Vállalati nyugdíj: itthon bevezetjük, külföldön buknak rajta?

A magyar és a külföldi nyugdíjrendszerek között az egyik lényeges különbség az volt az év elejéig, hogy külföldön az állami rendszer és az öngondoskodás mellett egy harmadik fél is jelen volt a piacon, mégpedig a vállalatok, amelyek aktívan részt vesznek a dolgozók támogatásában. Január óta viszont itthon is lehetősége van a munkáltatónak az alkalmazottak ilyen formában történő támogatására.

A PricewaterhouseCoopers adatai szerint a foglalkoztató is kiegészítheti munkavállalója leendő nyugdíját, ha szerződést köt valamelyik nyugdíjszolgáltatóval. Ezzel olyan önkéntes nyugdíjcélú megtakarítási forma született meg, ami korábban itthon nem volt fellelhető, így újdonságként jelenik meg az önkéntes foglalkoztatói kötelezettségvállalás. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény zártkörű részvénytársasági formában működhet majd és alapíthatja a munkaadó, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság is. A nyugdíjszolgáltatók a PSZÁF felügyelete alatt állnak majd.

A nyugdíjszolgáltató intézményhez bármely foglalkoztató csatlakozhat, így biztosítva új nyugdíjkonstrukciót a dolgozóknak. A nyugdíjintézet és afoglalkoztató között szerződés szabályozza a kapcsolatot, tag pedig az lehet, aki az alapító vagy a csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll és munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A tagsági jogviszony a munkaszerződés megkötésével, illetve módosításával jön létre.

A munkaszerződésben rögzíteni kell a hozzájárulás mértékét, illetve az ígért nyugdíjszolgáltatást. A cégeknek olyan kikötésre is van lehetősége, amely szerint a szolgáltatásra csak egy bizonyos munkában töltött idő után válik jogosulttá a dolgozó (maximum 5 év lehet). Ha a munkaviszony ennél az időtartamnál rövidebb ideig tart, akkor a tag az addig jóváírt foglalkoztatói hozzájárulásokkal, hozamokkal és az addig keletkezett jogosultságokkal nem rendelkezik.

A nyugdíjszolgáltatás lehet egy összegben történő kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás vagy ezek kombinációja. Az így kapott összeg ráadásul adómentes a jogosult vagyis a dolgozó számára. A szolgáltatásra való jogosultság viszont csak akkor nyílik meg, ha a dolgozó eléri a nyugdíjkorhatárt. Viszont a nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetésre kerülő hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 50%-ig számít adóalapba nem tartozó tételnek, az ezen felüli befizetést munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a munkavállaló kiegészíti a munkáltatói befizetést, akkor ennek a kiegészítésnek, illetve a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részének a 30%-a adócsökkentő tételnek számít.

Mit szólnak ehhez a cégek?

Idén tavasszal néhány nagyvállalatot kérdeztünk meg a szóban forgó helyzetről, tervezik-e a dolgozók ilyesfajta támogatását vagy egyelőre még mindez csak lehetőség marad...

A Magyar Telekom kommunikációs igazgatóságától kapott információk szerint az öngondoskodás filozófiáját képviselve a cég több mint tíz éve támogatja hozzájárulás formájában a dolgozók önkéntes nyugdíjcélú megtakarításait. A szolidaritás elve alapján támogatja emellett munkavállalóinak önsegélyező tagságát, az egészségmegőrzés elve alapján pedig egészségpénztári tagságát. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság lehetősége a dolgozókon múlik, a tagdíjhoz a Magyar Telekom jövedelemarányosan járul hozzá. Egy százalék saját befizetéshez a cég öt százalék munkáltatói hozzájárulást fizet. A Magyar Telekom Nyrt. munkavállalóinak több mint 90%-a él a remek befektetésnek számító lehetőséggel, így takarékoskodva idős korukra már előre is.

"A jelenlegi nyugdíjrendszer szerint a munkavállalók átlagos havi nyugdíja az utolsó évek fizetésétől jelentős mértékben elmarad. Úgy tapasztaltuk, hogy az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások hozzájárulnak az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartásához. Rengetegen jutottak érdemi nyugdíjhoz már általunk. Míg egy átlagember ma a fizetésének negyven százalékára számíthat, nálunk van, akinek időskori jövedelme eléri a bére hetven, nyolcvan, sőt akár száz százalékát" - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Somorjai Éva humán erőforrás vezérigazgató-helyettes.

A Metro Kereskedelmi Kft. kérdésünkre elmondta, hogy cafeteria rendszert működtet, ami lehetőséget biztosít munkavállalói számára, hogy 13. és 14. havi fizetésük teljes összegét, az általuk megválasztott szolgáltatásokra használják fel, így többek között önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári befizetésre is. Mivel a foglalkoztatói nyugdíj törvényre emelkedése csak év közben történt meg, a cafeteria rendszer pedig csak évente egyszer változtatható, melyet már korábban lezárt a vállalat, így a cég ebben az évben technikailag már nem tudja bevezetni. A jövőben, akár már 2009-től azonban mindenképpen élni kívánnak a lehetőséggel, biztosítva azt munkavállalóik számára.

A fentiek mellett már arra is van példa, hogy a dolgozók nyugdíjcélú támogatása a cég saját magánnyugdíjpénztárán keresztül zajlik, mint például a Michelin vállalatnál is.

A külföldi tapasztalatok alapján ez a fajta vállalati támogatási rendszer nagyon hasznos az emberek későbbi életszínvonalának megtartásához. A briteknél arra is volt példa azt utóbbi időszakban, hogy a vállalati nyugdíjrendszer keretein belül a cégek kipótolták a nyugdíjaskor végéig szükséges teljes finanszírozáshoz hiányzó összeget a dolgozóik nyugdíjcélú megtakarításaihoz. Erre azért volt szükség, mert az egyre emelkedő élettartam miatt kevés a teljes nyugdíjasként töltött időszak finanszírozására félretett pénz. De nem csak jó tapasztalatok vannak...

Ahol már van tapasztalat: nemcsak jó, rossz is...