Trump vs Harris: közeleg a választások nagy napja, de mi lesz utána?

Donald Trump győzelme gyengítheti a régió biztonságát Trump NATO-hoz és Oroszországhoz való pragmatikusabb hozzáállása miatt. Gazdasági szempontból az Egyesült Államok protekcionista politikája, valamint az energia- és kereskedelmi partnerségek esetleges átrendeződése instabilitáshoz vezethet. Kulturálisan Trump nacionalista, bevándorlásellenes és liberálisokat támadó retorikája Európában is tovább erősítheti a jobboldali mozgalmakat és elmélyítheti a társadalmi megosztottságot. Összességében a közép- és kelet-európai országoknak egy bizonytalanabb és valószínűleg kevésbé támogató transzatlanti kapcsolatrendszerben kellene eligazodniuk egy újabb Trump-kormányzat alatt.

Kamala Harris győzelme a 2024-es választásokon várhatóan megerősítené az Egyesült Államok elkötelezett partneri szerepét a KKE-régióban, különösen a biztonságpolitika, kereskedelem és demokratikus kormányzás terén. Politikai szinten megnyugvást nyújtana a régiónak az orosz agresszióval szembeni amerikai támogatás folytonossága, valamint az, hogy a Harris kormányzat fokozná a NATO európai jelenlétét. Egy Harris kormányzat alatt az Egyesült Államok várhatóan elősegítené a gazdaság területén is a szorosabb transzatlanti kapcsolatokat, ösztönözné a zöld energiába való befektetést, és fenntartaná az Oroszország elleni szankciókat. Harris progresszív hozzáállása a bevándorlás, az LMBTQ+ jogok és a demokrácia kérdéseiben feszültségeket okozhatna bizonyos konzervatív kormányokkal, ugyanakkor pozitívan ösztönözné a társadalmi és demokratikus mozgalmakat a régióban. Összességében Harris politikája szorosabbra fűzné az Egyesült Államok és az EU közötti együttműködést, előmozdítva a közös értékeket és célok érvényesítését az Atlanti-óceán mindkét oldalán.

Az amerikai választások biztonságpolitikai hatása

Az amerikai választások tétje természetesen Ukrajna számára a legnagyobb, tekintettel az országban zajló háborúra. Ugyanakkor elmondható, hogy az egész KKE-régió – bár eltérő mértékben – függ az Egyesült Államoktól. Ezt a függőséget jól szemlélteti az Atlantic Council által kidolgozott átfogó mutató is szem (FBIC-index). Ez az index és más mutatók is azt mutatják, hogy a régió számos országa nem csak közvetlenül, de jelentős mértékben Németországon keresztül támaszkodik az Egyesült Államokra mind gazdasági, mind biztonságpolitikai szempontból. Míg a KKE-régióban mintegy 600 amerikai katonai van szolgálatban, az USA területén kívül Németországban állomásozik a legtöbb amerikai katona (35 068 fő).

Az orosz-ukrán háború kitörése óta az Egyesült Államok katonai jelenléte a térségben jelentősen növekedett. Bár a Pentagon tisztviselői várhatóan tiltakoznának, egy lehetséges Trump-elnökség amerikai csapatkivonásokhoz vezethet, különösen azokban az országokban, amelyekről a Fehér Ház úgy véli, hogy nem költenek eleget a költségvetésükből a haderő fejlesztésére. A térség számos országa felkészült egy lehetséges Trump-elnökségre azáltal, hogy növelte a védelmi kiadásait és fegyvereket és más katonai felszereléseket vásárolt az Egyesült Államoktól.

Az amerikai választások gazdasági hatása

A régió amerikai gazdaságnak való kitettségét a német gazdaság is erősíti, amely az USA egyik legnagyobb kereskedelmi partnere – Németország exportjának közel 10%-a az Egyesült Államokba irányul. Ha a Trump által ígért védővámok minden külföldi árura bevezetésre kerülnének, Szlovákia lenne a közvetlenül a leginkább érintett, mivel 2023-ban exportjának 4,5%- a az USA-ba irányult. Lengyelország (3,1%) és Magyarország (2,9%) szintén relatíve magasabb közvetlen exportfüggőséggel rendelkezik az Egyesült Államokkal szemben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy szélesebb kereskedelmi konfliktus elsődlegesen közvetetten érintené a régiót, a globális gazdaságra gyakorolt általános hatásán keresztül. Bár Harris győzelme esetén is várható bizonyos mértékű protekcionizmus az amerikai vámpolitikában, a demokrata elnök vámpolitikája várhatóan fókuszáltabb lenne, és elsősorban az amerikai gyáripar támogatását és a Kínától való függőség csökkentését célozná.

Bár a külkereskedelmi mérleg általában kevésbé aggasztja a gazdasági elmezőket, politikai szempontból jelentős súlya van. Első elnöki ciklusa alatt Donald Trump nagy hangsúlyt fektetett az Egyesült Államok kereskedelmi deficitjének csökkentésére és arra, hogy megakadályozza "Amerika kizsákmányolását". Ez azt jelenti, hogy egy nagy kereskedelmi többlet az USA-val szemben hátrányt jelenthetne Trump győzelme esetén. E tekintetben Németország van a legveszélyeztetettebb helyzetben, hiszen az Egyesült Államokkal szemben 85,8 milliárd eurós kereskedelmi többlete van. A legtöbb közép- és kelet-európai ország szintén kereskedelmi többlettel rendelkezik az USA-val szemben; Szlovákia rendelkezett a legnagyobb többlettel, amely 4,22 milliárd eurót tett ki 2023-ban. Ezzel szemben Ukrajnának (2,51 milliárd euró), Horvátországnak (480 millió euró) és Szerbiának (29 millió euró) kereskedelmi deficitje van az Egyesült Államokkal szemben.

Bilaterális kapcsolatok

A következőkben röviden bemutatjuk azokat a legfontosabb eseményeket és tényezőket, amelyek meghatározzák a közép- és kelet-európai országok viszonyát az Egyesült Államokkal. Emellett rávilágítunk az amerikai elnökválasztás legfontosabb helyi következményeire is.

Bulgária

Donald Trump győzelme a közelgő választásokon potenciálisan véget vethet a három éve tartó politikailag instabil időszaknak Bulgáriában. Ezen időszak alatt a bolgár konzervatív erők sikeresen tudtak stabil kormányt alakítani, ugyanakkor tartanak attól, hogy egy demokrata kormányzat az Egyesült Államokban további nyomást gyakorolhat a kormányra. Várhatóan a Trump-adminisztráció kevésbé hajlamos ilyen jellegű intervenciókra, és kevésbé valószínű, hogy újabb szankciókat vezetnének be bolgár kormánytisztviselőkkel szemben. Az Egyesült Államok és Bulgária közötti együttműködés egyik alappillére a nukleáris energia területén, ami magába foglalja a Kozlodui Atomerőmű hetedik és nyolcadik blokkának megépítését. A bolgár gazdaság szempontjából létfontosságú energia-projektek és politikák sikere nagymértékben függ attól, hogy az Egyesült Államok adminisztrációja mennyire képes hatékonyan érvényesíteni befolyását a globális színtéren.

Horvátország

Horvátország exportja az Egyesült Államokba az elmúlt tíz évben megduplázódott, 2023-ban elérve a 900 millió dollártt, amit elsősorban az IT szektor fellendülése hajtott. Kulcsfontosságú kérdés a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amely még mindig ratifikációra vár az Egyesült Államok Szenátusában és a horvát Parlamentben egyaránt, két évvel az egyezmény aláírása után. Az egyezmény ratifikálása nagy mértékben előnyös lenne az IT szektor távmunkában dolgozó vállalkozói számára. Az Egyesült Államok fontos célja, hogy Horvátország a régió energia központjává váljon. Az amerikai LNG már most is bejut Horvátországba, köszönhetően a PPD Croatia, a horvát energiai óriás, és a British Petroleum együttműködésének.

Horvátország az Krk-sziget közelében elkezdett dolgozni az LNG kapacitásának bővítésén, amerikai támogatással. A Grayling várakozásai szerint az Egyesült Államok LNG iránti támogatása függetlenül a választási eredményektől folytatódni fog.

Csehország

Biden elnök hivatalba lépése, az ukrajnai háború kitörése és a cseh elnök, Petr Pavel megválasztása nyugati és atlantista fordulatot hozott a cseh külpolitikában. A mostani elnökválasztásra készülve a cseh kormány mindkét lehetséges forgatókönyvre igyekezett felkészülni, és régóta próbált kapcsolatokat kialakítani a republikánusokkal és a demokratákkal egyaránt. A két ország között azonban van egy figyelemreméltó konfliktus: a cseh CSG fegyvergyártó csoport által a Vista Outdoor amerikai cég lőszergyártó divíziójának megvásárlása. Ha a CSG sikeresen véghezviszi a tranzakciót, az lenne a valaha volt legnagyobb cseh beruházás az Egyesült Államokban, és a nyugati világ legnagyobb kisfegyver-gyártójává válna. Trump alelnökjelöltje, J. D. Vance élesen kritizálta a CSG terveit és a tranzakciót nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte. Vance nyilatkozataiban aggodalmát fejezte ki a CSG állítólagos orosz és kínai kapcsolatai miatt.

Magyarország

Kamala Harris elnöksége Magyarország további elszigetelődéséhez vezetne a transzatlanti szövetségen belül. Egy demokrata kormányzat alatt Magyarország Washington fokozott kritikáival számolhat, különösen a jogállamiság kérdéseivel, a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal működésével, valamint a LGBTQ+ jogokkal kapcsolatban. Ezzel szemben egy Trump- győzelem valószínűleg nyílt amerikai támogatást eredményezne a magyar kormány számára társadalmi-kulturális kérdésekben. Ugyanakkor Magyarország Kínával való erősödő kapcsolata egy Harris és egy Trump kormányzattal is konfliktusforrást jelentene.

Ennek a stratégiának kulcsfontosságú elemei közé tartozik a kínai finanszírozású Budapest-Belgrád vasúti projekt, a 2024 júliusában Kínai bankoktól felvett 1 milliárd eurós kölcsön, valamint a kormány erőfeszítései, hogy kínai akkumulátor- és elektromos járműgyárakat vonzzon Magyarországra. A feszültségek várhatóan fokozódni fognak, ha a Kína-ellenes „héják " befolyást nyernek az amerikai külügyminisztériumban, függetlenül attól, hogy ki nyeri az elnökválasztást.

Kérdéses, hogy a magyar kormány kapcsolatai a republikánus párt „trumpista” szárnyával milyen mértékben tudja ellensúlyozni a fősodorbeli republikánusok komoly geopolitikai aggályait. Ugyanakkor a magyar kormányzat beágyazottsága Trump mozgalomába Harris győzelme esetén jelentős kritikát vonhat maga után a demokrata kormányzat részéről.

Lengyelország

Míg a Jog és Igazságosság (PiS) vezette lengyel kormány, amely 2023-ig hatalmon volt, erősen támogatta Trumpot (Andrzej Duda elnök a 2020-as amerikai elnökválasztás után késlekedés után gratulált Bidennek), addig Donald Tusk miniszterelnök konzisztensen szembehelyezkedett a Trump által képviselt Republikánus Párt politikájával. Ennek következtében, ha Trump megnyerné a közelgő választásokat, a Varsó és a Fehér Ház közötti kapcsolatok meglehetősen feszültté válhatnak.

Egyes szakértők szerint a PiS és Duda elnök jövője most az amerikai választások kimenetelétől függ, és a PiS jövője szorosan összefonódik Donald Trumpéval . Kamala Harris nézetei rezonálhatnak a jelenlegi lengyel kormány progresszív szárnyával, különösen azokkal a szereplőkkel, akik számára prioritás a nők reproduktív jogaira és a kisebbségi jogok helyzete. Ez a dinamika fokozott vitát generálhat Lengyelországban olyan kérdésekben, mint például az azonos neműek házassága, különösen, ha egy Tusk által támogatott jelölt nyeri meg a lengyel elnökválasztást 2025-ben.

Fontos energetikai projekt az első lengyel atomerőmű megépítése, amelyet Trump elnök támogatásával indult el, de szintén támogatást nyert Harris alelnöktől. Egy második erőmű megépítését is tervezi a lengyel kormány, amelyben szintén részt vehetnek amerikai beszállítók. Ez azonban bonyolíthatja Donald Tusk kapcsolatait más országokkal, amelyek érdeklődnek Lengyelország második atomerőművének megépítése iránt.

Románia

A román jelenlegi (és jövőbeli) vezetés álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban szorosabban illeszkedik Kamala Harris nézeteihez, mivel Románia erős támogatója Ukrajnának. Trump győzelme esetén várható a román lej erősödése a dollárral szemben. A következő éves amerikai-román Stratégiai Párbeszéd találkozót 2025 elején tervezik Bukarestben, amely a regionális biztonságra, védelemi, energetikai és gazdasági együttműködésre fog összpontosítani. Folyamatban lévő amerikai projektek közé tartozik a nukleáris energetikai fejlesztése (kis moduláris reaktorok telepítése, amelyek várhatóan 2029-re készülnek el) és F35- ös vadászgépek beszerzése. A várakozások szerint növekedhet az amerikai katonai jelenlét az országban, és jelentősen bővülhet a Mihail Kogalniceanu katonai bázis.

Szerbia

A Szerbia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok a korábbi Trump-adminisztráció alatt javultak, ám Joe Biden kormányzásának kezdetével több kritika érte Szerbia Oroszországgal való kapcsolatait és a Koszovó ügyének kezelését, valamint újra Washington figyelmébe került az emberi jogok és a demokratikus kormányzás szerbiai helyzete. Miközben a szerb politikai és üzleti elemzők elismerik, hogy az Egyesült Államok geopolitikai stratégiája a régióban változatlan marad a függetlenül attól, hogy demokrata vagy republikánus adminisztráció lesz Washingtonban, változatlan marad függetlenül a novemberi választások kimenetelétől, függvényében kisebb eltérések várhatóak.

Ha Donald Trump nyer, akkor a Szerbia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok várhatóan tovább fognak erősödni. A Európa-párti elemzők szerint Harris esetleges győzelme hosszú távon több előnyt kínálhat, mivel valószínűleg fokozottabb követeléseket eredményezne a szerb társadalom további demokratizálására, valamint a keleti partnerektől, például Oroszországtól és Kínától való határozottabb elhatárolódásra. Egy figyelemre méltó, de ellentmondásos ügy, hogy Jared Kushner (Donald Trump vejének) cége luxusingatlanok építését tervezi Belgrádban. A projekt keretében 1500 lakóegységet és egy emlékhelyet építenének a volt jugoszláv hadsereg egykori főhadiszállásának helyszínén, amelyet a NATO bombázásai során 1999-ben pusztítottak el.

Szlovákia

Miután 2023 végén Robert Fico miniszterelnök visszatért a hatalomba, Szlovákiát egy nacionalista és euroszkeptikus irányba vezeti. Szövetsége a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Hlas-SD-vel éles ellentétben áll Szlovákia korábbi egyértelmű EU- és NATO-párti álláspontjával. Ha Donald Trump győz, az Egyesült Államok és Szlovákia közötti kapcsolatok – különösen a védelempolitika terén – elmélyülhetnek.

A miniszterelnök nyíltan támogatta Trump Ukrajnára vonatkozó külpolitikai meglátásait. Kamala Harris győzelme esetén a szlovák-amerikai kapcsolatok várhatóan a jelenlegihez hasonlóan fognak alakulni. Szlovákiában kulcsszerepet játszó amerikai acélipari vállalat a kassai U.S. Steel Košice, amely kelet-szlovákiai egyik legnagyobb munkáltató. A U.S. Steel a felvásárlása a Nippon Steel Corporation által, mind Trump, mind Harris kritikáját kiváltotta, és hatással lehet a vállalat kassai üzemének működésére is.

Szlovénia

Bármilyen remény, hogy a korábbi amerikai first lady, a szlovén születésű Melania Trump hozzájárulhat az ország nemzetközi imázsának megerősítéséhez, gyorsan szertefoszlott, miután Trump elnökként hivatalba lépett. Az utóbbi években Szlovénia országimázsának erősítésére tett kísérletek az Egyesült Államokban erősen támaszkodott a szlovén NBA-sztárra, Luka Dončićra. Mivel Szlovénia kisebb országként mindig is igyekezett pozitív kapcsolatokat ápolni az Egyesült Államok két politikai pólusával, Szlovénia alapvetően inkább Kamala Harris, az amerikai demokratikus elnökjelölt álláspontjához közelít, különösen Ukrajna támogatása, az EU és NATO bővítése, valamint a Kínával való kapcsolatok kiegyensúlyozott megközelítése terén.

Szlovénia számára fontos szimbolikus ügy, hogy 2024 közepe óta a szlovén nyelvnek elérhetőnek kell lennie az ország digitális környezetében. Az Apple volt az egyik első technológiai óriás, amely megfelelt ennek a szabályozásnak, és várhatóan más digitális vállalatok, mint például a Netflix és a Disney is követni fogják az Apple példáját.

Ukrajna

Az orosz invázió óta az Egyesült Államok továbbra is az ország legnagyobb segélyezője, a nemzetközi segélyek körülbelül 62%-át biztosítva. Ha Kamala Harris győz, és a Kongresszusban a demokraták többsége megmarad, jelentős politikai változásokra nem számíthatunk. Ha azonban Harris nyer, de mindkét ház a republikánusok irányítása alatt fog állni, akkor késések léphetnek fel az Ukrajnának nyújtott segélyekben. A késlekedés mértéke közvetlenül arányos lehet a Kongresszusban lévő Trump-támogatók számával. Trump győzelme esetén a legvalószínűbb forgatókönyv amerikai nyomásgyakorlás lenne az ukrán-orosz tárgyalások megkezdésére – Washington várhatóan a katonai és pénzügyi támogatás csökkentésével próbálná a helyzetet befolyásolni.

Ukrajna ellenállásának mértékétől és az európai szövetségesek kezdeményezéseitől függően, ha Ukrajna visszautasítja a tárgyalásokat, és az EU pótolja az amerikai támogatás egy részét, Trump esetleg felülvizsgálhatja álláspontját. Az amerikai támogatás esetleges csökkentése Ukrajna külpolitikájának újratervezéséhez vezethet. Egy új ukrán külpolitikában nagyobb hangsúlyt kapnának az európai szövetségesekkel és más globális partnerekkel való kapcsolatok.