Így bukják el a gyesen lévők a fizetett szabadságot

A tervezett törvénymódosítás szerint továbbra is 20 nap lesz az alapszabadság mértéke. Az életkor alapján azonban a jövőben nem az alapszabadsága növekedne a munkavállalónak, hanem pótszabadságra lenne jogosult. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a 25. életév betöltésének évétől emelkedik 1 nappal a szabadságidő. A tervezett módosítás szerint azonban csak a 26. életév betöltésétől kezdődne a növekedés. Ráadásul csak a 31. életév betöltése után járna 2 nap pótszabadság, miközben a mostani szabályozás szerint ettől az életkortól már 3 nappal több szabadság illeti meg a munkavállalókat. (vesd össze táblázatainkat!).

A módosítási javaslat szerint a munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után. Így a hatályos törvénnyel ellentétben a fizetés nélküli szabadság idejére nem jár majd rendes szabadság.

Nem jár rendes szabadság arra a munkában nem töltött időre sem, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.


A szabadságolásban is hátrányban a kisgyermekesek

Különösen hátrányosan érinti ez a tervezett módosítás a kisgyermekes anyákat, akiket a jelenlegi szabályok szerint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére is megilleti a rendes szabadság. A gyermekes nőknek csak a szülési szabadság idejére jár rendes szabadság. 

A törvénymódosításban új elemként jelenik meg a fizetés nélküli szabadság címszó alatt a szülési szabadság fogalma. Eszerint a nőt huszonnégy hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg, amit négy héttel a szülés várható időpontját megelőzően kell kiadni.

Azt még nem lehet tudni, hogy milyen átmeneti szabályok vonatkoznak majd azokra, akik jelenleg fizetés nélküli szabadságon vannak, vagy még a törvény hatályba lépése előtt igénybe fogják venni ezt a lehetőséget például azért, mert gyermeket szülnek.

A várakozások szerint jövő év elejétől lesznek érvényesek az új módosítások. A törvény hatályba lépéséről viszont külön törvény rendelkezik majd. A javaslat indoklása szerint ez a megoldás nagyobb kódexek esetén szokásos. Mivel az új Munka törvénykönyve rendkívül nagyszámú egyéb jogszabályt is érint, számos átmeneti szabályt kell majd a módosítás révén megalkotni.

KATTINTS! Kirúghatják a kisgyermekeseket és a nyugdíj előtt állókat is

Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, a kisgyermekeseket az a tervezett intézkedés is hátrányosan érinti, hogy már a védettség ideje alatt, vagyis a legkisebb gyermekük 3 éves kora előtt rendes felmondás keretében is közölheti velük a főnökük, hogy a későbbiekben nem tart igényt a munkájukra. Ez azt jelenti, hogy a védett időszak lejártát követő napon egyből elkezdődik a felmondási idő, vagyis megszűnik a 30 napos "türelmi" idő.

Hosszan tartó betegség idejére sem jár rendes szabadság

Jelentős szigorítás a mostani szabályozáshoz képest az is, hogy a jövőben csak a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére illeti meg a dolgozót a rendes szabadság. Jelenleg a betegség miatti keresőképtelenség teljes időtartamára jár ez a jogosultság.

Meg lehet osztani a gyermekek után járó pótszabadságot

Megmarad a gyermekek után járó pótszabadság lehetősége. A munkavállalót a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A pótszabadság az anyának, illetve - a szülők döntése alapján - az apának jár. Új elem a törvényjavaslatban, hogy a pótszabadságot a szülők nyilatkozata alapján megosztva is igénybe lehetne venni.

Minden fogyatékost megilleti majd a pótszabadság

A jövőben valamennyi fogyatékos munkavállalóra kiterjesztik a jelenleg csak a vakoknak járó pótszabadság lehetőségét. Eszerint a fogyatékos munkavállalóknak évenként öt munkanap pótszabadság jár. Fogyatékos munkavállaló, akinek legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította.

A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan a fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.

A munkáltatóknak kedvez a szabadságkiadás új rendje

A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. A tervezett új szabályok szerint a munkáltatónak csak évente 5 nap szabadságot kellene kiadnia a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét továbbra is legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A jelenlegi szabály az alapszabadság egynegyedében határozza meg ezt a kötelezettséget. Mivel a jövőben az életkor előrehaladtával nem nő az alapszabadság, hanem pótszabadságot kapnak a munkavállalók, ez a módosítás lényegében nem jelent változást a mostani előírásokhoz képest.

Az viszont könnyítés a munkáltatók számára, hogy csak a munkaviszony első hat hónapját követően terhelné őket ez a kötelezettség, míg a jelenlegi szabályok szerint már három hónap után érvényes ez a szabály.

Kit érdekel a család?

Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló családi vagy egyéb személyes körülményeire tekintettel a 15 napos bejelentési határidő mellőzésével is szabadságra mehessen. Jelenleg erre az alapszabadság egynegyedének terhére van lehetőség összesen három napra, legfeljebb három alkalommal.

Nehezebb lesz megszervezni a pihenésüket azoknak a munkavállalóknak, akiknek a pihenőidejükkel nagyobb részben ténylegesen a munkáltató rendelkezik. A szabadság kiadásának időpontját ugyanis már nem egy hónappal, hanem csak 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell majd közölni a munkavállalóval.

Továbbra is életben maradna az a szabály, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja a szabadság kiadásának közölt időpontját, vagy megszakíthatja a munkavállaló már megkezdett szabadságát.

A jelenlegi szabályokkal egyező módon azt is megteheti, hogy az adott évi szabadság egynegyedét csak a rá következő évben, legkésőbb március 31-ig, kollektív szerződésben rögzített esetekben június 30-ig adja ki. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával, illetve a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit.

Könnyebb lesz megszabadulni a nemkívánatos dolgozótól

Nem védekezhet a munkavállaló a kirúgása előtt a vele szemben felhozott kifogások ellen. Ha a bíróság megállapítja, hogy jogellenesen bocsátották el, akkor pedig nem kapja meg az elmaradt munkabérét, hanem legfeljebb a 18 havi átlagkeresetének megfelelő kártérítés illetné meg.

Nézd meg korábbi cikkünket:  Téged is könnyen kirúghatnak - így változik a Munka törvénykönyve