A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le, ami Ausztrália teljes területével egyenlő.

Egyre közelebb a világ a totális káoszhoz: a legtöbb magyar nem is sejti, mekkora valójában a baj
A Bulletin of the Atomic Scientists nevű nonprofit szervezet 1947 óta követi nyomon a világeseményeket, melyek alapján igyekszik meghatározni, mennyire vagyunk közel ahhoz, hogy „a saját magunk által készített veszélyes technológiákkal elpusztítsuk világunkat” – írja a Statista. A szervezet eleinte a nukleáris fegyverek jelentette fenyegetésre fókuszált, ám idővel kibővítették a vizsgálódás spektrumát, így 2007 óta már a klímaváltozás hatásait is figyelembe veszik. A szervezethez kötődik az úgynevezett Doomsday Clock (A végítélet órája) metafora is, melyet a „közvélemény figyelmeztetésére” használnak arra vonatkozólag, hogy mennyire állunk közel a legrosszabb forgatókönyvhöz.
A Bulletin of the Atomic Scientists nevű nonprofit szervezet által 1947-ben elindított szimbolikus Doomsday Clock (A végítélet órája) akkor 7 percre volt éjféltől, azaz attól a ponttól, amikor már mindennel elkéstünk és a világ el fog pusztulni. Ezt az értékelést akkoriban főleg az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti nukleáris fegyverkezési verseny lehetőségére alapozták. A szervezet félelme hamarosan be is igazolódott, hiszen a Szovjetunió már 1949-ben letesztelte első saját atombombáját, amelyre válaszul meg is történt az óra első átállítása – ekkor mindössze 3 perc maradt éjfélig.
A hátralévő idő aztán 1953-ra mindössze 2 percre csökkent, az óra átállításával együtt pedig egy kiadványt is nyilvánosságra hozott a szervezet, mely kissé drámai módon a következőket tartalmazta:
A végítélet órájának mutatói ismét megmozdultak. Még néhány ingalengés és Moszkvától Chicagóig atomrobbanások fognak éjfélt ütni a nyugati civilizáció számára.
Az óramutatókat azt követően állították előbbre, hogy 1952 végén először az Egyesült Államok, majd 1953 nyarán a Szovjetunió is letesztelte ki-ki a saját termonukleáris fegyverét. Később azonban fokozatosan enyhült a két szuperhatalom közötti feszültség, így az órát is többször visszaállították – 1960-ban újra 7, majd a nemzetközi atomcsendegyezmény 1963-as aláírását követően már 12 percre voltunk éjféltől.
A hidegháború későbbi éveiben a mutatót számos alkalommal állították hol előrébb hol hátrább – 1984-ben például újra csak 3 perc volt éjfélig, ám 1990-ben már 10 perc. Legtávolabb 1991-ben kerültünk éjféltől – a START stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezmény aláírásával és a Szovjetunió megszűnésével már 17 percünk volt hátra a végítélet órájáig.
A számos átállítás ellenére a világ sosem került olyan közel éjfélhez, mint amilyen közel 1953-ban volt, legalábbis 2018-ig. Ekkor ugyanis az újra kiéleződő fegyverkezési versenyre és a klímaváltozás elleni harc sikertelenségére hivatkozva ismét 2 percre kerültünk éjféltől.
A nemzetközi helyzet azóta nyilvánvalóan még súlyosabbá vált – az INF-szerződés lejárta, az USA és Irán közötti viszony feszültebbé válása és a klímaváltozás megoldatlansága miatt 2020-ban mindössze 100 másodpercnyire kerültünk éjféltől. Ez egyébként újdonság, elvégre korábban mindig egész percekkel állították az óramutatókat. 2021-ben és 2022-ben is maradt a 100 másodperc, ugyanakkor 2023 elején újabb 10 másodperccel állították előbbre a mutatót.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez azt jelenti, hogy mostanra mindössze másfél percre került a világ éjféltől.
A döntést elsősorban az Ukrajna elleni orosz invázióval indokolta a szervezet, bár az átállítás indoklásakor további problémákra is felhívta a figyelmet a szervezet, úgy mint az új START egyezmény közelgő lejártára, Észak-Korea nukleáris fenyegetőzéseire és fegyverteszteléseire, továbbá arra, hogy a világ továbbra is teljesen felkészületlen az olyan jellegű kihívásokkal szemben, mint amilyen a 2020-as koronavírus-járvány volt.
Háborúk szomszédságában
A világjárvány és a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború az utóbbi években megkérdőjelezhetetlenül megmutatták, hogy még a földrajzi értelemben távolinak tűnő események is markáns hatással lehetnek az átlagos magyarok hétköznapi életére is. Gondoljunk csak a járvány miatti lezárásokra, az azok nyomán keletkező gazdasági nehézségekre, az inflációra, az orosz-ukrán háború miatt elszabaduló energiaárakra.
Tehát ha azt gondolnánk, hogy egy távoli amerikai szervezet által állítgatott jelképes óramutató állásának semmiféle hatása sincs az életünkre, akkor gondoljuk át még egyszer – az óra állását meghatározó kedvezőtlen politikai és klimatikus folyamatok nagyon is súlyos, alapvető hatást gyakorolnak a hétköznapi magyarok életére is.

Megszólalt az újdonsült elnök: lehet, hogy a világ egyik legerősebb hatalma túl sem éli a vámháborút
Az új elnök komoly kihívásokkal néz szembe a mélyülő gazdasági visszaesés és a globális kereskedelmi háború miatt.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Vállalkozói álmok: egyre több magyar fiatal vált alkalmazotti létből saját üzletre
OTP Junior Piacralépők: tíz fiatal vállalkozó versenyez 10 millió forintos fejlesztési támogatásért.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Közel 170 háztartási és higiéniai termék lesz olcsóbb ezekben az üzletekben
A PENNY Magyarország által bevezetett árcsökkentés a diszkontlánc vegyi áru választékának csaknem felét érinti.
-
A kozmetikai márkák sikere már nem csak a boltok polcain dől el (+Videó)
A Rossmann Beauty Expo-ra idén több mint 5500-an látogattak el.


