Tömegével jönnek haza a magyar hegesztők, lakatosok, villanyszerelők külföldről
20 százalékuk a járvány után is itthon marad.
20 százalékuk a járvány után is itthon marad.
A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben vitathatatlan jelentősége van annak, hogy a munkáltató milyen teljesítmény javadalmazási rendszert alkalmaz a munkavállaló munkájának elismerésére, amely kétséget kizáróan javíthatja, vagy fenntarthatja a jövőbeli teljesítményüket, növelheti a munkavállalók lojalitását és tartós elkötelezettséget is eredményezhet a munkáltató irányába.
Az ország egyik legjobb gimnáziuma áll a Pannonhalmi Bencés Főapátság falai között. Több mint ezer éve folyik oktatás a mai Pannonhalmán, ha nem is olyan formában, mint a mai iskola, melyet a két világháború között alapítottak. A magas színvonal mellett van gasztroszakkör, lehet tanulni autószerelést, szülői engedély mellett pedig bevezetik a diákokat a borkultúrába is. A diákok bent laknak az intézményben, szombat délelőtt még óráik is vannak, mozi kétszer van egy héten. A szexuális visszaélési botrányok óta erősítették a hatalom ellenőrézését, Védelmi Csoportot állítottak fel. Ezekről a témákról is beszélt a Pénzcentrumnak adott interjújában Juhász-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium nemrég kinevezett igazgatója. A szerzetes-vezető a digitális átalakulás kihívásairól, a pannonhalmi identitásról és arról is elmondta véleményét, hogy mit kell szem előtt tartani, ha egy diákot a házirend megsértésén, például alkohol- vagy kábítószer-fogyasztáson kapnak.
De legalább jól megtapsolják majd a bajnokokat.
Az ápolók néhány orvosok által végzett feladatot is elláthatnának.
Szerinted továbbjutunk a nyolcaddöntőbe? Szavazz!
A válság előtti utolsó évhez képest 20 százalékkal csökkent az öt vezető nemzetközi barkácsáruházlánc forgalma Magyarországon.
A céges jutalmazás főszezonja a karácsony, de éveken keresztül nagy hagyománya volt az évközi plusz elismerésnek, a húsvéti sonkapénznek is. Ezek az egyszeri premizálási alkalmak komoly motiváló erővel bírtak az alkalmazottak felé, melyek formája gyakran az utalvány volt. A béren kívüli juttatások jelentősége egyre növekszik a javadalmazási rendszerben, de nagy kérdés, hogy elmondható-e ugyanez az évközi jutalmakról is?
Nem kellett januárig várni az állami adóhivatal valamint a Vám- és Pénzügyőrség munkatársainak az év végi prémiumokra, az idén a tavalyinál jóval szerényebb összeg jutott a dolgozók premizálására.
A közfelháborodás után politikai vita is kibontakozott az állami és önkormányzati felsővezetői fizetések körül. A csúcs meghaladja a havi 8 millió forintot, több tucat állami cégvezető keres többet havonta 1 milliónál.
A kormány szerint vannak olyanok, akiket nem érintenek a napokban bejelentett megszorító intézkedések, sőt, a Bajnai-csomagnak elsődleges nyertesei is vannak. A helyzet persze nem fekete-fehér.
Ha a cégek nehéz helyzetben vannak, általában a létszámleépítés a reflexszerű reakció részükről, pedig a vezetőknek nem szabad elfelejteniük, hogy az elbocsátás jelentős költségekkel jár együtt. Ezen költségekbe nemcsak a végkielégítés, hanem a fellendüléskor szükséges új munkaerő felvételére, illetve betanítására fordított összegek is beletartoznak. A vállalatok hosszú távon hasznot húzhatnak abból, ha az elbocsátások helyett más módszereket vetnek be.
Az elmúlt harminc évben a jövedelmekhez képest az élelmiszerárak csökkenését figyelhettük meg. A gazdagabb országokban a háztartási kiadások töredékét, 10-20 százalékát tette ki az élelmiszerekre történő költés, éppen ezért a legtöbben megengedhették maguknak, hogy étterembe járjanak, egészségesebb és egyben drágább alapanyagokat válasszanak, de az üzletekben kapható készételek iránt is megnőtt a kereslet, és számos élelmiszeren kívüli termékre is jutott fizetőképes kereslet. Vajon hogyan változik ez az egyre növekvő élelmiszerárak hatására? Kincsnek számít majd a kenyér? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Deloitte legújabb tanulmánya is.
Valószínűleg mindenki találkozott már olyan emberrel, aki külföldről kapja a nyugdíját, vagy ott szeretné eltölteni a nyugdíjas éveit, és az ottani szabályok szerint kapni az arra az időre járó pénzt is. Viszont az ottani szabályok részben vagy egészben eltérnek az itthoniaktól, mint ahogy a kapott összegek is. Itthon például csak egy féle rendszer létezik a nyugdíjak megállapítására, és az ahhoz szükséges befizetések kiszámítására, a skandináv területeken viszont nem csak egyféleképp van lehetőség az időskori járandóság megállapítására...
Az OTP Bank 2003. évi negyedik negyedéves eredménye kissé elmaradt a már korábban lehűtött várakozásoktól is. Az általunk számított 14.8 mrd Ft-os konszenzusos várakozás átlagát ugyan néhány irreálisan magasnak tűnő becslés húzta fel, de őket leszámítva is az általunk megkérdezett elemzők többsége kissé magasabb eredményre számított. Az MSZSZ (Magyar Számviteli Szabványok) szerinti OTP 4.