Megdöbbentő tények: óriási adomány a gazdag családoknak

A tavalyi évre 3 millió 805 ezren vallottak be összevonás alá eső jövedelmet. Közülük 1 millió 17 ezren vettek igénybe gyermekek utáni adókedvezményt. Az érintett adózók összesen 1126 milliárd forinttal csökkentették az adóalapjukat, ami 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja) kulcs mellett azt jelenti, hogy a központi költségvetésből 180 milliárd forint ment el erre a célra. Ha viszont minden jogosultnak lett volna annyi jövedelme, hogy teljes egészében ki tudja használni az adókedvezményt, akkor az 292 milliárd forintba került volna. Az alacsony keresetűek - javarészben a három-, illetve többgyermekesek - azonban nem tudták teljes egészében igénybe venni, így 112 milliárd forintot megspórolt a költségvetés.

A bevallások szerint az adózók átlagosan havi bruttó 159 ezer forintot kerestek - közölte múlt heti sajtótájékoztatóján a NAV. Az átlagos jövedelem elég volt ahhoz, hogy két gyermek esetén teljes egészében ki lehessen használni a havi 20 ezer forintnyi adókedvezményt (amely valójában úgy jött ki, hogy minden hónapban kétszer 62 500, vagyis összesen 125 ezer forinttal lehetett csökkenteni az 1,27-szeres szorzóval növelt, úgynevezett szuperbruttósított adóalapot).

Azok nem tudták teljes egészében kihasználni a két gyermek utáni adókedvezményt, akik átlagosan havi bruttó 90 ezer forintnál kevesebb jövedelemmel rendelkeztek. Lenti táblázatunkból kiderül, hogy csaknem 56 milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet nem tudtak érvényesíteni azok, akik bevallásukban két gyermek után vettek igénybe kedvezményt. Mint az előző bekezdésben említettük, az 56 milliárd forint valójában adóalap-kedvezmény. Annak a 16 százaléka, vagyis nagyjából 9 milliárd forint tényleges adókedvezményt hagytak a kétgyermekesek az államkasszában. Az adóhatóságtól kapott adatokból az derül ki, hogy még az egy eltartottról nyilatkozók is jelentős összegű, 29,7 milliárd forinttal kevesebb adóalap-kedvezményt tudtak érvényesíteni az elvileg igénybe vehetőnél, amin több mint 5 milliárd forintot nyert a költségvetés.

Mint azt a táblázat is jól mutatja, a legnagyobb anomáliák a három-, illetve többgyermekeseknél jelentkeztek. A három gyermeket nevelők a törvény szerint elvileg összesen 814 milliárd forinttal csökkenthették volna az adóalapjukat, ezzel szemben azonban csak 317 milliárd forintot tudtak igénybe venni. Vagyis 497 milliárd forintnyi adóalap-kedvezmény 16 százalékát, 79,5 milliárd forint effektív adókedvezményt nem tudtak kihasználni még úgy sem, ha azt a szülők egymás között megosztották. A négygyermekesek is csak a 30 százalékát tudták igénybe venni az adókedvezménynek, 92,65 milliárd forintnyi adóalap-kedvezménynek a 16 százalékát, vagyis 14,8 milliárd forintot hagytak a költsgévetésben.Az öt- vagy többgyermekesek szintén 70 százaléknyi, összesen 4,3 milliárd foritnyi kedvezményt nem tudtak érvényesíteni.

Három- vagy több kedvezményezett eltartott gyermek esetén már tetemes összeggel, gyermekenként havonta 206 250 forinttal lehetett csökkenteni a szuperbruttósított adóalapot. Ez három gyermeknél 618 750 forintot tett ki, ami valójában azt jelenti, hogy a törvény szerint havonta 99 ezer forinttal lehetett csökkenteni a fizetendő adót. Ahhoz azonban, hogy ezt teljes egészében ki lehessen használni, 2011-ben havonta legalább bruttó 487 ezer forintot kellett keresni.

Vizsgáljuk meg az átlagosan bevallott havi bruttó 159 ezer forintos jövedelmet. Ha valaki ebből egyedüli szülőként három gyermek után volt jogosult adókedvezményre, akkor havonta csaknem 67 ezer forintot hagyott az államkasszában. Akkor sem sikerült teljes egészében kihasználni a három gyermek utáni kedvezményt, ha két, fejenként bruttó 159 ezer forintot kereső házastárs egymás között megosztotta az adókedvezményt. Az érintett családok havonta nagyjából 30 ezer forintnyi adókedvezményt nem tudtak a múlt évben igénybe venni.

Itt jegyezzük meg, hogy különösen hátrányos helyzetben voltak és vannak az úgynevezett mozaik családban élők közül azok, akik élettársi viszonyban, nem pedig házastársként nevelték, nevelik előző kapcsolataikból származó gyermeküket, gyermekeiket. Mint arról a Pénzcentrum.hu korábban beszámolt, ígérete ellenére nem módosította a kormány a családok támogatásáról szóló törvényt, emiatt az adórendszer az elmúlt évben és az idén is hátrányosan különbözteti meg az élettársi kapcsolatban élő három-, illetve többgyermekeseket.

KATTINTS! Kevesebbet érnek a kormánynak az élettársak gyermekei

A NAV és az NGM szerint is úgy kell értelmezni a hatályos jogszabályokat, hogy a három- vagy négygyermekes mozaik családoknak csak akkor jár a gyermekenként havi 33 ezer forintos adókedvezmény, ha a szülők házastársak. Ha viszont élettársi kapcsolatban élnek, akkor mindkét szülő csak a saját gyermekei után jogosult a jóval alacsonyabb összegű, gyermekenként havi 10 ezer forintos adókedvezményre. Az érintett családok - ha a jövedelmük alapján teljes egészében ki tudnák használni az adókedvezményt - éves szinten 828 ezer forinttal több adót fizetnek, mint azok, akik házasságban élnek.

Angyal József okleveles adószakértő több korábbi cikkünkben is ellentétes véleményének adott hangot. Megítélése szerint minden három- vagy többgyermekes család a maximális adókedvezményre jogosult attól függetlenül, hogy a szülők élettársak vagy házastársak, illetve van-e közös gyermekük. Érvelését azonban sem az adóhatóság, sem a szakminisztérium nem fogadta el.

A leggazdagabbak nem restelkednek

A tavalyi évben 1 milliárd forintot keresett a legnagyobb összevont jövedelmet bevalló adózó - közölte múlt heti sajtótájékoztatóján a NAV. Kérdésünkre az adóhatóság közölte: az érintett magánszemély nem vett igénybe családi adókedvezményt. Mások viszont nem voltak ennyire szemérmesek. A 100 legmagasabb összevont jövedelmet elérő adózó bevallásában összesen 24,1 milliárd forint bruttósítás alá eső jövedelmet mutatott ki, amelyet összesen 132 millió forint családi kedvezménnyel csökkentett.

Tovább nő a szakadék

Idén már csak az évi 2 millió 424 ezer forint fölötti jövedelemrészre kell alkalmazni az 1,27-szeres szorzót. Az adó alapját csökkentő családi kedvezmény összege azonban változatlan maradt annak ellenére, hogy a szuperbruttó részbeni kivezetése miatt jelentősen csökkent az adóalap. Ez az alacsonyabb jövedelműeknél azt eredményezte, hogy két gyermek esetén már a bruttó 124 ezer forintnál alacsonyabb jövedelműek sem tudják teljes egészében kihasználni az adókedvezményt, szemben a tavalyi 90 ezer forintos határral.

A háromgyermekeseknek pedig a tavalyinál több mint 40 ezer forinttal többet, bruttó 530 ezer forintot kell keresniük ahhoz, hogy egyedül teljes egészében érvényesíteni tudják a kedvezményt - számol Angyal József. Korábbi példánknál maradva a bruttó 159 ezer forintot kereső háromgyermekes szülő tavaly havonta 67 ezer, idén pedig több mint 73 ezer forintot hagyott az államnál. Ennek alapján az idei évben a tavalyi 112 milliárd forintnál is nagyobb lehet a kihasználatlan adókedvezmény összege.

A negatív adó is lehetséges eszköze a kedvezmény bővítésének

Kevesebb mint a fele ennek az a kormány által számolt 48 milliárd forint bevételkiesés, amelyet az okozna, hogy 2014-től azok a családok is magasabb kedvezményt kapnának, amelyek a jelenleginek csak a töredékét tudják kihasználni az alacsony jövedelmük miatt.

A kezdeményezés a KDNP parlamenti frakciójától származik. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kereszténydemokrata parlamenti államtitkára a Hír TV Péntek 8 című műsorában az alacsonyabb keresetű gyermekes családok kompenzációs lehetőségéről szólva annyit mondott, hogy 2014-től 30-48 milliárd forint összegben bővítenék a ténylegesen kihasználható kedvezmény összegét. Ennek egyik lehetséges módja, hogy az érintett adózónak kevesebb munkavállalói járulékot kellene fizetnie. A frakció nyitott másfajta megoldásokra, így akár a negatív adó bevezetésére is - tette hozzá az államtitkár.

Utóbbi megoldás azért is különösen érdekes, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium elutasító volt akkor, amikor lapunk idén májusban azt a kérdést feszegette, hogy a tavaly még érvényben lévő adójóváírást sokan nem tudták teljes mértékben kihasználni a családi adókedvezmény bevezetése miatt. A törvény nem írta elő, hogy az adójóváírást csak a számított adó összegéig lehetett volna igénybe venni, így azt sem tiltotta, hogy az érintettek visszakérjék az államtól a különbözetet. Az NGM szerint viszont erre csak akkor lett volna lehetőség, ha a törvény külön rendelkezett volna arról, hogy negatív is lehet a fizetendő adó. A minisztérium a lapunk által feltett kérdésekre válaszolva leszögezte: "az szja törvény nem a szociális támogatórendszer eszköze, a személyi jövedelemadó még a legszegényebbeknek sem jelenthet költségvetési támogatást". 

KATTINTS! NGM: bukják a tavalyi adójóváírást a kispénzű gyermekesek

Angyal József okleveles adószakértő szerint fontos hangsúlyozni, hogy minden olyan kedvezmény, amelyik a szociális hozzájárulási adó vagy a magánszemélyek által fizetendő járulékok terhére valósul meg, forrást von el a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kasszából. Másfelől indokoltnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a szuperbruttót nem csak az összevont adóalapból, hanem a családi adókedvezményből is ki kellene vezetni, pláne, ha a kormány ígéreteinek megfelelően jövőre ténylegesen megszűnne az adóalap-szorzás. (Tisztán egykulcsos rendszerben 2013-ban már legalább 618 750 forintos jövedelemre lenne szüksége egy háromgyermekes magánszemélynek a családi kedvezmény teljes körű igénybevételéhez.)

A 2011-es kedvezménynek 2013-tól egy és két gyermek esetén 62 500/1,27 = 49 212 forint, míg 3 vagy több gyermekre 206 250/1,27= 162 402 forint adóalap kedvezmény felelne meg. Ez adókedvezményre átszámítva gyermekenként 7 874 forint, illetve 25 984 forint lenne, szemben a jelenlegi 10, illetve 33 ezer forinttal. Ezzel a lépéssel is csökkenteni lehetne valamelyest a papíron járó, illetve a ténylegesen igénybe vehető kedvezmény között tátongó szakadékot.