A gazdasági növekedés újbóli fokozatos beindulásával párhuzamosan a magyar cégek is összességében enyhe létszámnövekedést terveznek 2025 második negyedévére.
A bevallási kötelezettség teljesítése a NAV szja-bevallási tervezetével a legegyszerűbb.
2025-ben a juttatási keretek átlagosan 5,8%-kal emelkedtek, így az átlagos bruttó éves keret 458.022 forintra nőtt.
Önsegélyező pénztáron keresztül havi 43 620 forint, a lakhatási támogatásból pedig 150 ezer forint használható fel lakáscélú hitel törlesztésre cafeteriából.
A törvényi szabályok Magyarországon nagy szabadságot adnak a négynapos munkahét bevezetésével kapcsolatban, jogi szempontból mégis nagy kihívásokat okoz. Mutatjuk a tapasztalatokat!
5%-os átlagos béremelkedésre számít 2025-ben az ország vezető HR-szolgáltatója.
Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai a Nyugat-Dunántúlon (21%), Észak-Magyarországon (18%), illetve Budapesten (15%).
A szabadság kiadásával kapcsolatosan a magyar munkajogban léteznek úgynevezett főszabályok, ugyanakkor egészen speciális, meghökkentő rendelkezések is.
A kormány új, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatás bevezetéséről döntött.
Az új kollégát kereső munkáltatók a jelentkezőket az elváráshoz mérten azok tapasztalata, bérigénye és végzettsége alapján ítélik megfelelő, vagy nem megfelelő jelölteknek.
Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bemondta: dinamikus lesz a bérnövekedés. Jól jegyezd meg: D.I.N.A.M.I.K.U.S!
9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.
A kormány célja a bérek drasztikus emelése, de vajon reális ez?
Jogerősen három év szabadságvesztésre ítéltek egy férfit Nógrádban, aki hamis munkáltatói igazolásokkal akart kölcsönöket felvenni.
Németország legnagyobb ipari szakszervezete, az IG Metall, elutasította a munkáltatók által javasolt 3,6%-os béremelést, az szerintük túl kevés és túl későn érkezik.
Szigorú szabályok védik a gyermeket vállaló alkalmazottakat, mégis számos akadály várhatja azokat, akik a szülési szabadság lejártát követően vissza szeretnének térni a munkába.
A nappali tagozatos egyetemista és főiskolás diákok egyharmada rendszeresen dolgozik tanulmányai mellett, a legalább alkalomszerűen munkát vállalók aránya pedig 80 százalék feletti.
2024 negyedik negyedévében a hazai munkáltatók 35 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét,
Kezdődnek az őszi mezőgazdasági munkák, a rendőrség fokozott figyelmet kér az autósoktól.
A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.
