Szűkebb körben, kockázatosabb adósokkal folytatódott a moratórium
A Kormány a fizetési moratórium szűkített formájú fenntartásáról döntött 2021. november és 2022. július között.
A Kormány a fizetési moratórium szűkített formájú fenntartásáról döntött 2021. november és 2022. július között.
Elszabadul a pokol a lakáshiteleknél?
Egyre jobbak a számaink.
Őrültség kihagyni.
Miért és kitől kérünk kölcsön?
Idén különösen sok a változás.
Tényleg tombol a hitelláz? Nagyot tévedsz, messze még a vége.
Összevetettük a 2008-as válság tanulságait a jelen kockázataival.
Jelentést készített a jegybank a fogyasztóvédelemről.
Ezzel a módszerrel te is megszabadulhatsz a borsos törlesztőktől.
Az átlagos nem teljesítő tartozásösszeg 1,2 millió forint.
Érdekes ábrára lettünk figyelmesek az MNB legutolsó stabilitás jelentésében. A késedelmes hitelekkel foglalkozó fejezetében láthatjuk, minél több hitelt vesz fel valaki, annál valószínűbb, nem tudja majd azt visszafizetni tartozásait. Ez elég egyértelműnek tűnik, de igazán érdekes része az, hogy kiderült: Magyarországon 998 olyan ember van, akinek 10 vagy annál több jelzáloghitele van. 46 százalékuk már alig tudja fizetni a törlesztőrészleteket. A összes jelzáloghitel-adós közül 47 százaléknak egynél több szerződése van, így minimum 2 törlesztőrészlet kell fizetnie. Hogyan jutottunk el ide, mi az oka a törlesztések elmaradásának?
A forint gyengülése és a lakásárak esése miatt nagyon sokan szembesültek az elmúlt években azzal, hogy tartozásuk összege meghaladja lakásuk értékét. Bár a hiteleseket többnyire a havi törlesztőrészlet alakulása érdekli, legalább ennyire fontos a lakás elvesztésének valószínűsége is a havi jövedelem esetleges kiesése, a pénzügyi tartalékok felélése esetén. A veszély általában annál nagyobb, minél kisebb önerőből és minél nagyobb összegű hitelből finanszírozta lakásvásárlását valaki. Noha az ebből fakadó kockázatokat több állami és banki program is mérsékli, a bankszektor és az ügyfelek számára sem mindegy továbbra sem, mekkora a hitelek és az ingatlanfedezetek összértékének egymáshoz viszonyított aránya. A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett statisztikái ebből a szempontból kiélezett helyzetet mutatnak: a deviza lakáshitelek többségénél (55%-ánál) magasabb a hiteltartozás összege, mint a hitel mögött álló ingatlan értékének 90%-a. Baj esetén tehát a bankoknak még a lakások (valószínűl...
Nem sok panasz érheti a kormányt és a bankokat a devizahitelesek terheit könnyítő lehetőségek számát illetően. Az adminisztráció természetesen nem mindig zökkenőmentes (sőt, elrettentő példák is akadnak), ám aki hajlandó egy kicsit is fáradni pénzügyi túlélése érdekében, az könnyen megtalálja a számára megfelelő megoldást. A bankok kapacitásának jelentős részét a télen tetőző végtörlesztéshez hasonlóan most is a devizahitelek kötik le, arról azonban nem egységes a bankok tapasztalata, hogy az érintettek tisztában vannak-e saját lehetőségeikkel, és ésszerű módon élnek-e is velük.
Miközben a frank árfolyama "csak" 20%-kal nőtt, a magyar bankok nem teljesítő lakossági hiteleinek állománya 35%-kal emelkedett egy év alatt - mutatják a Magyar Nemzeti Bank március végi állapotot tükröző statisztikái. A végtörlesztés miatt eltűnő hitelek automatikusan növelték a probléma viszonylagos nagyságát: a bankok nem teljesítő lakossági hiteleinek aránya az egy évvel korábbi 10,5%-ról 15,0%-ra emelkedett. A már 90 napon túli fizetési késedelemben lévő hitelek kezelésében egyelőre kevés eredménnyel jártak az állami közreműködéssel elindult programok, az új árfolyamgát viszont segíthet a problémahalmaz további növekedésének megállításában.
Bírálatokat fogalmazott meg az eladósodott ingatlantulajdonosok megsegítését célzó magyar programmal kapcsolatban a kedden nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) című elemzésének egyik fejezetében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Hétfőn gyakorlatilag véget ért a végtörlesztés, újabb adósokat hagyva hátra. Mi lesz azokkal, akik forinthitelt vettek fel, hogy megszabaduljanak devizatartozásuktól? Sokan még évekig vagy évtizedekig fogják fizetni az elmúlt negyedévben kapkodva igényelt, nem egy esetben 14-15 százalék THM-mel felvett hitelüket. Mikor lehet ezeket a kölcsönöket kedvezőbbre cserélni, mi lesz a végtörlesztés után?
"Figyelem! Eladó az egyik vesém. Kikiáltási ár: 35 millió Ft" - írta közösségi oldalára egy 24 éves modell fiú. Az összeget családja devizahitelének törlesztésére szeretné költeni. A szervkereskedelem persze illegális Magyarországon, de ezen túl a végtörlesztés hétfői határidejéből is kicsúszhatnak, hiszen legkésőbb ma kellett elutalnia a vevőnek a kért összeget ahhoz, hogy hétfőig a fiú számláján legyen a pénz. A Blikk cikkében egy fiú mesél családja devizahiteléről.
Úgy tudni, a fejlett országok többségében már létező magáncsőd intézményének bevezetését várja el a kormánytól a Nemzetközi Valutaalap a vele kötendő megállapodás egyik feltételeként. A magáncsőd - ha jól valósítják meg - akár a bankok és a hitelesek számára egyaránt elfogadhatóbb megoldást jelenthetne a bedőlt követelések kezelésének jelenleg megszokott módjánál. De mit is jelent a magáncsőd intézménye?
A jelzáloghitelek mögötti ingatlanfedezetek érvényesítését gátló moratóriumok - mert valójában két moratórium van érvényben: egy árverezési és egy kilakoltatási - gyakorlatilag minden érintett számára csapdahelyzetet teremtettek. Egyfelől a moratórium feloldása is okozhat bajokat: a problémás ingatlanok olyannyira felhalmozódtak, hogy megjelenésük a lakáspiaci kínálatban igen jelentős ársokkot okozhatna. Ez sem a bankoknak, sem a gazdaságnak, sem az adósoknak nem érdeke. Másfelől az is nyilvánvaló, hogy a moratórium megszüntetése előbb utóbb elkerülhetetlenné válik, és minél később kerül sor rá, annál fájdalmasabb lesz. A megoldás a moratórium feloldását követő szabályozott, a fokozatos banki fedezetérvényesítést elősegítő folyamat lehet - írja Nagy Márton és Szigel Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Területének szakértői.