OTP: Volt már jobb is... - az alacsony eredmény okai (7)

1. Jelentős, milliárdos veszteség az értékpapírforgalmazás soron az utolsó negyedévben. Ennek legfőbb alkotója a bank 1.4 mrd Ft-os kereskedési vesztesége volt, vélhetően az állampapír piaci hozamemelkedés nyomán.

2. A negyedik negyedévben a személyi, adminisztrációs, általános jellegű költségek kiugró növekedést mutatnak hagyományosan, ez az idei negyedévben fokozottan igaz volt. A béremelések és prémiumok kifizetése mellett a jelentős létszámcsökkentéshez kapcsolódó egyszeri kiadások egyaránt terhelték a 4. negyedéves eredményt (személyi jellegű ráfordítások konszolidáltan 37.4%-kal nőttek!), emellett a BOR és DSK projektek lezárásának költségei, jelentős bérleti és tanácsadói díj kifizetésekre is sor került az időszakban.
A fenti tételek egyszeri extra költsége a 4. negyedévben 2 mrd Ft-ra volt tehető!

3. A bank hitelállomány minősége a 4. negyedévben romlott. A 3. negyedév végéhez képest az összes követelés nem nőtt, a minősített és problémás hitelállomány ezzel szemben 10, ill. 16%-kal emelkedett! Ez értelemszerűen magasabb céltartalékképzéssel is járt együtt (a magasabb céltartalék képzést már az előző negyedévekben is vártuk az OTP-től), bár ahogy azt a későbbiekben részletesen bemutatjuk, a céltartalék képzés terén megítélésünk szerint még lehet behoznivalója az OTP-nek.

4. A 4. negyedévben az OTP 2 mrd Ft-os goodwill amortizációs értéket számolt el a DSK bolgár bank akvizíciója után. Bár a felületes szemlélő számára ez is az OTP gyengébb eredménye egyik magyarázatául szolgálhatna, ebben a negyedévben a bolgár bankot NEM lehet okolni a gyengébb eredményért, ugyanis a DSK adó előtti eredménye szinte teljesen pontosan megegyezett a rá elszámolt goodwill amortizáció összegével (2.05 mrd Ft). 2004-ben a DSK fejlesztések beindulásával azonban a bolgár bank eredményessége minden bizonnyal átmenetileg mínuszba megy át, mely a jövő évi eredményre fog nyomást gyakorolni.

Konszolidált szinten a negyedéves növekedés húzóereje egyértelműen a kamatbevételek emelkedése volt az OTP Banknál.

Az OTP 2004-es eredményének alakulásában a lakossági hitelállomány tavalyi év végi felfutása miatt a kamatbevételek további növekedése várható, így e tétel továbbra is húzó tényezője lehet az OTP eredmény bővülésének.

A minősített és problémás hitelek részaránya az OTP teljes hitelportfólióján belül mind az előző negyedévhez, mind az egy évvel ezelőtti szinthez képest nőtt.

Miért romlott a hitelállomány?

Az OTP Bank magyarázata szerint a hitelállomány romlása nem egyedi okokra vezethető vissza.
A magasabb értékvesztés megképzését egyrészt a monetáris politika egyes elemeinek, a jegybanki alapkamat, valamint a forint árfolyamának változása tette indokolttá.

A kockázatosabbá váló elsősorban középvállalati hitelportfólió romlása mellett a céltartalék szint számottevő növekedésének másik oka az, hogy az OTP a lejárt (60 napos fizetési késedelmet meghaladó) jelzálog hitel követeléseire 10%-os tartalékot képzett. Ez éves szinten 2.4 mrd Ft-ot tett ki, a 4. negyedévre azonban ezen összegből 1.4 mrd Ft jutott. A jelzálog hitel állomány felfutására tekintettel ez az állomány 2004-ben várhatóan jelentős mértékben fog tovább növekedni!

A díjbevételek bővülése a hagyományos tételek növekedése mellett (kártya, folyószámla) a hitelezési tevékenységből származó, hitelelbírálati díjak növekményéből származott. Banki szinten pl. a jelzáloghitelezéshez kapcsolódóan az OTP 28.8 mrd Ft jutalékbevételt realizált!

A nem kamatjellegű bevételek arányát a bevételi szerkezeten belül rontotta az értékpapírokon elszenvedett veszteség, mely elsősorban a magyar állampapírokból származik, ill, a devizakereskedelem 1.4 mrd Ft-os árfolyamvesztesége, szemben a 2002-es 3.6 mrd Ft-os nyereséggel. Az eszköz-forrás tételek 3.7 mrd ft-os átértékelési vesztesége mellett az OTP jelentős veszteséget szenvedett el a DSK akvizíció során keletkezett euro pozíciója miatt is.

A bank éves kiadás/bevétel arány mutatója 54.1% volt, ami rendkívül kedvező értéket jelent és az OTP kiemelkedő hatékonyságát bizonyítja.

Az OTP konszolidált mérlegfőösszege 2003 végére elérte a három és félezer milliárd Ft-ot, ami rendkívül impresszív érték. A konszolidált mérlegfőösszeg az előző évhez képest több mint 28%-kal nőtt. A számottevő organikus fejlődés mellett ehhez a növekedéshez a tavaly "robbanó" OTP Jelzálogbank 460 mrd Ft-tal, a 2003-ban megvásárolt bolgár DSK pedig 323 mrd Ft-tal járult hozzá.

Az OTP üzleti expanzióját bizonyítja, hogy a mérleg húzóága a hitelállomány 55%-os növekedése volt.

A saját tőke szédületes mértékben, közel 40%-kal növekedve meghaladta a 300 mrd Ft-ot, mely jó alapot ad a további külföldi terjeszkedés finanszírozására.

Az idei év egészének tendenciája folytatódott a 4. negyedévben is: az OTP Bank leányvállalatai mind nagyobb arányban részesednek a bank konszolidált eredményéből.

A jelzálogbank az utolsó negyedévben egyedül 2 és fél mrd-os eredményt ért el. Az OTPJ éves 8.5 mrd Ft-os adó előtti teljesítményét sok bank megirigyelhetné Magyarországon!

Az Alapkezelő és a Merkantil Csoport szintén jó évet zártak, negyedéves szinten egy mrd feletti, éves szinten 4 mrd feletti teljesítményükkel. Különösen említésre érdemes az Alapkezelő továbbra is kiemelkedő eredményessége az alapokban kezelt vagyon 4. negyedévben tapasztalt csökkenése mellett is.

A többi leányvállalat is dicséretet érdemel, szinte mindenki számottevő mértékben tudta növelni az eredményét, ez alól a lakástakarékpénztár említhető kivételként, ahol a kifizetések az idei évben elkezdődtek.

A szlovák leánybank, az OBS életében a tavalyi év a lakosság felé történő erőteljes nyitás jegyében telt. A cél jelenleg a minél nagyobb létszámú ügyfél akvizíció és expanzió, számottevő eredményt az OBS-től így még egyelőre nem várhatunk. Az OBS jelenleg 25.4 mrd SKK-s mérlegfőösszeggel rendelkezik, mellyel egyelőre még továbbra is csupán marginális, 2.53%-os piaci részesedéssel rendelkező szereplője a szlovák bankpiacnak.

Az OTP Bank 2003. 4. negyedéves eredményét értékelve összefoglalva elmondható, hogy az nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakult, ezúttal elmaradt az elmúlt negyedévekben megszokott pozitív meglepetés.

A 2004-es év fontos kérdése lesz a magyar makrogazdasági helyzet, s különösen a monetáris politikai lépések változása. Amennyiben a tavalyi év második felére kialakult helyzetet nem sikerül konszolidálni, az OTP várhatóan további jelentősebb céltartalék képzésre fog kényszerülni, mely ronthatja az eredményt.

A lakossági hitelezés dinamikája 2004-ben várhatóan szintén megtörik, a lakosság újra nettó megtakarítóvá válhat. Erre utal a betétállományok év eleji jelentős növekedése a bankoknál. Tekintve, hogy az állományok tavaly folyamatosan növekedtek, ez 2004-ben még nem fogja a kamatbevétel dinamikáját visszavetni, a díjbevételek oldalán tapasztalt tavalyi jelentős növekedés azonban idén már visszafogottabb lesz.
A jelentős lelzáloghitel állományra megképzendő céltartalék összege szintén jelentősen nőhet 2004-ben a tavalyi évhez képest.

Eredményt rontó tényező lesz 2004-ben a DSK goodwill amortizációja is, mellyel idén a bank eredménye vélhetően nem fog szembenállni a jelentős beruházások miatt.

Mindezzel együtt is Spéder Zoltán, a bank alelnöke és stratégiai vezérigazgató-helyettese a tavalyi év végén még kétszámjegyű eredményvárakozást várt az OTP-től, ami nem teszi kizárttá a 100 mrd Ft-os éves nettó eredmény elérésének lehetőségét sem, ehhez azonban vélhetően szükséges lenne a jelenleginél kedvezőbb makrogazdasági és kamatkörnyezet a legnagyobb magyar bank számára.

A fenti tényezők a mi megítélésünk szerint nagyjából be vannak épülve az OTP jelenlegi árfolyamába, a 3 ezer Ft-os részvény árfolyam szint stabil áttörésére ezért szerintünk még egy ideig várni kell a befektetőknek.