Megtévesztette az adózókat a NAV és az NGM

A Pénzcentrum.hu-hoz érkezett jelzések szerint az év elején tévesen értelmezte sok munkáltató az adóelőleg-levonásra vonatkozó szabályokat, és akkor is nyilatkoztatták a dolgozóikat az adóalap-kiegészítésről (ismertebb nevén a szuperbruttósításról), ha nem kellett volna. A zűrzavar oka az lehetett, hogy az adóhatóság által kiadott, a havi munkáltatói adatszolgáltatásokra vonatkozó nyomtatvány (1208) kitöltési útmutatójában rossz instrukció szerepelt, amely a törvénynek csak egy félreérthető rendelkezését vette figyelembe.

Idén változtak a személyi jövedelemadó alapjára vonatkozó szabályok. A tavalyi évben még minden esetben meg kellett szorozni a bruttó bérjövedelmet 1,27-tel, és a kapott összeg után kellett megfizetni a 16 százalékos adót. (Így valójában 20,32 százalékos volt az adóteher.) Az idei évtől viszont havi bruttó 202 ezer (évi 2 millió 424 ezer) forint alatt megszűnt az adóalap-szorzó. Vagyis eddig a jövedelemhatárig csak a bruttó bér után kell leróni a 16 százalékos adót. Az a fölötti jövedelmekre viszont továbbra is az 1,27-tel megszorzott bruttó bér az adó alapja (adóalap-kiegészítés).

A január 1-jén hatályba lépett személyi jövedelemadó (szja) törvény szerint "nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot".

A törvény a továbbiakban úgy szól, hogy "a kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja". A következő passzus így kezdődik: "az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot".

Eszerint egyértelmű, hogy amikor az év folyamán a magánszemély jövedelme eléri a 2 millió 424 ezer forintot, akkor az a fölötti jövedelmek esetében a munkáltatóknak önállóan, nyilatkozat nélkül már az 1,27-es szorzóval növelt adóalap után kell levonniuk az adóelőleget - magyarázta január végén a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő.

A szakember már akkor leszögezte a Pénzcentrum.hu érdeklődésére, hogy biztosan nem kell kötelezően nyilatkozniuk az adóalap-kiegészítésről azoknak a dolgozóknak, akiknek csak egy munkaviszonyból származik jövedelmük. Náluk ugyanis a munkáltatónak önállóan, nyilatkozat nélkül kell a megfelelő adóalap után levonni az adóelőleget.

A kérdés azért nagy horderejű, mert ha valakinek például bruttó 303 ezer forint a havi jövedelme, akkor a téves adóelőleg-levonás miatt havonta 8726 forinttal több adót fizetne a szükségesnél, ha a teljes jövedelmét szuperbruttósítanák. Így éves szinten 100 ezer forinttal hitelezné az államot, amit csak az év végi adóbevallásában igényelhetne vissza, kamatmentesen - hangsúlyozta az adószakértő.

A munkáltatók össze-vissza nyilatkoztattak

Rengeteg magánszemélytől érkezett olyan jelzés, hogy a munkáltatók minden dolgozót nyilatkoztatnak az adóalap-kiegészítésről. Ráadásul a magasabb jövedelműeknél több esetben a teljes jövedelemre vonatkozóan az 1,27-szeres szorzóval növelt adóalapot vennék figyelembe.

Ennek oka az lehetett, hogy az adóhatóság által közzétett, a havi munkáltatói adatszolgáltatásra vonatkozó nyomtatvány kitöltési útmutatójában tévesen az szerepelt, hogy "a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja". Eszerint úgy tűnik, mintha minden esetben nyilatkoztatni kellene a munkavállalókat.

Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori adószakmai szóvivője (azóta a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője - a szerk.)a Pénzcentrum.hu érdeklődésére elismerte, hogy az útmutató félrevezető lehet, mivel abban nem az általános nyilatkozattételre vonatkozó törvényi rendelkezés szerepel.

A félrevezető útmutatás eredője a félrevezető törvényi rendelkezés lehet. Ugyanebben a paragrafusban szerepel egy olyan passzus is, amely szerint a magánszemély "köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme - a munkáltatójától származó jövedelmet is beszámítva - a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja". Ez a rendelkezés arra az esetre vonatkozik, ha például valakinek módosítania kell a korábbi nyilatkozatában szereplő adatokat - ismerte el Honyek Péter.

A minisztérium törvénymódosítással orvosol

A Nemzetgazdasági Minisztérium magára vállalja a téves adóhatósági útmutatóból eredő hibát, és módosítaná a félreérthető törvényi rendelkezést. Eszerint a magánszemély akkor köteles a jövedelem egészére kérni az adóalap-kiegészítést, ha "az adóévben megszerzett azon jövedelmeinek együttes összege, melyek adóelőlegének megállapítása során az adóalap-kiegészítést nem vették figyelembe, ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó ilyen jövedelmet is, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja".

A minisztérium múlt pénteki közleménye szerint a jelenleg hatályos szabályozás alapján nem egyértelmű az, hogy nem kell mindenkinek nyilatkoznia, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ezért a tervezett módosítás szerint csak annak a magánszemélynek kell nyilatkozatot tennie, akinek a jövedelme évközben már meghaladta a jelzett összeget, és erre a korábban megszerzett jövedelmére nem számoltak adóalap-kiegészítést. A NAV adószakmai szóvivője már a mostani szabályozásból is ugyanzt olvasta ki, mégsem módosult a 1208-as nyomtatvány kitöltési útmutatója. A minisztérium leszögezi: "akinek csak egy munkaadótól van jövedelme, nem kell nyilatkoznia arról, ha az meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot".

A törvénymódosítással egyébként nagyon jól járnak az adózók. Eddig ugyanis az szerepelt a törvényben, hogy ha valaki nem nyilatkozik, noha kellett volna neki, akkor bírsággal sújthatta volna az adóhatóság. A törvénymódosítással viszont kikerülne a törvényből a bírságolás lehetősége. Így ugyan jogsértést követ el az az adózó, aki nem nyilatkozik, de nem lehet a jövőben ezért megbüntetni.

Akiknek biztosan nyilatkozniuk kell vagy érdemes

Azoknak kell az 1,27-szeres adóalap-kiegészítést kérniük, akik például két munkahelyen állnak munkaviszonyban, és az egyik helyen biztosan többet keresnek havi bruttó 202 ezer forintnál. Ebben az esetben a második munkahelyen kapott jövedelmük teljes összegére nyilatkozniuk kell az adóalap-kiegészítésről - magyarázza Angyal József.

Előfordulhat olyan eset is, hogy a havi 202 ezer forintnál többet kereső is nyilatkozhat arról, ne vegye figyelembe a munkáltatója az adóelőleg levonásakor az adóalap-kiegészítést. Ilyen eset lehet például az, ha valaki előre tudja, hogy valamilyen ok miatt nem lesz egész évben keresete, például év közben megszűnik a munkahelye, gyermeke születik, hosszabb ideig táppénzen lesz vagy esetleg fizetés nélküli szabadságra megy. Az adószakértő szerint ekkor a havi bruttó 202 ezer forintnál magasabb jövedelműek is nyilatkozhatnak úgy, hogy esetükben ne vegye figyelembe a munkáltató az adóalap-kiegészítést.