Így nő a rendőrök fizetése: itt a titkos életpályamodell

A munka fokozott veszélyessége, a kedvezőtlenebb munkakörülmények, valamint az egyes állampolgári jogok korlátozása miatt 2014-re a jelenleginél 30 százalékkal magasabb szintre kell hozni a rendőrök, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozók illetményét - áll a Pénzcentrum.hu birtokába jutott rendészeti életpályamodellben. Ez azonban nem jelentené azt, hogy mindenkinek 30 százalékkal növekedne a fizetése. A javadalmazási rendszert ugyanis alaposan átszabnák az új modell szerint.

Az új bérrendszer fontos eleme, hogy a juttatás összege nagyban függne a teljesítménytől, illetve az elvégzett munkatehertől. Emellett az illetménynek tükröznie kell a hivatásos állományon belül elfoglalt helyet, és összhangban kell lennie a képzési előmeneteli rendszerrel.

Az illetményrendszer átalakításánál alapvető követelmény, hogy senkinek ne csökkenjen a fizetése. Ezt úgy valósítanák meg, ha a dolgozó jelenlegi elért bére addig nem változik, amíg a bérkoncepció szerinti bérrendszer alapján megállapítható bér el nem éri, illetve meg nem haladja a jelenlegi bérét. Mindemellett fontos kritériumként fogalmazza meg a koncepció, hogy olyan rendszert kell kialakítani, amely a pályán maradásra ösztönzi a jelenleg aktív hivatásosokat.

Új elem, hogy plusz illetményt kaphatnak azok a hivatásosok, akik a kormány által kiemeltnek nyilvánított településeken, vagy területeken dolgoznak. A különleges körülmények között dolgozók - melyek köre rendkívül szűk - külön pótlékban részesülnek.
Az átalakítás fontos eleme, hogy megszüntetnék a mostani átláthatatlan pótlékrendszert. Cél, hogy egyszámjegyűre csökkenjen a jelenleg 40 feletti pótlékszám.

Fókuszban a munkakör értéke és a teljesítmény

A megújuló közszolgálati rendszer egyik legfontosabb változása, hogy szakítani kíván közszolgálat teljesítményétől független, folyamatos és garantált, álságos egyenlősdit kifejező előmeneteli és illetményrendszerével - áll a dokumentumban. Az új rendszer középpontjában az ellátott munkakör értéke és az azt megvalósító közszolga teljesítménye áll.

A jelenlegi beosztási és rendfokozati szerkezet nagyon korlátozottan ismeri el az azonos beosztáson belüli mélyebb szakirányú ismereteket és a tapasztalatokat, és azt az igényt, hogy a hivatásos állományú ezekre épített minőségi munkája alapján részesüljön magasabb illetményben.

A mostani rendszer elsősorban az állami végzettség szintjei szerint szelektál. Az új életpályamodell viszont egyenrangú besorolási szempontként kezeli a szakirányú szakmai végzettséget.

Átalakul a besorolási rendszer

Az azonos szintű állami és szakmai végzettséghez kötött beosztási csoportok rangosztályokká (munkaköri osztályokká) szerveződnek. A munkaköri osztályok, elnevezésükben igazodnak a történelmileg kialakult állománykategóriák és rendfokozatok elnevezéséhez.

A rendfokozatok elveszítik eddigi tartalmukat, a jövőben az adott beosztási csoport megnevezésére használják. Ezeken belül különféle munkaköri (beosztási) csoportok jönnek létre, amelyek jellemzően azonos szintű szakirányú szakmai végzettségekkel tölthetők be.
Ezáltal megszűnik az előléptetés jelenlegi rendszere, a "rang" alapvetően a betöltött munkakörhöz kötődik, amelynek besorolása viszont a befektetett tudást és elsajátított képesség, tapasztalat értékét fejezi ki.

A rendfokozat szó így kiüresedik (szimbólummá válik), mivel az előlépés fogalma a jövőben nem a következő rendfokozat elérését, hanem a magasabb rangosztályba vagy munkaköri csoportba történő kinevezést jelenti majd.

Tanulni, tanulni, tanulni

A magasabb beosztási csoportba történő kinevezés alapfeltétele a magasabb beosztáshoz meghatározott szakirányú állami és/vagy szakmai végzettségek megszerzése. Egyes rangosztályok esetében, a rangosztályon belüli munkaköri csoport-szintek közötti előresorolás feltétele lehet az előírt rendészeti szaktanfolyamok elvégzése, illetve a kötelező továbbképzési rendszerben mutatott aktivitás és eredményesség is.

A jövőben lehetővé tennék, hogy önkéntes alapon, bizonyos számú jelentkező a munkáltató kezdeményezése nélkül is, versenyvizsga sikeres teljesítésével, részt vehessen magasabb beosztás betöltésére jogosító szakirányú szakmai képzésben.

A képzési szerkezetet úgy célszerű átalakítani, hogy az egymásra épülő oktatási formák kizárják az ismétlődő képzési tartalmakat. Összesen 12 modult alakítanának ki a szakirányú rész-szakképesítéstől a szakirányú tudományos fokozatig.

Miből áll ösze a bér?

- Köztisztviselői illetményalap

- Rangosztályokhoz tartozó szorzó, ehhez igazodik a beosztási (munkaköri) illetmény, amelyben eltérés lehet a dolgozók között

- Rendfokozati illetmény (Az eltérő szinteken azonos beosztásban dolgozók bére 20 százalék különbség van. A területi szinten dolgozó beosztott ennyivel keres többet a helyi szintű rendőri szerv dolgozójánál. A vezető 30 százalékkal keres többet a beosztottnál; a következő vezetői beosztást betöltő ennél a vezetőnél 20 százalékkal keres többet.)

- Szolgálati idő után járó illetmény (az alapilletmény - rendfokozati és beosztási munkaköri illetmény - tényleges szolgálati időtől függően meghatározott része, legfeljebb 20 százaléka.

- A teljesítmény alapján járó kiegészítés, a kialakított rendszeren felüli juttatás, ami a dolgozó bérének 20 százaléka

- Az egyes kiemelt településeken, vagy területen dolgozókat preferáló 20 százalékos kiegészítő pótlék

- A különleges körülmények között dolgozók Munka Törvénykönyve szerinti, a köztisztviselői illetményalapra számított 15 százalékos, valamint egyéb pótlék címén a köztisztviselői illetményalapra számított 25 százalékos illetménykiegészítése

Hogyan alakulnak a rendőrségi fokozatok?