Jobban járnának az adósok és a követeléskezelő cégek is: csak ez kellene hozzá

A követeléskezelő cégekkel kapcsolatban téves kép él a legtöbb ember fejében. Sokan negatív képeket társítanak a szektor szereplőihez, ez pedig társadalmi feszültségeket és ellenállást szül a szakmával szemben, ahelyett, hogy tudatos pénzügyi fogyasztókkal lehetne tárgyalni a követeléskezelő és az adós közti, mindkét fél számára kedvező megállapodás lehetőségeiről.

Ugyanakkor az is igaz, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek ráerősítenek a negatív képre, mert tisztességtelen magatartásukkal megsértik az adósvédelmi garanciákat, a szakma alapelveit, így a teljes követeléskezelési szektor jó hírét és megbecsültségét rontják.

Ezen szeretne változtatni a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), amely nem először sürgeti a követeléskezelői piacon egy az ágazatot szabályozó törvény megalkotását. Már évekkel ezelőtt foglalkoztak a kérdéssel, ám hiába. A viszonyok azóta sem rendeződtek, ez a helyzet pedig egyaránt megnehezíti a tisztességesen eljáró piaci szereplők és az adósok helyzetét is.

Ez a helyzet pedig kaotikus állapotokat eredményez mind a piacon, mind a lakosság körében.

"Az általunk folytatott behajtási folyamat kulcseleme az együttműködés keresése az adóssal: ennek érdekében működtetjük a fizetési kedvezmények rendszerét, ezért kötünk megállapodásokat és ezzel próbáljuk csökkenteni az adósokat terhelő eljárási költségek amúgy is súlyos terhét. A MAKISZ-tagság beszédes üzletpolitikájához igazodva fontos eredményünk, hogy minden évben több tízezer ügyfél részesül fizetési könnyítésben. Ez természetesen javítja az adósságok okozta nehéz élethelyzetből való kilábalás esélyét.

A lejárt tartozást görgető ügyfélkör kiemelkedő rugalmasságot és testre szabott megoldások alkalmazását igényli a követeléskezelők részéről. Ez az, amit mi, követeléskezelők tudunk nyújtani az adósok számára. És ez az, ami mindig is összecsengett az állami adósmentő célokkal, valamint az MNB fogyasztóvédelmi elvárásaival is.

A követeléskezelés törvényi definíciójának is ebből kell kiindulnia, ehhez azonban szükség van az együttműködő adósra, egyértelmű adatkezelési felhatalmazásra, ugyanakkor kiterjedtebb állami felügyeleti tevékenységre is - mondta Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke, aki hozzátette, a szakmai szervezet tagságának egységes álláspontja az, hogy lehetséges a behajtási piacon szabálykövető, etikus, méltányos, mégis sikeres üzleti modellt felépíteni és működtetni.

A követeléskezelők most is egy szigorúan szabályozott piacon tevékenykednek, azonban ezek a szabályok más pénzügyi szereplőkre, viszonyokra íródtak. A szabályozás számos tekintetben mutat szeszélyességet és hiányosságokat, valamint okoz versenyhátrányt pont a tisztességes és etikus vállalkozásoknak a "radar alatti" kezelőkkel szemben.

Ellentétes elvárások, lehetetlen helyzetek

A hazai követeléskezelők hagyományosan két fő tevékenységgel foglalkoznak. Egyrészt követelésvásárlással, vagyis engedményezéssel szerzett állományok kezelésével, valamint megbízással történő követeléskezeléssel - többek között bankok, közműcégek számára.

A szakmai szervezet vezetője hangsúlyozta, problémát jelent, hogy a követeléskezelésre szakosodott pénzügyi intézmények - akiket nem definiál jogszabály - jelenleg ellentétes elvárásokat kaphatnak a felügyeleti szervektől, például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH) vagy a Magyar Nemzeti Banktól. Az MNB ugyanis például minden, az adóssal kapcsolatos információ megőrzését, és ezek mérlegelése alapján az ügyfél életkörülményeitől függő elbánást vár, addig a NAIH épp a fenti adatok nyilvántartásáért jelentős bírságot szab ki a követeléskezelő cégre. Ez a helyzet komoly nehézséget okoz például a nagy adatállománnyal rendelkező hitelek esetében eljáró követeléskezelő cégek számára.

Rosszul járnak a tartozást felhalmozó családok is

A MAKISZ elnöke kiemelte, jelentős érv a követeléskezelésre vonatkozó törvény oldalán az, hogy a szabályozatlanság miatt végső soron a fogyasztók, azaz a magyar emberek, a magyar családok kerülnek számukra előnytelenebb helyzetbe, ha velük szemben más és más módon lépnek fel a lejárt tartozást egyébként jogosan érvényesíteni kívánó intézmények.

Miután jelenleg nincs a teljes ágazatra vonatkozó szabályozás, sokan vannak, akik kockázatcsökkentési okokból inkább peres úton kezelik az ügyeiket, ez azonban drága és hosszú procedúra, és végső soron az adósnak kell megfizetnie az árát. Nagy valószínűséggel változna a helyzet, ha a magyar emberek és családok számára kiszámítható lenne a követeléskezelés folyamata, hiszen az együttműködő adós költségei sokkal alacsonyabbak, a jogi procedúra jelentősen megnöveli a költségeket.

Egy megfelelő szabályozás mindenképp növelné az adatkezelési mozgásteret, azonban védené is az adósokat a túlkapások, zaklatások ellen, tisztulna a piac, vagyis mindenki jól járna. Bódizs Kornél a fentiek miatt úgy gondolja, elérkezett az idő arra, hogy egy egységes, követeléskezelési törvény szabályozza a piaci szereplők jogait, határozza meg a kötelességeiket és védje a fogyasztót a követeléskezelők eljárásaival szemben.