Átlagbér feletti adó, 92 ezres minimálbér - ez a kormány ajánlata

"Torzító elemek"

"A kormány elkötelezetten támogatja a munkaközpontú gazdaság felé vivő adórendszer létrejöttét. Ennek megfelelően a lehető legnagyobb mértékben megtisztítja az adórendszert a torzító elemektől. Vagyis egyidejűleg kivezetésre kerül az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézménye. A kormány, ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse minden lehetséges intézkedést meg fog hozni." - olvasható az NGM közleményében.

92 ezer forint lesz a minimálbér

"Első lépésben bérpolitikai eszközeit felhasználva javaslatot fog tenni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnál (NGTT) a minimálbér 92 000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108 000 forintra történő emelésére."

Mint azt a Pénzcentrum.hu korábbi számításai igazolták, az adórendszer jövő évi változásai (adójóváírás kivezetése, járulékemelés) után a minimálbért a jelenlegi 78 ezer forintról 93 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy a nettó jövedelem ne változzon. A kormány által javasolt 92 ezer forint 18%-os emelést jelent.

Elemzésünk a témában: Milliók fizetése csökkenhet jövőre - Jön a 93 ezres minimálbér?

A közszféra tovább kapja a kompenzációt

"Továbbá fenntartja költségvetési szférában jelenleg is működő kompenzációs rendszert, amely eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme."

A közszférában az idei adóváltozások kompenzálására havonta átlagosan 5300 forint kompenzációt kaptak januártól júliusig a közalkalmazottak a KSH adatai szerint. Ha ez az összeg marad, kétséges lehet, hogy jövőre elegendőnek bizonyul-e, hogy a nettó bér ne csökkenjen.

5% béremelés elég, a többit az állam adja

"Emellett a versenyszférára vonatkozóan 5%-os béremelési ajánlást tesz."

Mint ismert, az alacsony keresetűek jövedelmének kompenzációjáról szóló törvény szerint a kormány rendeletben határozza meg az elvárt béremelés szintjét, amely hivatott kompenzálni az adóváltozások hatásait a bruttó 300 ezer forint felett keresőknél. A munkaügyi ellenőrzés a béremelés megtörténtére is kiterjedhet, és a cég kieshet a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból, ha ezt elmulasztja. A most bejelentett 5% tehát egy ilyen lépés, az ajánlás korábban az OÉT tripartit megállapodásai keretében született meg.

Az 5%-os béremelés azonban biztos, hogy kevés ahhoz, hogy az adózó ne járjon jövőre rosszul.

"Ennek megfelelően az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheiből. Ezért az állam az NGTT ülésén javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse."

"A kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövidtávon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak "jövedelemkiegészítést" a fekete- és szürkegazdaságból. Az érintett munkavállalóknak a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé kell igazolniuk a pozícióromlást, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott, vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük. Ezt követően a NAV juttatja számukra a kompenzációt. A kompenzáció végső összege az éves jövedelem alapján lesz meghatározva, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek."

Finanszírozási oldal: az átlagbér felettiek

"Természetesen a fenti kompenzációs rendszer működéséhez a kormánynak a bevételi erőforrásokat is biztosítania kell, melyet a kormány a személyi jövedelemadó rendszerén belül kíván megtenni. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelem kiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti."

A Portfolio.hu elemzői véleménye szerint az egykulcsos adó a szakirodalom szerint egyszerű, foglalkoztatottságot javít, valamint fehéríti a gazdaságot. Érdemes egy pillanatra végiggondolni a magyar egykulcsos adó sajátosságait. Jövőre a minimálbér csaknem 20 százalékkal emelkedik, drasztikusan növelve a leginkább inaktív, képzelten munkaerő foglalkoztatási költségeit. Az adóék az átlagbérig meg fogja haladni a 2010-es szintet is.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A kicsivel minimálbér felett keresők számára az 5%-os bérajánlás értelmezhetetlen, mert azzal nem érnék el az új minimálbér szintjét. Ezért ott óriási bértorlódás várható, a foglalkoztatási költségek jelentős, akár 20 százalék feletti emelésének igényével. Mindez a konjunktúra látványos lanyhulása mellett további ellenösztönzőt jelent a foglalkoztatásra nézve.

A "béremelés állami segítséggel", illetve a "rosszul jártál az egykulcsossal, kapsz még egy kis pénzt" programokat értelmezni is nehéz, de az biztos, hogy bonyolultak, tovább növeli a lehetséges méltánytalan szituációk számát - és természetesen innentől nem is beszélhetünk egykulcsos adóról.

Ennek már csak egy nyíltabb beismerése, hogy a kormány meglehetősen alacsony jövedelemszintnél, kicsivel az átlagbér alatt gyakorlatilag visszahoz egy újabb adókulcsot.

Összegezve: Magyarországnak sikerült megcsinálni azt az egykulcsos adót, amelyik nem egykulcsos, egyszerű helyett egyre inkább bonyolult, fehérítés helyett szürkít, a foglalkoztatottsági helyzetet pedig ahelyett hogy javítaná, inkább rontja. Ez is egyfajta teljesítmény.

A pénteken bejelentett változások érintették nem csak az szja-t, de a társadalombiztosítási járulékokat is: emelkedik az egészségbiztosítási járulék. Ennek nettó bért csökkentő hatása viszont nem biztos, hogy a kompenzáció körébe fog tartozni:

"A kormány az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1% ponttal történő megemelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatt kompenzációba - és ha igen, milyen mértékben - a kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egyeztetésein kívánja megvitatni."

Az első reakciók

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kedden az MTI kérdésére rámutatott: a nyilvánosságra hozott adatok szerint az NGM a minimálbérnél 18 százalékos, a garantált bérminimumnál 15 százalékos emelésre tesz javaslatot a versenyszféra általános 5 százalékos béremelése mellett, miközben a gazdaság jövőre maximum 1,5 százalékkal nő.

Ezt a bérterhet a versenyszféra csak akkor tudja vállalni, ha állami kompenzációt kap - jelentette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette azt is, hogy egyértelmű és világos kompenzációs rendszerre van szükség.

Dávid Ferenc szerint azonnal tárgyalni kell az érdekeltek, azaz a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány részvételével a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, hiszen a kormány által javasolt bérteher vállalhatatlan a munkaadók számára.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez - vagyis összegezve a szuperbruttó és az adójóváírás kivezetésének, valamint a munkavállalói járulék emelésének hatásait - számításaik szerint a minimálbért 92.520, a garantált bérminimumot pedig az NGM által is javasolt 108.000 forint közelébe kellene felemelni 2012-ben.

Az MSZOSZ elnöke szerint a versenyszférára vonatkozó 5 százalékos béremelés elfogadható, hiszen 4 százalék körül infláció mellett ez reálbér-növekedést eredményez a munkavállalók számára. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a nem kötelező bérelemeknél hogyan kompenzálják azokat, akiknek az adójóváírás kivezetése keresetcsökkenést okoz.

Pataky Péter váratlan lépésnek nevezte, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik nettó keresetcsökkenést szenvednek el, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kell igazolniuk a pozícióromlást. Kifejtette: az eddigiek alapján - említette a "bérkommandó" intézményét - arra lehetett számítani, hogy a munkáltatóra hárul ez a bizonyítási teher. Hozzáfűzte: ez az eljárás sok kérdést felvet, ezért várják a további részleteket.

A havi bruttó 202 ezer forint felett kereső munkavállalók által fizetendő átmeneti hozzájárulás kapcsán a szakszervezeti vezető hangsúlyozta: az eddig ismert részletek alapján úgy tűnik, hogy az igazságosság felé mozdul el a rendszer, és ez "csendes beismerése annak, hogy mégis szükség van a kétkulcsos adórendszerre". Hozzáfűzte: még itt is további részletek szükségesek, egyelőre csak annyit tudni, hogy az "eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű" lesz ez a hozzájárulás. Kérdéses, hogy hogyan történik ez a kompenzáció, mennyi lesz, illetve sávos lesz-e, vagyis, a bruttó kereset növekedésével emelkedik-e - sorolta a nyitott kérdéseket. Elmondta, hogy számításaik szerint ennek nem a 202.000, hanem a 210.000 forint felett keresőkre kellene vonatkoznia.

Pataky Péter hangsúlyozta: összességében "rendben van", hogy valahogyan kompenzálják az adójóváírás kivezetését, de ennek technikája a keddi bejelentés alapján bizonytalan, a részletekről mielőbb tárgyalni kell az érdekeltekkel.