a fejlett gazdaságokat, és egyre nagyobb a kockázata egy általános recessziónak is.
A közeljövőben a zálogpiacon a kereslet további növekedésére számítanak, és ezzel párhuzamosan nőni fog a prolongálások, és a kényszerértékesítések aránya is.
A 20 százalékos infláció már a küszöbön és a gyenge forintárfolyam is igen sokáig velünk lehet.
A világgazdaság egy kínálati korlátok által vezérelt stagflációs helyzetbe került, vagyis egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a magas és tartós infláció recesszióval párosul.
Ha a harcok akadályozzák a tavaszi mezőgazdasági munkákat, a nyári betakarítást, vagy a megtermelt alapanyagok szállítását, annak Európára nézve is súlyos következményei lesznek.
A napjainkban érzékelhető globális energiaválság egyre több terméket érint, többek között a villamosenergia ára is elszállt.
A hazai kis- és középvállalkozások közel olyan nagy ugrást várnak a versenyhelyzetükben, mint a 2008-as gazdasági világválság után.
Sok tényező játszhat szerepet abban, hogy egy-egy ország mikor lábal ki teljesen a válságból.
A Raiffeisen Bank 2021-re 5 százalékos növekedést prognosztizál, míg a Takarékbank szerint 6,6 százalékos GDP-növekedés is jöhet.
De nem ám.
Van, ahol 20% felett van a munkanélküliek aránya. Magyarországon a nyilvántartott álláskeresők (korábban: regisztrált munkanélküliek) száma 290 ezer fő volt 2020 decemberében, ami a munkavállalási korú népesség 5%-a, a lakónépesség 3%-a és a gazdaságilag aktívak 6%-a. 81 ezer fő, több mint 1 éve keresett állást sikertelenül.
Itt vannak az újraindítási akcióterv részletei.
Magyarország az EU fejlettségének 74,2 százalékán állt tavaly.
Durva, ami mögöttünk van.
A járvány kitörésével számos munka, tevékenység és szolgáltatás az online térbe költözött, ezzel párhuzamosan pedig extrém módon megnőtt a piaci kereslet az olyan szakemberek iránt, akik ezeket a tevékenységet megfelelő módon támogatni tudják. Friss statisztikai adatokból pontosan kiderül, milyen égető szükség van rájuk.
Óvatos becslések szerint is mintegy 22 ezer informatikus hiányzott a magyar munkaerőpiacról 2019-ben, és ezt a szektort még a koronavírus-járvány sem tudta visszavetni. Éppen ellenkezőleg, a világválság számos területen nyitott új lehetőségeket az IT-sok számára, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a jövő kihívásait csak a technológia segítségével lesz képes legyőzni az emberiség. A digitális gazdaság már most közel minden ötödik magyarnak biztosít munkát, ez az arány pedig minden bizonnyal robbanásszerű növekedést mutat majd a következő évtizedben, ahogy egyre többen, egyre szélesebb körben alkalmazzák a legújabb technológiákat mindennapi feladataik során. Milyen kompetenciákkal vértezzük fel magunkat most, ha 10 év múlva is labdába szeretnénk rúgni a munkaerőpiacon?
Egy éve még a kellemes és egészséges munkakörnyezet is az egyike volt annak az öt legfontosabb szempontnak, ami alapján vonzónak tartottak az emberek egy munkahelyet. A járvány rengeteg változást hozott, mára a stabilitás vagy a közvetlen vezető személye került előtérbe a munkahely értékelésekor - derült ki egy friss kutatásból.
A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet azért rendezett demonstrációt, mert a cég vezetése augusztus 14-én egyoldalúan felmondta a társaságcsoport kollektív szerződését és azóta sem tárgyalt az aláírásra jogosult szakszervezetekkel, illetve az októberi bért - a Munka Törvénykönyvét megsértve - nem fizették ki egy összegben határidőig, mostanáig csak egy részét kapták meg a munkavállalók.
