Sokk: rettenetes augusztusi számok! Mi jöhet még?

Összességében továbbra is megfigyelhető a munkaerő-keresletnek a válság óta tapasztalt jelentős szűkülése, melynek következtében az államilag nem támogatott állás-kínálat hónapról hónapra lényegesen elmarad az előző év hasonló időszakához képest: idén augusztusban ez az elmaradás 47,5%-ot tett ki. A régiók közül a legnagyobb mértékű csökkenés egy év alatt Észak-Alföldön (60,9%) valamint Dél-Alföldön (55,6%) figyelhető meg. E régiókban a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén érzékelhető a legnagyobb mértékű visszaesés a tavalyi bázishoz viszonyítva.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint augusztus folyamán összesen 40,8 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ebből a hónap végéig 18,3 ezer darab maradt betöltetlen.

Tovább emelkedett augusztusban a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma az augusztusi zárónapon 564 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 1,1%-os (6,1 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma július óta mutat emelkedést, mely alapvetően a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlásának a következménye.

Ugyanakkor biztató, hogy továbbra is jelentős számban helyezkednek el álláskeresők közcélú munkákra. Augusztusban 11,7 ezren kezdték el az álláskeresők közül közcélú foglalkoztatásukat.

Augusztusban az ország valamennyi régiójában több álláskeresőt tartott nyilván az ÁFSZ, mint egy hónappal korábban. Az emelkedés Dél-Dunántúlon csak igen mérsékelt volt (gyakorlatilag itt stagnálásról beszélhetünk), míg Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, meghaladta a 3%-ot. Érdekes megfigyelni, hogy a válság kezdete óta a növekedés gócpontja fokozatosan áttevődött a Közép-Magyarországi régióra.

Ez összefüggésben van azzal, hogy az elbocsátások is lassan szétterjednek az országban és egyre kevésbé koncentrálódnak a korábban a gócpontot jelentő Nyugat- és Közép-Dunántúli régiókba.

Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,7%-ot tett ki, június óta lényegében nem gyorsul. A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,2%), Nyugat-Dunántúlon (66,6%) és Közép- Magyarországon (64,8%) emelkedik a legnagyobb mértékben.

Augusztusban minden negyedik álláskereső számított a tartósan regisztráltak közé, ők azok, akik több mint egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban. Kedvező tendencia viszont, hogy éves viszonylatban számuk 2,0%-kal, arányuk pedig 8,6 %-ponttal csökkent.

Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma

Augusztusban, az előző két hónaphoz hasonlóan a pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők körében eltérő trend érvényesült. Míg a nem pályakezdők száma lényegében stagnált, a pályakezdő álláskeresők száma 7,5%-kal (3,9 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. A pályakezdő álláskeresők száma június óta mutat emelkedő trendet.

Számuk júliusban ugrott meg igazán, ekkor egy hónap alatt több mint 20%-os emelkedés következett be. Ez a növekedési ütem augusztusban jelentősen lassult. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést Budapesten figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 0,9%-kal emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma.

Már évek óta megfigyelhető az a jelenség, miszerint a frissen végzett, budapesti állást kereső fiatalok csak egy-két hónappal később mennek be a munkaügyi kirendeltségekre, és kérik nyilvántartásba vételüket. Ebben szerepet játszik minden bizonnyal az is, hogy a fiatalok számára a fővárosban az önálló álláskeresés nagyobb lehetőségeket nyújt, s jellemzően azon fiatalok kérik ehhez a munkaügyi központok segítségét, akiknek ez önállóan egy-két hónap alatt nem sikerült.

Augusztus zárónapján 56,5 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 24,4%-kal (11,1 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban. Továbbra is jellemző, hogy a pályakezdő álláskeresők száma - éves összevetésben- azon területeken nő nagyobb mértékben, ahol az összes álláskereső számában is kiemelkedő a növekedés (így Közép- Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon, ahol 49,5 és 57,5% közötti mértékű volt az egy év alatti emelkedés).

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,8%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,4% volt július végén. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke 3,2 %-ponttal növekedett.

A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke továbbra is Észak- Magyarország (19,8%) és Észak-Alföld (20,7%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,8%), ám régiókon belül is igen nagy különbségeket találunk. Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiók közötti különbség némileg csökkent, ám az olló záródása a kedvezőbb helyzetben lévő régiók mutatójának átlagon felüli növekedésének köszönhető, semmint a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának.

Súlyos csoportos leépítések

Augusztusban 39 cég, 2,3 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. A júliusi emelkedést követően augusztusban újra csökkent a csoportos elbocsátás keretében elküldendők létszáma, a megelőző hónaphoz képest 1,2 ezer fővel. A 2008-as év azonos hónapjához viszonyítva azonban továbbra is jelentős (1,3 ezer fős) emelkedés mutatkozik.

Augusztusban a legnagyobb létszámot érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés Nyugat- Dunántúlról és Észak-Alföldről érkezett. Előbbi régióban az elbocsátandó dolgozók 80%-a a textília, textilárú gyártása ágazatban dolgozott, míg utóbbiban a legérintettebb ágazatok a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártás (34%), az egészségügy (23%) és az építőipar (21%) voltak. A csoportos bejelentések ágazati megoszlása arra utal, hogy a korábban a válság által leginkább érintett ágazatok felől (gép-, műszer- és járműgyártás, fémipar) a leépítések hulláma a könnyűipari valamint a szolgáltatási ágazatok felé terjed.