Itt a lista: ezek a legbiztonságosabb országok arra az esetre, ha jönne a harmadik világháború

2022 februárja, vagyis a nagyszabású orosz-ukrán háború kitörése óta sok szó esett a harmadik világháború esetleges kitöréséről. Erről jelentős részben Oroszország tehet, amelynek egyes vezetői, ismert személyiségei előszeretettel hivatkoznak arra, hogy az orosz nukleáris erő könnyedén képes lenne elpusztítani a Moszkva által ellenséges hatalmaknak ítélt országokat. Ugyanakkor az orosz fenyegetőzések ellenére is némi optimizmusra ad okot, hogy a harmadik világháború, különösen a nukleáris háború kitörése senkinem sem érdeke, hiszen mindenki pontosan tudja, hogy abba támadó és megtámadott egyaránt jó eséllyel belepusztulna.

Másrészt viszont kifejezetten pesszimizmusra ad okot, hogy sem az első, sem a második világháború kitörése sem állt senki érdekében, azok mégis megtörténtek. Bár természetesen voltak olyan országok, amelyek akár a fegyveres konfliktus vállalásával akarták megvalósítani saját céljaikat, a világméretű konfliktus kirobbanását senki sem akarta igazán. Hogy azok végül mégis kitörtek, az elsősorban a politikusok szűklátókörűségén és hibás következtetésein múlott.

Ezekből pedig most sincs hiány.

A helyzet tehát nem túl rózsás, így minden bizonnyal vannak, akik akár komolyan, akár félig komolyan, de már elgondolkodtak azon, hogy a világ mely tájaira, még konkrétabban mely országokba lenne érdemes menekülni, amennyiben a hatalomba magukat bebetonozó, unatkozó politikusoknak mégiscsak sikerülne kirobbantaniuk a harmadik világháborút.

Hogyan határozzuk meg a biztonságos országokat?

Először is érdemes pár szót szólni arról, hogy mégis hogyan határozzuk meg a biztonságosnak ítélt menekülési célpontokat. Itt elsősorban arra a problémára (is) gondolunk, amiről bizonyos értelemben már a 2015-ös menekültválság idején is sok szó esett – nevezetesen, hogy meddig indokolt valakit menekültnek tekinteni? Hiszen annak idején teljesen jogosan merült fel az a kritika, hogy ugyan miért kell mondjuk Németországban is menekültként befogadni azokat a szíriai állampolgárokat, akik tulajdonképpen már a Szíriával határos Törökországban is biztonságban voltak a polgárháborútól.

Ugyanakkor a menekültek szempontjából teljesen érthető döntés, hogy ha már egyszer a teljes addigi életüket hátrahagyva menekülniük kell, akkor nem akartak megállni egy kelet-törökországi menekülttáborban, hanem igyekeztek tovább menni a jobb élet reményét biztosító európai országok felé.

Most részben mi is e felfogás mentén keressük a potenciális menekülési célpontokat – tehát nem elégszünk meg annyival, hogy egy elképzelt, elsősorban (feltételezhetően) Európát és az északi féltekét sújtó harmadik világháború esetén akár már egy viszonylag közeli afrikai vagy közel-keleti ország is biztonságot nyújthatna, hanem igyekszünk olyan célpontokat találni, melyek képesek az európai értelemben vett kényelmet és biztonságot nyújtani a menekülők számára.

Arról nem is beszélve, hogy a többek között a már említett klímaválság hatására éppenséggel Afrika és a Közel-Kelet számos országa is egyre kevésbé lesz valóban élhető ország a közeljövőben, nem véletlen, hogy sokan már most is igyekeznek elhagyni ezeket az államokat.

Ugyanakkor figyelembe vesszük azt is, hogy adott esetben esetleg már nem is lenne értelme a fenti szempontokat mérlegelni – egy „megfelelően” nagy pusztítás esetén már tényleg csak a puszta túlélés lenne a szempont, nem pedig az, hogy a menekülési célpont még kényelmes is legyen.

Összegezve tehát azt mondhatjuk, a harmadik világháború kitörése esetén a menekülőknek olyan országokat kellene keresniük, amelyek biztonságosak, gazdaságilag stabilak és a szükséges infrastruktúrával is rendelkeznek, vagy pedig olyan, stratégiailag kevésbé fontos, távoli területeket, amelyek jó eséllyel képesek lennének átvészelni a konfliktust. Ilyen szempontból vesszük végig a legbiztonságosabb menekülési lehetőségeket. Természetesen ilyenkor elsősorban az észak- és nyugat-európai, valamint az észak-amerikai területekre gondolnánk, ám egy harmadik világháború jó eséllyel éppen ezeket pusztítaná el.

Működőképes országok, Isten háta mögötti területek

A legjobbak természetesen azok a célpontok, amelyek nem csupán túlélhetik a konfliktust, hanem akár azt követően is megmaradhatnak működőképes államok. Ugyanakkor vannak olyan területek is, amelyek elsődleges előnye, hogy a stratégiailag fontos területektől távol vannak. Ezek tehát túlélhetnek egy esetleges harmadik világháborút, ugyanakkor valószínűleg nem tudnának a mai értelemben vett kényelmes életet biztosítani számunkra.

Új-Zéland

A témával foglalkozó anyagok valószínűleg mindegyike megemlíti Új-Zélandot mint ideális célpontot. Az ország egyrészt földrajzilag is rendkívül elszigetelt – még az ugyancsak távoli Ausztráliától is mintegy 1600-2000 km-re fekszik -, másrészt viszont még ennek ellenére is a világ egyik legfejlettebb piacgazdasága. Egy tavaly megjelent külföldi kutatás szerint az ország jó eséllyel még egy nukleáris háború esetén is képes lenne biztonságot nyújtani, ugyanis védve lenne a nukleáris tél hatásaitól, így a lakosság élelmezése is megoldott lenne.

Ugyanakkor ennek megfelelően nem is olcsó ország – a Trading Economics adatai szerint idén februárban nagyjából 910 ezer és 1 millió új-zélandi dollár (NZD) között alakultak az átlagos lakásárak, ami úgy 530 ezer és 582 ezer amerikai dollárnak (USD), vagyis 193 és 212 millió forintnak felel meg. Természetesen itt is megfigyelhető, hogy a vidéki területeken alacsonyabbak, míg a városokban magasabbak a lakásárak, így ezen a téren van némi mozgástér.

Az átlagos órabér 42,64 NZD, ami heti 40 órával számolva éves szinten úgy 82 ezer NZD (~47,6 ezer USD), vagyis 17,4 millió forint. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy durván 11,1 – 12,2 év alatt lehet kitermelni egy ingatlan árát az ottani átlagkeresetből.

Részben (pettyes) vagy egészben (piros) menekülési célpontnak alkalmas országok a harmadik világháború kitörése esetén. Forrás: Pénzcentrum, mapchart.net

Ausztrália

A másik, ugyancsak gyakran említett menekülési célpont az Új-Zéland kapcsán már említett Ausztrália. A kontinens méretű ország ugyancsak magas életszínvonallal, stabil gazdasággal és fejlett infrastruktúrával rendelkezik. A már ugyancsak említett Trading Economics szerint Ausztráliában 977 ezer és 982 ezer ausztrál dollár (AUD) között mozognak az átlagos lakásárak, ami megközelítőleg 624 ezer és 627 ezer amerikai dollárt, vagyis 227,3 millió és 228,4 millió forintot jelent.

A heti munkabér 1 511 AUD, vagyis 965,5 USD, ami 352 ezer forintnak felel meg. Az éves kereset ennek megfelelően úgy 18,6 millió forint, tehát Ausztráliában megközelítőleg átlagosan 12,2 – 12,3 év alatt lehet kitermelni egy ingatlant. A két ország körülményei tehát ebből a szempontból hasonlóak.

Argentína

A témával foglalkozó anyagok gyakran megemlítenek néhány dél-amerikai országot is. Mindez nem tűnik alaptalannak, elvégre ezek az országok már a második világháború következtében megindult menekülthullám idején is célországnak számítottak. Ezek egyik legjelentősebbike a Föld jelenleg nyolcadik legnagyobb területű állama, Argentína volt.

A Numbeo szerint az ingatlanok négyzetméterára 1 600 és 2 300 USD, vagyis úgy 583 ezer és 838 ezer forint között mozognak, tehát egy 60 négyzetméteres lakás ára úgy 35 millió és 50,3 millió forint között mozog a lokációtól függően. A havi átlagfizetés megközelítőleg 590 amerikai dollár, vagyis úgy 215 ezer forint, tehát egy fenti ingatlan kigazdálkodása 13,5 – 19,3 évbe telik.

Chile

Ugyancsak megfelelő menedékhely lehet a szintén dél-amerikai Chile. Az Argentínával határos országban 2 200 amerikai dollárba, tehát úgy 800 ezer forintba kerül egy négyzetméternyi lakás, ami 60 négyzetméter esetén durván 48 millió forintot jelent. A lakásárak tehát nagyjából megegyeznek az argentin árakkal, miközben az átlagfizetés valamivel magasabb, mintegy 705 amerikai dollár, vagyis 257 ezer forint. Ezek alapján úgy 15,5 év alatt lehetne egy átlagosnak mondható 60 négyzetméteres lakásnak a kitermelése.

Paraguay

Az előzőeknél olcsóbb az Argentínával ugyancsak határos Paraguay. A Numbeo adatai szerint Paraguayban 1 000 és 1 300 dollár között alakulnak az ingatlanok négyzetméterei, ami úgy 364 ezer és 473 ezer forintot jelent, vagyis 60 négyzetméter esetén 21,8 millió - 28,4 millió forintot. Ezek kitermelése a 392 dolláros, vagyis 143 ezer forintos havi átlagbérből kiindulva 12,8 – 16,7 évbe telik.

Uruguay

Az előbb felsorolt dél-amerikai országoknál valamivel magasabb, 2 400 – 2 900 amerikai dollár közötti négyzetméterárakkal találkozhatunk Uruguayban, ami 874 ezer és 1,1 millió forint közötti árakat jelent. Amennyiben továbbra is 60 négyzetméteres ingatlanban gondolkodunk, úgy annak ára 52,4 millió és 63,4 millió forint között alakul. A 880 dolláros, 321 ezer forintos havi átlagfizetés alapján ezeket az összegeket 13,8 – 16,7 évbe telne előteremteni.

Kanada

Egyes, a témával foglalkozó anyagok Kanadát is megemlítik lehetséges menekülési célként, mondván, az észak-amerikai ország is magas életszínvonallal, stabil gazdasággal és fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Véleményünk szerint azonban itt komoly problémát jelentene, hogy az ország az Amerikai Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségese (volt a legutóbbi vámháborúig), ráadásul a lakosság és az infrastruktúra jelentős része egy viszonylag vékony sávban terül el Egyesült Államokkal közös határvonal mentén.

Egy esetleges harmadik világháború esetén tehát jó eséllyel ez az ország is részese lenne a konfliktusnak, ráadásul a fent leírtak miatt viszonylag könnyű lenne jelentős csapást mérni az ország legfontosabb városaira, központjaira. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy a gyéren lakott északi területei még ennek ellenére is alkalmas lenne a túlélésre, bár valószínűleg alacsonyabb színvonalon, mint a korábban felsorolt területek.

Kisebb szigetek

A különböző anyagokban időnként felbukkannak még olyan kisebb szigetországok is, melyek elsődleges előnye, hogy igen távol eső területekről van szó. Ilyen például a csendes-óceáni Fidzsi-szigetek, amely még a távoli Új-Zélandtól is több mint 2 000 kilométerre fekszik. Ugyancsak jó eséllyel túlélnének egy világháborút az ugyancsak Óceániához tartozó Salamon-szigetek vagy Vanuatu – a felsorolt távoli szigetek bár jellemzően kevésbé fejlett gazdasággal rendelkeznek, ugyanakkor megfelelő az élelmiszer-termelésük, így azokon megmaradhatna az emberi élet.

Összegzés

Látható tehát, hogy több ország is szóba jöhet menekülési célpontként, bár ha abból indulunk ki, hogy a Földön megközelítőleg 200 ország létezik, akkor könnyen belátható, hogy annyira mégsincsen sok lehetőség.

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a menekülés nem könnyű feladat. A menekülőknek szembe kell nézniük a nyelvi akadályokkal, a kulturális különbségekkel és a bevándorlási szabályozásokkal. A menekülés költségei is jelentősek lehetnek, és a menekülőknek meg kell találnia a módját, hogy új életet építsenek maguknak egy idegen országban.

A harmadik világháború kitörése esetén a világ egy kaotikus hely lesz. A menekülőknek erőseknek és alkalmazkodóképeseknek kell lenniük, hogy túléljék a nehézségeket. A cikk célja nem az, hogy pánikot keltsen, hanem hogy felhívja a figyelmet a világ jelenlegi helyzetére és a menekülés lehetőségére. A felkészülés és a tájékozódás segíthet a legjobb döntések meghozatalában, ha a helyzet drámaian romlana.