Kezdődik a csillagászati ősz: mutatjuk, mit jelent az őszi nap-éj egyenlőség, melyik napra esik 2023-ban

A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium) egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, ez évente kétszer fordul elő március 21-e és szeptember 23-a körül - írja a Wikipédia. Nagyjából kétévente változik, hogy szeptember 22-re, vagy 23-ra esik a nap-éj egyenlőség, nagy ritkán előfordulhat az is, hogy 21-én áll elő ez. 

A nap-éj egyenlőség idején a Nap és a Föld középpontját összekötő egyenesre merőlegesen, a Föld középpontjában állított sík a földfelszínből a terminátornak nevezett gömbi főkört metszi ki, amely ekkor az egyenlítőre és minden szélességi körre merőleges; ezeket felezi, amiből következik, hogy az egész Földön nap-éj egyenlőség van - írja a Wikipédia. Ennek az egybeesésnek az eredménye, hogy a nappal és az éj közel azonos hosszúságú. A nyári és a téli napforduló pedig azokat a váltásokat jelölik, amelytől kezdve hosszabbodnak a nappalok, illetve az éjszakák.

A nap-éj egyelőség után a rövidebb napokban hűvösebb időjárás lesz a jellemző, ennek megfelelően a természet képe is változik. A bundaváltó állatok felöltik a téli szőrméjüket, a lombhullató fákról nagy tömegben hullanak a levelek. Beérnek az őszi termények, gyümölcsök, zöldségek, hamarosan lezárulnak az aratási, szüreti időszak. Bár ez ma már kevésbé jellemző, ilyenkor tartják az aratási ünnepségeket, szüreti fesztiválokat, búcsúkat is. 

Közeleg az óraátállítás

2023-ban október 29-én esedékes az őszi óraátállítás, amikor vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat. Vagyis "egy órával többet alhatunk", ahogy sokan szokták értelmezni. A fiatalok számára könnyebbséget jelenthet az átállásban, hogy október 30-án már kezdődik is az őszi szünet, legközelebb november 6-án, hétfőn kell majd iskolába menni.

Az óraátállítás eltörléséről már sok éve döntés született, a kivezetés azonban még mindig várat magára. Még 2018-ban történt az a népszavazás, amelnyek keretében megkérdezték az EU lakosságát, mi a véleményük az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük is a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora.

Az sem segít a helyzeten, hogy a lakosság inkább a nyári időszámítást, míg a tudomány inkább a télit támogatja. A Magyar Alvás Szövetség főtitkára, G. Németh György korábban elmondta, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, mely idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk, alvás esetében a cirkadián ritmusunkat.

A Pénzcentrum idén is kíváncsi olvasói véleményére az óraátállítás kapcsán. Kérjük, hogy rövid kérdőívünk kitöltésével segítsd te is a munkánkat: