Újabb mentőövet dobnak a devizahiteleseknek: tízezrek lélegezhetnek fel

 - kezdte előadását Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke a Portfolio Hitelezés 2017 konferenciáján. A magyar gazdaság viszont rendben van, ezért ha probléma adódik, akkor az külföldről érkezhet, ahogy a 2008-as válság is külföldről gyűrűzött be.

Hány bedőlt hitel van Magyarországon?

A nem teljesítő hitelek száma folyamatosan csökken a magyar bankrendszerben, és ez a folyamat portfólió vásárlásokkal és természetes leépüléssel folytatódhat a jövőben. A jegybanki elvárás egyébként az, hogy a bankok folyamatosan építsék le a nem teljesítő hitel portfóliókat. Ennek megfelelően a korábbi 20 szerződéses mini-portfóliók helyett már inkább ezer szerződésszámú portfóliót is értékesíthetnek. Az utóbbi időben egyébként két ilyen vásárlás is történt, az Erste és az UniCredit is sok nem teljesítő jelzáloghiteltől szabadult meg, az ügyfeleik tatozását a követeléskezelők vették át.

Mi lett az ügyfelek sorsa?

Felfalusi Péter az Intrum Justitia vezérigazgatójaként beszámolt a követeléskezelő eddigi tapasztalatairól is az egykori devizahiteles szerződésekkel kapcsolatban. Az ügyfeleket több alkalommal megkeresték a követeléskezelő cégek, ez alapján már az első hónapokban is sikerült eredményesen együttműködni az ügyfelekkel:

• Az ügyek 8 százalékában részletfizetési megállapodást tudtak kötni.

• Az adósok 4 százaléka a Nemzeti Eszközkezelő rendszerébe lépett be.

• A szerződések 3 százalékát pedig a közeljövőben lezárják, az adósság kifizetésre kerül.

Amíg portfólió az Ersténél volt bírósági végrehajtásra csak az ügyek 3 százalékánál került sor, ami eleve alacsony arány. Az Intrum még nem indított végrehajtást a megvásárolt jelzáloghitelesek ügyében, ráadásul Felfalusi szerint, ha ennyire jól közre lehet működni az ügyfelekkel, akkor erre nem is lesz szükség.

Nincs más megoldás?

 - mondta Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A nem teljesítő hitelek aránya két évvel ezelőtt már elérte a 22 százalékot, amely ekkor elkezdett csökkenni (elszámolás stb.) miatt, azonban a probléma nem szűnt meg, csupán átkerül szépen fokozatosan a bankszektorból a követeléskezelési szektorba.

135 ezer azok száma, akik késedelembe estek (legalább minimálbér értékében, legalább 90 napos késedelem), azonban a legtöbben emellett átlagosan két másik tartozást is görgetnek ezek az adósok maguk előtt, sőt, az sem ritka, hogy két jelzálog adósságuk van. Ezen adósok 70 százaléka kistelepülésen él, 18 százalék megyei jogú városban és mindössze 2 százalék a fővárosiak aránya. Ez azért lehet így, mert a jól teljesítő ingatlanpiacokon eladósodtak jó áron tudták eladni a lakásukat, így kifizethették a tartozásukat. Nagyobb probléma ennél, hogy 37 százaléknak nincs bevallott jövedelme, és további 43 százalék átlag alatti jövedelemből él (200 ezer forint alatt).

Április 5-i döntés érdekében még a tavaszi országgyűlési időszak alatt módosíthatják a magáncsőd rendszerét. A Nemzeti Eszközkezelő helyett inkább olyan magáncsőd eljárásban kellene gondolkodni, ami az adós és a hitelező számára is vonzó lehet - tette hozzá Bodzási Balázs.

Mi változhat?

• Egyértelművé kell tenni a magáncsőd célját: a fő cél az kell, legyen, hogy az adós fizetőképességét helyreállítsák. Erre több módszer van: fizetéskönnyítés vagy állami törlesztési támogatás.

• Olyan bírósági eljárást kell bevezetni, amely automatikus folyamat lenne, amelyhez nem szükséges bírói döntés, ezzel ugyanis sokkal egyszerűbb lenne a belépés.

• Fontos lenne emellett a belépési dokumentáció egyszerűsítése, a most ugyanis annyira bonyolultak a kitöltendő papírok, hogy sokszor a szakértők sem boldogulnak velük.