Egy éves távlatban, a top 10 legdurvábban dráguló termék közé már nem lehet bekerülni 50 százalékos áremelkedés alatt.
Sosem voltak még ennyire rosszak a hazai járványadatok, mint ezekben a napokban.
Luxemburgot esélyünk sincs utolérni.
Megdöbbentőek az adatok.
2019-ben a magyar dolgozók 6,6 százaléka számított ideiglenesen alkalmazott munkaerőnek, ez körül-belül 290 000 munkavállalót jelent. Nekik gyakorlatilag, határozott idejű munkaszerződésük okán meg vannak számlálva a napjaik, hiszen ha lejár a kontraktus, könnyen lehet, hogy örökre elveszítik addig végzet munkájuk. Különösen igaz ez most, a koronavírus-járvány okozta válság idején.
Nagyon sokan vannak.
Elkeserítő.
Valahogy muszáj megoldani.
Tönkretesz minket.
Nem csoda, hogy utálják az egészet.
Kijött az OECD friss jelentése, 40 országot vettek górcső alá.
A magyaroké az egyik legrosszabb adat.
2018-ban az Európai Unión belül Magyarországon relatíve magas volt a belföldön ingázó munkavállalók aránya. A legtöbb hazai munkavállaló közül a közép-dunántúli régióból jártak a legtöbben egy másik magyar régióba dolgozni, míg a nyugat-dunántúliból a legkevesebben. Arányait tekintve a két hazai véglet között majdnem négyszeres volt az eltérés.
Alig van Magyarországon valaki, aki részmunkaidőben dolgozna. Bezzeg Hollandiában például a munkavállalók majdnem fele ilyen munkarendben dolgozik. De Ausztriában és Németországban is a munkavállalók majdnem negyede így végzi a munkáját. Nemek között is óriásiak a különbségek Európa szerte, főleg a nők dolgoznak ugyanis így.
Súlyos európai statisztika látott napvilágot.
Magyarországon a teljes munkaidőben dolgozó nők átlagosan 9,4 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Ez az OECD országok átlagához képest kifejezetten alacsonynak számít, ám az éllovas országoktól még így is elmaradunk.
Elkeserítő jelentés látott napvilágot.
Csak a balkáni szomszédainkat tudtuk megelőzni.
A románokat mondjuk még verjük, de a szlovákok már előttünk.
