Milliárdos áfacsalások nyomában: az össznépi játék végnapjai?

Fordított adózást vezetünk be a mezőgazdasági termékek esetén - jelentette be hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök. Bár a részletekről keveset tudni, az biztos, hogy ezzel a lépéssel egy komoly nemzetgazdasági probléma megoldását kezdi meg a kabinet. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ugyanis mára alig elviselhető mértékűre nőtt az áfacsalás. Az ettől szenvedők közül többen már új olajügyként jellemzik a helyzetet, mert bár élelmes vállalkozók súlyos milliárdokat csalnak el és erről jóformán mindenki tud az ágazatban, a hatóságok mégsem tudják felszámolni a jelenséget.

Mint arról nemrégiben beszámoltunk, többféle eset létezik az áfacsalásra. Az egyikben csak papíron mozog az áru, fiktív menetlevéllel. Az is előfordul, hogy akár még egy uniós országbeli vevő által kiállított dokumentummal is igazolják, hogy az élelmiszer vagy az agrártermék megérkezett a vevőhöz, miközben az meg sem mozdult, hanem egy raktárban pihen. Más esetekben ténylegesen elhagyja az országot a termény, majd akár 15-30 cég is adja-veszi egymás között papíron, majd sok állomás után visszajön az országba. Az utolsó kereskedő - a 25 százalékos elcsalt áfából zsebre tett nyereségből - nyomott áron tudja értékesíteni az árut.

A fenti bűnözői módszerek ellen a kormányfő által beígért fordított adóztatás jó módszer, hiszen bevezetése esetén nem az eladónak, hanem a vevőnek kellene bevallania és megfizetnie a forgalmi adót, és ha jogosult rá, akkor vissza is igényelhetné. Ebben az esetben a láncban középen lévő cégek nem tudnának manipulálni az áfával. Romániában idén június elsejétől vezették be a fordított áfafizetést a gabonakereskedelemben. Ennek hatására felmérések szerint 70 százalékkal csökkent az adócsalás - tudósított az Erdély FM rádió.

Akik fordítva adóznak

Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) gazdaságelemzési igazgatója az MTI-nek azt mondta: amennyiben bevezetik a fordított áfa-fizetést a mezőgazdaságban, úgy az alapanyag-termelők nem fizetnek majd áfát termékeik után, azt nettó áron értékesíthetik, de áfa-visszaigénylők maradnak az input anyagok (az általuk vásárolt termékek) - például a műtrágya - után.

A kereskedők nettó áron veszik majd meg a termelők áruját, és ezután a beszerzés után nem kell áfát fizetniük. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentősebb anyagi forrásaik maradnak a felvásárlás finanszírozására. Továbbá nem lehet a visszaigénylésnél csalni sem, mert nem lesz mivel. Így a feketegazdaság mozgástere is szűkülni fog a szakember szerint ezen a területen.

A fordított adózás a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések ellen jött létre. A fordított áfa-adózás alá eső számla ugyanis áfa nélkül kerül kiállításra, így a vevő már nem tudja az áfát visszaigényelni. Ezért értelmét veszíti az ilyen ügyleteket érintő fiktív számlák kiállítása is. Hasonló rendszer Magyarországon például az építőiparban működik. Romániában a mezőgazdaságban is alkalmazzák.

Össznépi játék agrártermékekkel

A fordított adóztatás bevezetése sokat segítene a magyar gabonaágazaton - nyilatkozta kérdésünkre Pótsa Zsófia a Gabonaszövetség főtitkára. Öröme érthető is, hiszen számításaink szerint csak a gabonaágazatban legkevesebb 21-27 milliárd forint áfát csalnak el az ügyeskedők, akik persze nem csak gabonával, hanem hússal, zöldséggel és gyümölccsel, cukorral is üzletelnek. A fordított áfafizetéssel vége lenne a csalásnak, felszámolódnának az ezeket végrehajtó hálózatok - állítja Pótsa Zsófia.

A gabonaszövetség főtitkára szerint igazán hatásos ez a lépés azonban csak akkor lehet, ha minden agrártermékre kiterjesztenék a fordított áfafizetést és a döntést minél előbb meghoznák. A gyorsaságra nem sok esély van, hiszen a magyar kormány lépését Brüsszelnek is jóvá kell hagynia, ami Románia esetében például másfél évet vett igénybe. Mivel volt már példa a fordított áfafizetésre, az unió talán nem töpreng majd túl sokat, de a döntése így is hónapokat vehet igénybe.

A fordított áfafizetés kiterjesztését az összes agrártermékre pedig az áfával való ügyeskedés kiterjedtsége indokolja. Például a baromfitartók között nagy a kísértés, hogy feketén vásároljanak takarmányozási célra olcsó gabonát, hiszen termelési költségeik 60-70 százalékát a takarmány költsége teszi ki - nyilatkozta korábban Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója. A kísértés ráadásul az elmúlt években bekövetkező gabonaár-robbanás hatására csak növekedett, így óhatatlanul emelkedett a kereslet a számla nélkül forgalmazott, éppen ezért olcsóbb gabona iránt.

A jelenség a baromfiólaktól a fogyasztó asztaláig gyűrűzik. Ha ugyanis a baromfitartó feketén vesz takarmányt, az áfát ő sem fizeti be, inkább feketén adja el termékét a vágóhídnak, aki aztán feketén értékesíti a baromfihúst. Így fordulhat elő, hogy az évente kikelt 150-160 millió darab baromfiból csak 100-110 millió darab jut el papíron is a vágóhidakra. Látszólag mindenki jól jár: a baromfitartó el tudja adni az állatait, a vágóhíd az általa levágott állatok húsát, a kereskedő olcsó áruhoz jut, amivel be tudja csalogatni üzleteibe a vevőket. Csakhogy mindeközben a költségvetés tízmilliárdokat veszít.

Nem csodaszer

A fordított adózás az agráriumban elburjánzó feketegazdaság problémáját nem oldja meg teljes egészében, de értelmetlenné teszi az ügyeskedés egyik formáját - közölte kérdésünkre Éder tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke. A valódi terményfelvásárlás nélkül csak papíron dolgozó kereskedők egy része eltűnhet a piacról, az kétségtelen. Van azonban egy másik jelenség, ami ellen ez a lépés sem segít. Széles körben elterjedt módszer, hogy számlát állítanak ki mondjuk 100 félsertés felvásárlásáról, majd ezt a valódi számlát többször felhasználva ennél jóval több húst adnak el, megspórolva azokra az összes adót.

A lebukás veszélyes csekély, hiszen a reggel levágott állatok húsa legkésőbb másnapra már a fogyasztók hűtőjében vár felhasználásra, így a hatóságnak alig-alig van esélye az ügyeskedők elkapására. Éder Tamás szerint ez a jelenség zavarja jobban a piacot, mert itt a feketén, éppen ezért indokolatlanul olcsón beszerzett áru meg is jelenik a piacon. Ha ezt a visszaélést a kormány fel akarja számolni, ahhoz vagy az élelmiszerek és az agrártermékek áfáját kéne csökkentenie, vagy ha ez nem megy a termékpálya egészét, a sertésólaktól a boltokig napi szinten ellenőriznie kell az adóhatóságnak.

Az anyagforgalmazás és a pénzforgalom adatait összevetve ki lehetne deríteni, hogy ki próbál ügyeskedni. Igaz, hogy ez rendkívül sok pénzt, időt és embert igényelne, de néhány precedens értékű eset után már lenne visszatartó erő - érvel Éder Tamás. Az Éfosz elnöke szerint ugyanis pont azért ilyen magas az ügyeskedők száma, mert érdemi lebukásokról az elmúlt években nem lehet hallani, miközben az ágazatban dolgozók a bőrükön érzik, milyen nagy kiterjedtségű és komoly károkat okozó problémáról van szó.