Így kell emelni jövőre a béreket - itt vannak a részletek

A rendelet hatálya azokra a munkavállalókra terjed ki, akik a 2011. november 1. és december 31. közötti időszak bármely napján az adott munkáltatónál munkaviszonyban álltak. Nem vonatkozik a béremelési elvárás a költségvetési szerveknél, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatottakra.

Ugyan a kormányrendelet a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelésről szól, a dokumentum leszögezi: bruttó 216 805 forint fölötti átlagos munkabér esetén már nincs ilyen követelmény.

Ha a munkabér nem haladja meg a havi bruttó 59 600 forintot, akkor a 2011. évi havi munkabér 26 százalékának megfelelő összegű béremelést vár el a kormány.

Mihez kell viszonyítani az emelést?

Nem kis fejtörést okoz annak a megállapítása, hogy milyen bérösszeghez kell viszonyítani a jövő évre elvárt keresetemelést. A rendelettervezet szerint a munkavállaló 2011. évi munkabérén alapesetben a Munka törvénykönyvében (Mt.) meghatározottak szerinti személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak a 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig számított egész havi átlagát kell érteni. Vagyis ha mondjuk júniusban emelkedett valakinek a fizetése, akkor esetében attól az időponttól az év végéig kapott rendszeres bérének a havi átlagát kell kiszámítani. Az október 31. utáni esetleges fizetésemelést nem kell figyelembe venni.

Ha a munkavállaló személyi alapbére 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időtartamban kapott átlagkeresete lesz a mérvadó. Annál, aki október 31-e után helyezkedett el a cégnél, a munkaviszony létesítésének időpontja és december 31-e közötti időtartamot kell figyelembe venni.

Speciális szabályok

Teljesítménybér alkalmazása esetén a személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Az elvárt béremeléskor a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve megtörténjen a munkabéremelés. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalék-kifizetést kell figyelembe venni.

Ha a dolgozó napi, heti, havi munkaideje október 31. után változik, akkor a 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő-változás arányában. Ha a munkavállaló munkaköre egészségkárosodás következtében október 31-e után változik, akkor a 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni.

A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló személyi alapbérét a Munka törvénykönyvében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Az Mt. szerint az érintettek fizetését az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

Nem kötelező, csak ajánlatos bért emelni

Fontos tudni, hogy a vállalkozások azt is megtehetik, hogy csak a minimálbéresek jövedelmét emelik fel a jövőre kötelező havi 93 ezer forintra, s a legalább középfokú végzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatottaknak megadják a 108 ezer forintos garantált bérminimumot.

Ebben az esetben azonban a munkáltató nem veheti igénybe a minimálbérek jelentős, 18, illetve 15 százalékos emelésének költségeit csökkentő adókedvezményt. Ahhoz valamennyi dolgozónál végre kell hajtani a kormány által elvárt béremelést. A jövő évi adótörvény-csomagban kihirdetett adókedvezmény mellett a munkáltatóknak legfeljebb 5 százalékos béremelés költségeit kell magukra vállalniuk.

A bérkompenzációs rendelkezésekről szóló korábbi írásunk: Így lehet több a fizetésed jövőre

A rendelettervezet egybemossa az adókedvezmény érvényesítéséhez, illetve a közbeszerzési pályázatokon való részvételre, állami támogatás igénybe vételére vonatkozó jogszabályokat. Az adókedvezményhez rendelt szabályok szerint a béremelést minden alkalmazott esetében teljesíteni kell, és azt még részben sem lehet cafetéria formájában biztosítani.

A közbeszerzési pályázatokon való induláshoz, illetve állami támogatás igényléséhez viszont elég csak az alkalmazottak kétharmadánál emelni az előírt mértékben a fizetéseket, ráadásul annak egy részét béren kívüli juttatás formájában is teljesíteni lehet. A kormányrendelet-tervezet szerint az elvárt béremelés mértékét csökkenteni lehet a béren kívüli juttatás munkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25 százalékával.

A rendelettervezet szerint a béren kívüli juttatás növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egy havi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egy havi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.

Nagy eséllyel pályázhat a kormány arra, hogy sikerüljön megalkotnia minden idők legbonyolultabb személyi jövedelemadózási rendszerét. Az adójóváírás jövő évi eltörlése miatt olyan bérkompenzációs rendszert sikerült kidolgozni, amelynek értelmezése során a legedzettebb pénzügyi szakemberek is vért fognak izzadni.