Megkezdte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azoknak a magánszemélyeknek az ellenőrzését, akiknek a munkáltatói adatszolgáltatások szerint 98 százalékos különadót kellett volna fizetniük, de még bevallást sem nyújtottak be - tudta meg a Pénzcentrum.hu az adóhatóságtól. Összesen 438 adózó nem tett eleget a kötelezettségének.
Összesen 1331 magánszemélynek kellett volna május 20-ig 98 százalékos különadót fizetnie a munkaviszonya megszűnése okán kapott, meghatározott összeghatár fölötti jövedelmei után. Közülük viszont csak 893-an nyújtották be a bevallást a július 12-ei adatok szerint - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a az adóhatóság.
Ez azt jelenti, hogy az arra kötelezettek egyharmada megtagadta az adóbevallást a felmentése után kapott pénzekről, amelyek meghaladták a 3,5 millió, illetve - egyebek között állami vállalatok vezetőinél, polgármestereknél - a 2 millió forintot.
sem úszták meg
További 56 magánszemélynek kell még adót fizetnie. Utóbbiakról - az adatszolgáltatatás adattartalma alapján - nem lehet megállapítani, hogy országgyűlési képviselői, alpolgármesteri vagy európai parlamenti képviselői minőségükben kaptak-e különadó-köteles jövedelmet. Nekik további 46 millió forint után kell átlagosan 805 ezer forint különadót fizetniük.
Még ennél is kevesebben fizették be az adót. A bevallásokban összesen 4,1 milliárd forint különadó-köteles jövedelmet tüntetett fel a 893 magánszemély. Ezután már 1,9 milliárd forint adót levontak a kifizetők. Így összesen még 2,1 milliárdot kellett volna az adózóknak befizetniük. Ebből viszont csak 1,38 milliárd forint folyt be.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint a fennmaradó 747 millió forint különbözet abból eredhet, hogy az adózók fizetési könnyítést, illetve az adóteher mérséklését kérték.
Beindul az ellenőrzés
A Pénzcentrum.hu érdeklődésére a NAV közölte: megkezdte az érintett magánszemélyek ellenőrzését. A vizsgálatokról egyelőre még nincsenek értékelhető tapasztalatok, mivel túl rövid idő telt el a május 14-ei utolsó jogszabály-módosítás, illetve a bevallások feldolgozása óta. Így egyelőre még mulasztási bírságot sem szabott ki a hatóság, mivel erre csak azoknál van lehetőség, akiket ténylegesen ellenőriz.
Valóban mulasztottak-e a szabotálók?
Nem tudja megállapítani a NAV a kifizetőktől kapott adatszolgáltatások alapján, hogy kinek kellett volna valójában különadót fizetnie - hangsúlyozta kérdésünkre Angyal József okleveles adószakértő. Az adóhatóságnak kapcsolódó vizsgálatot kell tartania a kifizetőnél, hogy biztosan megállapíthassa, a magánszemélynek volt-e, és ha igen, mennyi különadó-fizetési kötelezettsége.
A munkáltatók által kiállított igazolások alapján ugyanis az adózók nem tudták jogszerűen bevallani a különadós jövedelmeket, és az adóhatóság sem veheti azokat készpénznek - szögezte le az adószakértő. Az adatszolgáltatási lapokon ugyanis a munkáltatóknak ömlesztve kellett megjelölniük a fizetendő különadó alapját. Különösen azoknál okoz ez gondot, akiknek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 2009-ben elkezdték letölteni a felmondási idejüket, és bizonyos összeget már akkor megkaptak.
Az adószakértő szerint emiatt sem mulasztási bírságot, sem adóbírságot nem állapíthat meg jogszerűen az adóhatóság.
A konkrét példáért olvasd el korábbi cikkünket: Kiderült, mit titkol annyira az adóhatóság
A NAV korábban végig kötötte az ebet a karóhoz, hogy semmi probléma nincs a munkáltatói adatszolgáltatásokkal. Majd a Pénzcentrum.hu cikke nyomán az MTI-nek elismerte: "egyetértenek Angyal József okleveles adószakértő azon megállapításával, hogy a korábban kiadott igazolások nem, illetve nem minden esetben megfelelőek a bevallás kitöltéséhez akkor, ha a magánszemély munkavégzés alóli felmentése 2009-ben kezdődött, de a jogviszony megszűnése 2010-re esett".
Továbbra is fenntartja viszont a NAV azt a véleményét, hogy a kifizetői igazolások hiányosságából nem következik az, hogy a törvény végrehajthatatlan. A jogviszony megszűnésekor kapott igazolások, és a személyi jövedelemadó bevallás alapján a különadóval is el tudnak számolni az adózók.
És itt az adóhatóság újabb ellentmondása
Az adóhatóság a fentiek szerint elismerte, hogy az éveken átnyúló munkaviszony-megszüntetésnél a kapott adatok nem minden esetben megfelelőek a bevallás elkészítéséhez. Ezzel szemben a Pénzcentrum.hu kérdésére "hogyan tudták megállapítani, mennyit kell visszafizetni a 2009-2010-es éveken átnyúló végkielégítések után befizetett, de a törvénymódosítás miatt visszajáró adóból az adóhatóság
a következő választ adta:
"az adózók által benyújtott bevallások évenkénti bontásban tartalmazzák az egyes évekre vonatkozó különadó kötelezettséget, így az adózók fizetési kötelezettsége a bevallás adatai alapján megállapítható. Az ezen kötelezettségre teljesített befizetések pedig megjelennek az adózó folyószámláján, így a visszatérítendő összeg ezen két adat alapján megállapítható".
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Angyal Józsefnek viszont továbbra is meggyőződése, hogy az éveken áthúzódó különadós jövedelmeknél a bevallásokból a NAV nem tudja megállapítani, hogy mennyi adót kell visszafizetni az érintetteknek.
Tehát annak, akit 2010-ben mentettek fel a munkaviszonyából, de már 2009-ben kapott ezen a jogcímen kifizetést, sürgősen önellenőrzést kell benyújtania, ha a munkáltatói adatszolgáltatás alapján töltötte ki a bevallását. Abban ugyanis ömlesztve szerepelnek a két évben összesen felmentés jogcímén kapott kifizetések. Ebből viszont visszajár az adó azután a juttatás után, amelyet még 2009-ben kapott meg a magánszemély.
Az Európai Bíróságig is eljuthatnak a különadó-perek
Az adóellenőrzés és a jogorvoslati út menetrendje:
- az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot rendel el a kifizetőnél
- az adóhatóság jegyzőkönyvet készít az ellenőrzésről
- a magánszemély észrevételt tehet a jegyzőkönyvre
- az adóhatóság határozatot hoz
- a magánszemély fellebbezhet
- a másodfokú adóhatóság határozatot hoz, amely jogerős közigazgatósági határozat
- a magánszemély a magyar bíróságon megtámadhatja a másodfokú adóhatóság határozatát
- ha a magánszemély veszít, az Európai Bíróságnál kérhet jogorvoslatot
Forrás: Angyal József okleveles adószakértő
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
-
Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?
A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.
-
20 éves Magyarország egyik legkedveltebb üzletlánca, a Lidl (x)
Közel 3,5 millió magyar elsőszámú választása, ha élelmiszerről van szó.