Nagy bajban lesznek a magyar családok 2023-ban: egyre több hitel dőlhet be, van még visszaút?

Múlt héten tette közzé a jegybank a Pénzügyi Stabilitási jelentést, melyet alaposan meg is magyarázott egy sajtótájékoztatón, melyről lapunk is beszámolt. A jegybank meglehetősen sötét képet festett a hitelezési szegmensről: mint a jelentésből is kiderült, az előrejelzések szerint a a 2022 őszéig megfigyelhető hatások együttes eredményeként a hazai, hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűségének mediánja 2,9 százalékról 4,7 százalékra növekedhetett.

Hozzátették, hogy a lakossági rezsiköltségek megugrásának hatására a hitelintézeti szektor jelzáloghiteleinek NPL-rátája 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére, az energiafogyasztásban történő alkalmazkodással azonban ez az emelkedés érdemben kisebb lehet. A nemteljesítő hitelek aránya kis mértékben elmozdult historikus mélypontjáról, a lakossági szegmensben 4,2 százalékot, a vállalati szektorban pedig 3,9 százalékot tett ki a félév végén. A kiemelten sérülékeny hitelportfólió kezelhető mértékű kockázatot jelent a bankrendszer számára.

Mi lesz most?

A jelentés közzététele után a Pénzcentrum több szakértőt is megkérdezett arról, hogy látják a nemteljesítő hitelek jelentette kockázatot. Varga Dávid, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési igazgatója a Pénzcentrumnak azt mondta: nem tartják valószínűnek, hogy a két százalékpontnál komolyabb növekedés legyen a nemteljesítő jelzáloghitelek piacán. A cég álláspontja szerint az sem valószínű, hogy a 2008-as válsághoz hasonló hitelkrach köszöntsön be, mert a jogi szabályozás is alapvetően megváltozott az azóta eltelt csaknem másfél évtizedben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ők lehetnek az első rezsikárosultak: ilyen házban élnek, így vágnak neki a télnek

Mi történik a követeléskezelés folyamatában? Olyan válság felé megyünk, mint amilyen 2008-ban rázta meg a világgazdaságot? Kiderül az interjúból!

Palkó István, a Portfolio vezető elemzője hozzátette: "A hitelek nem fizetésének elsődleges oka a korábbi válságok során a jövedelemvesztéssel járó állásvesztés (vagyis a munkanélküliség) és az adósságszolgálat (devizahitelek miatti) megemelkedése volt. Ezek azonban most - kis részben a kamatstop miatt is - nem fenyegetnek minket. A megélhetési költségek, köztük a rezsiköltségek sajnos azonban emelkednek, így ezek közvetett hatása biztosan érződni fog a hitelek törlesztésében a következő egy-két évben: nehéz azonban megmondani, mekkora mértékben."

Így látja a piac másik szereplője

Cikkünk megjelenését követően további elemzői várakozások is befutottak megkereséseinkre. Felfalusi Péter, az Intrum Zrt. vezérigazgatója szerint igaz ugyan, hogy nem akkor a növekedés, mint sokan várták a nemteljesítő hitelek szegmensében, de még ez a 2 százalékos érték is rendkívül magas – és hogy mi lesz pontosan, az szinte megjósolhatatlan.

Az NPL-rátát jelenleg szinte lehetetlen megjósolni, nagyon sok változó befolyásolja. Sok múlik azon, milyen állami intézkedéseket vezetnek be, amelyek a törlesztőrészleteket befolyásolják - amennyiben Magyarország továbbra sem tud bizonyos EU-s pénzeket lehívni, kevesebb mozgástere lesz a kormánynak enyhíteni a lakosság pénzügyi problémáit. Legalább ennyire fontos, hogyan alakul az infláció és az energiaárak, hogy hogy alakul a munkaerőpiac, és hogy melyik moratóriumok és ársapkák maradnak érvényben.  Úgy gondolom, mivel nagyon sok a kockázat, az MNB becslése óvatosnak tekinthető, ha beüt egy negatív fordulat az energia- vagy, a munkaerőpiacon, súlyosabb is lehet a növekedés

Felfalusi hozzátette azt is, hogy a háztartások egyáltalán nem állnak jól a hitelek fizetésében, de idő kell ahhoz, hogy ez a követeléskezelőknél is megjelenjen. "Idén durván romlik a háztartások fizetőképessége, ami várhatóan a hiteltörlesztést is nehezíti, ám a mostani gazdasági trendek egy-két éves késéssel jelennek csak meg a követeléskezelőknél, ennyi idő után kerülnek értékesítésre a felmondott hitelek és adják el portfóliójukat a hitelezők a cégeknek" - mondta kérdésünkre Felfalusi Péter.

Nem jöhet el 2008?

Felfalusi abban már sokkal inkább optimista, hogy a bankvilágot és a hitelpiacot megrázza-e még egy olyan hitelezési válság, mint amelyet 2008-09-ben szenvedtünk el, és amely az egyik okozója volt a világgazdasági válságnak. Szerinte mivel most nincsenek kockázatos hitelek, a lakosság fizetőképességének ez jót tesz, még akkor is, ha a már említett módin nem állnak igazán jól a törlesztésekkel.

Annyiban jobb a helyzet, mint 2009-10-ben, hogy jelenleg nincsenek olyan kockázatos hitelek, mint amilyenek akkor a devizakölcsönök voltak. Az alapkamat ugyanakkor évtizedes csúcson van, ami a moratóriumok ellenére is tömegeknek okozhat törlesztőrészlet-növekedést, még ha nem is akkorát, mint a devizahitelek esetén. A lakosság fizetőképessége szintén nincs még olyan alacsony szinten, mint az akkori válság alatt, de a következő hónapokban várhatóan rohamosan csökken majd. Ismét azt tudom tehát mondani, hogy az áremelkedéseken, a munkanélküliség alakulásán és hasonló, nehezen megjósolható tényezőkön múlik, lesz-e a 2009-10-eshez hasonló hitelválság. De ha minden kockázati tényező a legrosszabb forgatókönyv szerint alakul, akkor sem lesz olyan rossz a helyzet, mint 2008 után. A változó kamatozású hitelek átárazódása jelentős problémát jelentethet, kérdés, hogy az állam meddig tartja fent a kamatstopot

-  mondta az Intrum vezérigazgatója. Felfalusi Péterrel nemrég hosszabban is beszélgettünk a hitelekről és a lakosság fizetéseinek nehézségéről, ezt az interjút most elolvashatod újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Családok tízezreire leselkedik a hitelkrach, rezsirémálom: újabb állami mentőcsomag jöhet?

Felfalusi Péterrel, az Intrum vezérigazgatójával beszélgettünk a követeléskezelői szakma kihívásairól és a nehéz anyagi helyzetbe jutó magyarok előtt álló hónapok nehézségeiről.

A Pénzcentrum nagy Boldogságtesztje 2022

Alig heverte ki a világ a pandémiát, februárban máris kitört az orosz-ukrán háború a szomszédunkban, emelkednek a vállalkozások és a háztartások energiaköltségei, nem mellesleg évtizedes rekordokat döntöget az infláció Magyarországon, egyes élelmiszerek pedig Európán belül nálunk emelkednek a legyorsabban. Egy ilyen mozgalmas, kiszámíthatatlan év végén kíváncsiak vagyunk, hogy érzik magukat a magyarok, mi befolyásolja leginkább azt, hogy boldogok-e. Most elsősorban egy általános elégedettségi szintet értünk a fogalom alatt, kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony. A tavalyi év után idén is felmérjük, boldog nép-e a magyar. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum nagy Boldogságtesztjét.