A tankönyvek ugyan március 21-ére datálják az eseményt, de ez eshet 20-ára és 21-ére is. A csúszkálás oka pedig, hogy egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak.
A válaszadók több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív sztereotípiával a munkahelyükön, legyen szó a külsejükről, személyiségükről vagy értelmi képességeikről.
A nemek közötti egyenlőség elérésének kulcsfontosságú területein az előrelépés hiánya, sőt, egyes esetekben visszalépés tapasztalható.
A nők által alapított startupokhoz csak a befektetések 1%-a jut el Közép-Európában.
A felsővezetői pozíciók 33,5%-át töltik be nők világszerte, ami 2023 óta mindössze 1,1 százalékpontos növekedést jelent.
A tagállamoknak 2,5 évet adnak nemzeti jogszabályaik kiigazítására, az irányelv alkalmazása pedig 3,5 év múlva fog kezdődni.
2023-ban szeptember 23-án kezdődhet meg a csillagászati ősz az északi féltekén, így Magyarországon is.
A mesterséges intelligencia számos területen indíthat el forradalmi változásokat, ám sokan attól aggódnak, hogy mindez a munkájukat, megélhetésüket veszélyezteti.
Hétfőn, március 20-án 22 óra 24 perckor kezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be ugyanis a nap-éj egyenlőség.
A házi feladat intézménye ugyan ezer sebből vérzik, de a probléma gyökere egészen máshol keresendő.
A Piotr Sorokowski, a Wrocławi Egyetem pszichológusa által vezetett kutatás során 45 különböző országban, összesen 9 474 párkapcsolatban élő személyt kérdeztek meg.
Az üzleti élet mellett a politikában is nagy felzárkózásra van még szükség a nemi egyenlőség tekintetében.
Az Európai Unió Gender Equality Index jelentése szerint Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a vezető pozíciókban.
Nőnapon fontos arról is beszélni, milyen nemi alapú béregyenlőtlenségekkel kell szembesülni a nőknek a munkaerő-piacon.
A nők és a férfiak egyenlő bérezést, bánásmódot, lehetőségeket érdemelnek, az egyenlőség, amely az Európai Unió egyik alapvető értéke.
A friss adatok szerint Magyarországon 5,1 százalékkal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál. Az OECD-átlag alatt vagyunk, és a környező országok között is elég jól teljesítünk.
135,5 év van még hátra a célig.
A technológiai területen dolgozó nők több mint fele (56%-a) úgy látja, hogy az elmúlt két évben javult a helyzet a nemek közötti egyenlőség terén a munkahelyükön. További 70%-uk úgy véli, hogy nem a nemüket, hanem a készségeiket és a tapasztalataikat vették figyelembe, amikor első munkakörükre pályáztak az IT vagy a technológia területén. Ez a rövid idő alatt elért fejlődés pozitív lépést jelent afelé, hogy a szektor inkluzívvá váljon. Egy friss jelentésének megállapításai azonban arra is rávilágítanak, hogy még mindig van hová fejlődni.
A világ egy tetemes részével szemben Magyarországon kimondottan egyenlőnek számítanak a nők és a férfiak. Egy friss ranglista szerint azonban, hazánk előtt mégis áll 19 ország, ahol még jobb a helyzet. Ezek pedig jellemzően mind európai országok. A most vizsgált egyenlőségi aspektusok vizsgálatakor kiderült az is, hogy a nők miben szenvednek súlyos egyenlőtlenséget a férfiakkal szemben Magyarországon. A problémát a munka világában, ezen belül is a keresetekben kell leginkább keresni.
A Kaspersky adatai szerint a technológiai területen dolgozó nők csaknem fele úgy véli, hogy a COVID-19 világjárvány hátráltatta szakmai előmenetelét, miközben ugyanekkora arányban gondolják azt, hogy a hőn áhított nemek közötti egyenlőség nagyobb valószínűséggel érhető el távmunka keretei között. Bár volt egy olyan elképzelés, hogy a lezárások alatti élet felgyorsíthatja majd a nemek közötti egyenlő lehetőségek megvalósulását az informatikai pozíciókban, a továbbra is fennálló társadalmi előítéletek meggátolták ezt a potenciális áttörést.
