Az idén 12. alkalommal megjelent PwC Women in Work Index adataiból kiderül, hogy több mint 50 évre lesz szükség ahhoz, hogy megszűnjön a nemek közötti átlagos bérszakadék.
Az éghajlatváltozás súlyosbítja a nők és lányok helyzetét, különösen a szegény és sebezhető országokban.
A friss statisztikák szerint a leggazdagabbak a legszegényebbek havi nettó bérének majdnem az 5-szörösét keresik. Ez nem kirívó, a gond az alsó rétegek boldogulási esélyeivel van.
A magyar vásárlók 63 százaléka elérte a plafont, nem tud többet költeni, pedig élelmiszerre nagyon is szeretne.
Ezúttal a nyugdíjrendszert reformálná meg a Magyar Nemzeti Bank elnöke: szerinte fenntarthatatlan, hogy egyesek azért kapnak kevesebbet, mert gyerekeket neveltek fel.
A házi feladat intézménye ugyan ezer sebből vérzik, de a probléma gyökere egészen máshol keresendő.
Az üzleti élet mellett a politikában is nagy felzárkózásra van még szükség a nemi egyenlőség tekintetében.
Te mit szólnál hozzá, ha fel se kéne kelned az ágyadból, mégis minden hónap elsején egy csinos kis summa landolna a számládon születésedtől kezdve egészen életed végéig? És mit gondolsz, mennyi lenne az elég? Olvasóinkat kérdeztük, szerintük mennyi pénz illetné meg őket havonta csak azért, mert megszülettek.
Megérdemelt juss vagy luxusnyugdíj?
Rengetegen nyilvánították ki a véleményüket.
Minél nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség egy országban, annál többen vannak kitéve az elszegényedés okozta veszélynek. Az, hogy mennyien élnek a létminimum alatt, nem feltétlenül árulkodik az országban élő szegények arányáról. Így lehet az, hogy bár Magyarországon szegény országnak számít az Egyesült Államokhoz képest, a tengerentúlon mégis sokkal többen vannak kitéve az elszegényedés okozta veszélynek, mint itthon. Ha pedig azt nézzük, hogy a magyar nők alig veszélyeztetettebbek, mint a magyar férfiak, miközben Amerikában a különbség óriási, akkor még inkább igaz az, hogy az ország gazdagsága nem feltétlenül áll összefüggésben a nemek közti egyenlőséggel.
Magyarország társadalmi mobilitás mutatói bár nem tartoznak a legjobbak közé, a legszegényebbek felső 25 százalékba való bekerülésére nálunk van az egyik legnagyobb esély. Ez ugyan meglepő, a társadalmi mobilitásunkról viszont sokat elárul, hogy a középosztályunk az átlagnál veszélyeztetettebb a szegénység által. Mindemellett tízből nyolc magyar számára a leggazdagabb rétegbe való bekerülés elérhetetlen.
Az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok egyike az egyenlőtlenség csökkentése. Van még mit tenni ezen a téren, ugyanis a társadalom alsó 40 százaléka számarányánál jóval kisebb mértékben részesül a jövedelmekből.
Mesés vagyon összpontosul a felső 10 százalék kezében.
