Az infláció csak a kezdet: csúnya időszak jön, ide tedd a spórolt pénzed, ha nem akarsz leégni

Borús kilátások

A legutóbbi amerikai infláció 9,1%-ról 8,5%-ra csökkent, de az elemzői konszenzus az idei év átlagában 7,9%-os inflációt vár, míg az euróövezetben 7,5%-osat. A magas infláció miatt az amerikai fogyasztói bizalom 40 éve nem látott mélypontra süllyedt, ráadásul a növekvő kamatok miatt a beruházási aktivitás is csökken, ahogy a lakáspiaci tranzakciószámok is. Ennek hatására az amerikai növekedés lassulása borítékolható, de a recesszióra is nagy az esély. Mindez egy olyan világgazdasági környezetben, amelyet alapvetően sújtanak

• az ellátási láncok nehézségei,
• az évek óta tartó alacsony beruházási ráta az energiaszektorban,
• az állami támogatások által indukált többletkereslet
• és az oroszok földgázpiaci manipulációi

A háború kitörése pedig a mezőgazdasági árak emelkedésén és az energiaellátási kockázatok erősödésén keresztül sokat rontott a helyzeten: a monetáris politika szigorodása, a kamatok emelése elkerülhetetlen lett. Bár az inflációban az energia és mezőgazdasági árak emelkedésének hatásai már közvetlenül megjelentek, azonban a magasabb energiaköltségek áthárítása még hátra van több szektorban – mint például a szolgáltatószektor –, ezért az infláció tartósan magas maradhat, még akkor is, ha a mostani szintekről mérsékelt csökkenés jöhet.

A 2023-ra vonatkozó előrejelzések 4% körüli éves átlagos inflációt jósolnak, azonban, ha a szolgáltatószektorban az átárazás erős marad,vagy a mezőgazdasági és olaj árak ismét érdemi emelkedésnek indulnak, akkor ez az előrejelzés túl optimistának tűnik.

A nyersanyagok korrekciója esélyt teremthet a részvénypiacok emelkedésére

A gazdaság és a piacok olyan összetett kapcsolatban vannak egymással, hogy elsőre meglepő módon épp a recessziós kockázatok emelkedése lehet kedvező a részvénypiacoknak. Mivel kezd általánossá válni az a nézet, hogy a monetáris szigorítás fog recessziót okozni, ezért ezen várakozások hatására a nyersanyagárak csökkenésnek indultak. Esett az olaj, a réz, a fa, a kukorica és a búza ára is.

"Ez már önmagában csökkentheti az inflációs nyomást,(amit a legutóbbi amerikai inflációs adat vissza is igazolt) ehhez jött még hozzá, hogy az amerikai háztartások inflációs várakozása is csökkent valamelyest. Ezek együttesen a kötvényhozamok emelkedésének megállását, a kamatvárakozások normalizálódását jelenthetik, ami – rövid távon – kedvező lehet a részvénypiacoknak" - mondta a Pénzcentrumnak Módos Dániel, a a Diófa Alapkezelő makrostratégája.

Ugyanakkor a részvénykiválasztásban régiók szempontjából érdemes különbséget tenni. Európában a magas földgázárak, a földgáz-ellátással kapcsolatos kockázatok miatt érdemes óvatosnak lenni, ahogy a magyar piaccal is, amelyet az uniós pénzekről való megegyezés hiánya és a különadók is sújtanak.  

Jelenleg növekedési szempontból globálisan három fontos kockázat azonosítható:

1. Az Európába irányuló orosz földgázszállítások akadoznak, ezért reális annak a veszélye, hogy a fűtési szezonban korlátozásokat kell bevezetni, ami érdemben foghatja vissza a gazdasági aktivitást.
2. A második kockázati faktor Kína, ahol az omikron variáns miatt továbbra is több városban korlátozásokat kell fenntartani, ami miatt a gazdasági növekedés érdemben lassul.  Bár a kínai kormány igyekszik segíteni, ezen a ponton már legfeljebb csak tompítani tudja a hatásokat, a reálgazdasági hatás már elkerülhetetlennek tűnik. Ez pedig áttételesen az amerikai és az európai növekedést is ronthatja. Továbbá a kínai ingatlanpiaci helyzet is gyorsan romlik és már vannak arra utaló jelek is, hogy a kínai pénzügyi rendszerben elindultak a fertőzési hatások, ez pedig szintén negatívan hat a kínai és ezáltal a globális növekedésre is.
3. Végül pedig több euróövezeti országban – például Németországban – ismét magasan vannak az esetszámok, kérdés, hogy az őszi/téli hónapokban – a magas átoltottság ellenére – telítődnek-e annyira a kórházak, hogy korlátozásokat kelljen bevezetni.

Az Egyesült Államok részvénypiaca azonban felülteljesítő lehet, mivel az energiaellátás nincsen veszélyben, ráadásul a monetáris politika is előrébb tart az infláció elleni küzdelemben és nincsenek olyan nehezen árazható kockázati faktorok sem, mint Európa esetében. Kínában kedvező hír, hogy a pártvezetés hozzáállása a technológiai szektorhoz javult, azonban a gazdasági lassulás idén a vártnál sokkal nagyobb lehet, a koronavírus miatti lezárások végét még nem lehet látni, a fejlett világ fogyasztásának csökkenését Kína is megérezné és az ország ingatlanpiacáról is egyre rosszabb hírek érkeznek. Emiatt az elmúlt hónapok felülteljesítése könnyen alulteljesítésbe válthat.

Szektorok szintjén is fontos változások várhatóak a következő negyedévekben. A recessziós félelmek erősödésével esnek a nyersanyagárak – kivéve az európai földgázt – , ráadásul az energetikai cégekkel kapcsolatban egyre több országban merül fel az extraprofit-adó ötlete. Emiatt az energetika és az alapanyagszektorok felülteljesítése véget érhet. Ugyanakkor az olajiparban a kínálati korlátok a korábbi alacsony beruházások miatt továbbra is jelen vannak, a recesszió elmúltával ismét kedvező vételi lehetőségek adódhatnak.

A technológiai szektorban az értékeltségek normalizálódtak, ráadásul a piaci várakozások már akkora kamatemelést beáraztak, hogy ebben már kicsi a negatív meglepetés esélye, így az IT szektor a jövőben nagyjából a piaccal megegyező elmozdulásokat mutathat.

A ciklikus fogyasztási javak szektora (autóipar, HORECA, építőipar, textilipar stb.) alapvetően alulteljesítő lehet, a háztartások reáljövedelmének csökkenése miatt, ráadásul a vírus alatt felhalmozott megtakarítások is elapadtak, illetve a magas bizonytalanság miatt a lakosság elhalasztja a nagyobb értékű kiadásait is.

A szektorok közül a közművek, a napi fogyasztási cikkek és az egészségügy lehetnek felülteljesítőek.

Mindhárom szektor árazási képessége erős, a marzsok nincsenek kitéve annyira a magas inflációnak, ráadásul recessziós helyzetben defenzív jellegük miatt – a korábbi tapasztalatok alapján – felülteljesítőek lehetnek.

Erős dollár

A mezőgazdasági és az energiaárak emelkedése, a háború okozta bizonytalanság miatt elhalasztott beruházások és az infláció reáljövedelem romboló hatása recesszió felé terelik a világgazdaságot, ráadásul a közepesen, vagy alacsonyan fejlett országok esetében az adósságfinanszírozási kockázatok is érdemben emelkedtek. Egy ilyen környezetben a dollár természetes menedékként szolgál.

Európában szinte már borítékolhatóak a földgázellátással kapcsolatos problémák, Kínában is aggasztó a gazdasági helyzet, egy ilyen környezetben a dollár erősödhet.

A dollár erősödése felé mutat az is, hogyha az európai recesszió következtében az EKB a vártnál kisebb kamatemelést hajt végre, illetve a kötvényvásárlási programot – a periférikus országok miatt – csak féloldalasan szünteti meg, ugyanis az olasz, görög államadósság akkora, hogy tartósan magas kötvényhozamok mellett egy idő után már nem lesznek finanszírozhatóak.

A nyersanyagpiacokon az elmúlt egy-két hónapban érdemi esések voltak megfigyelhetőek. A Brent olaj és a réz is nagyjából 20%-ot, a réz pedig közel 30%-ot esett. Utóbbi azért is fontos, mivel a réz gazdasági alkalmazása olyannyira szerte ágazó, hogy a tőzsdei árazás alakulása a világgazdaságra nézve egy előretekintő indikátorként is felfogható.

"Összességében a nyersanyagok árai a recesszió közeledtével – az európai földgáz kivételével - tovább eshetnek. Ez elsősorban az olajat és az ipari fémeket érintheti. A mezőgazdasági termékek esetén az ukrán gabonaexport részleges újraindítása kedvező hír, a búza, valamint a kukorica ára is a háború előtti szintre esett vissza" - tette hozzá Módos.

Azonban a világ több pontján nagymértékű aszály pusztít, amely hosszabb távon inkább áremelkedést hozhat. A nemesfémek esetében emelkedés jöhet akkor, ha az infláció tetőzik és a recessziós félelmek erősödnek, és ennek hatására a szigorítási ciklus a vártnál hamarabb ér véget, de ennek a jelei még a nemesfémek piacán egyelőre nem látszanak meggyőzően. Összességében rövid távon a nyersanyagok esetében csökkenő árakra, hosszabb távon azonban a fennálló kínálati korlátok (rendszeressé váló aszályok, alacsony beruházási ráta az energiaszektorban) miatt ismét magasabb árakra lehet számítani. Ezért a recesszió végével a nyersanyagok, illetve az energetikai, mezőgazdasági vállalatok részvényei ismét jó befektetési lehetőségeket tartogathatnak.