Egy friss felmérés szerint a fogyasztók egyharmada a mesterséges intelligenciát választaná a tartozáskezelés során az emberi ügyintézéssel szemben.
A friss adatok szerint a magyar lakosság körében több követelést zárnak le jogi beavatkozás nélkül az adott évben, mint 5 évvel ezelőtt.
A távközlési és a közüzemi késedelmes fizetések megszaporodtak, míg a lejárt banki követelések visszaszorulóban voltak az elmúlt időszakban.
A "puha behajtás" a jogszabályok szintjén ma Magyarországon hivatalosan nem is létezik.
Sötét képet festett a jegybank múlt csütörtökön, mikor kiadta a pénzügyi stabilitási jelentést: eszerint nőni fog a nemteljesítő hitelek aránya.
Felfalusi Péterrel, az Intrum vezérigazgatójával beszélgettünk a követeléskezelői szakma kihívásairól és a nehéz anyagi helyzetbe jutó magyarok előtt álló hónapok nehézségeiről.
Elkerülhetetlenül növekedni fog a nem teljesítők száma, mind az élő hiteleknél és szolgáltatásoknál, mind pedig a lejárt követelések között.
Mi történik a követeléskezelés folyamatában? Olyan válság felé megyünk, mint amilyen 2008-ban rázta meg a világgazdaságot? Kiderül az interjúból!
A késedelmes fizetés és a lánctartozás jelenleg a hazai gazdaság egyik legégetőbb problémája.
A hitelfelmondási és a törlesztési moratórium pedig június 30-áig tart, de még ez is változhat.
A koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma után, az év második felében már javult a magyar háztartások pénzügyi helyzet.
A követeléskezelési törvény jelenthetné a megoldást: a MAKISZ új jogszabályt sürget.
Azért nem kell aggódni.
Kis pénzen is lehet nagyot bukni.
A Kúria szerint az állam nem felelős a légitársaság csődjéért, nem kell kártérítést fizetnie.
De a már lejárt tartozásokat is kereshetik az ügyfeleken.
A magyar jogszabályok szerint ez teljesen rendben van.
Nem olyan egyértelmű a helyzet.
Ez lehet a végső megoldás?
Félmilliárdos bírságot kaptak a nyakukba.
