Miért jön valójában a kínai elnök Magyarországra? Ebben lehet reménykedni

A magyar vezetés számára az euroatlanti integrálódás (éppen a napokban ünnepeltük az Európai Unióhoz való csatlakozásunk huszadik évfordulóját) után a gazdasági-társadalmi felzárkózás vált elérendő feladattá. Ennek gyorsításához az uniós forrásokat kiegészítő külső erőforrások – exportpiacok, befektetések, technológiák – megszerzésére lett szükség. A legkézenfekvőbb gazdasági partnernek a rohamosan felemelkedő Kína tűnt. Az utóbbi években kifejezetten szívélyessé váló viszony elkezdett beérni a gazdasági adatokban is, Magyarország világszinten a kínai befektetések egyik legfontosabb fogadója lett. Eközben 12 kínai egyetem kínál magyar szakot a hallgatóinak. 

Ma egy gyarapodó, nyüzsgő, egymilliárd-négyszázmillió lelket számláló nemzet képe tárul elénk. Az ország iparának és kereskedelmének ereje immáron döntő jelentőségű a világgazdaság működése szempontjából. Kína 2012-ben vált a legnagyobb külkereskedelmi forgalmat bonyolító országgá, ma az összes állam kétharmada számára a világ műhelye az első számú export-import partner. A világ tíz legforgalmasabb kikötőjéből hét Kínában található, amelyek kiszolgálják a roppant keresletet - írja az Oeconomus. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült az igazság, ezért jön valójában a kínai elnök Budapestre: ezt a magyar gazdaság is megsínyli?

Az államfő 5 év után tér vissza Európába, Franciaországban találkozni fog Emmanuel Macronnal és az EU más vezetőivel is - aztán indul Kelet-Európa felé.

A magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok kezdetei

A Magyarország és Kína közötti kapcsolatok intenzitása egészen a legutolsó időkig igen alacsony volt, mert minden tekintetben óriási aszimmetria jellemzi a két ország viszonyát. Bár az első magyar utazók a 14. században jártak Kínában, az országról hiteles információk csak a 18. században jutottak el Magyarországra, nyugati közvetítéssel. Az első magyar, aki bizonyítottan eljutott Kínába, egy Magyarországi Gergely nevű szerzetes volt, aki 1341-ben egy pápai követség tagjaként Khanbalikban – vagyis Pekingben – magával a császárral is találkozott, a kínai mongol uralom végóráiban.

Az ezt követő századokban – mivel a Török Birodalom lezárta a Távol-Keletre vezető utakat – a kapcsolat hosszú időre megszakadt. A következő ismert utazó a jezsuita Gruber János, II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari káplánja volt, ő 1658-ban szállt partra Makaóban. Benyovszky Móricz (1741–1786), kora egyik leghíresebb kalandora pedig, miután egy lopott hajóval megszökött a kamcsatkai orosz hadifogolytáborból, Taiwanon töltött néhány hetet, mielőtt továbbutazván Madagaszkár „királya” lett. Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) azért indult el Keletre, hogy felkutassa a magyarok őshazáját. Hosszas vándorlás után egészen Tibetig jutott, ahol az 1820-as években hosszú időt töltött különböző kolostorokban. Bár a magyarok őseinek nyomát nem találta meg, tibeti szótárával a tibetológia tudományának világszerte tisztelt megalapítója lett. Andrássy Manó (1821–1891) gróf a szabadságharc leverése után emigránsként bejárta Délkelet-Ázsiát, 1849-ben érintette Hongkongot, Makaót és Kantont is. A kiegyezés után Xántus János természettudós is részt vett az osztrák-magyar expedícióban, amely érintette Kínát, gyűjteménye a Néprajzi Múzeum alapjául szolgált. Az első szerződést a Monarchia és Kína között 1869-ben kötötték Pekingben, mely egy kereskedelmi és hajózási egyezmény volt. A Monarchia főkonzulátust nyitott Sanghajban, majd jóval később, 1897-ben a pekingi követség is megnyílt. Kína csak 1902-ben küldte el első diplomáciai képviselőjét Bécsbe. A folytatás, két ország kapcsolatát részletesen bemutató, teljes cikk itt olvasható.

A kínai elnök látogatása

2024. május 8 és 10. között Magyarországra látogat a kínai elnök, Xi Jinping (Hszi Csinping). A kínai delegáció a körútja során ugyanennyi időt szán majd az Emmanuel Macron francia elnökkel történő találkozásra is. [51] Magyarország a súlyához képest tekintélyes figyelmet fog kapni a keleti szuperhatalomtól. Xi Jinping legutóbb 2009-ben járt Magyarországon, alelnökként és a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottsága Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagjaként. Azóta már az ország elnöke és pártfőtitkár. Az első, állami tisztségnél jóval fontosabb a második, a pártban betöltött tisztség. Utóbbi által rendelkezik valódi hatalommal, az állami rang leginkább csak ceremoniális. 1993 előtt ez egyértelműbb volt, mert csak azóta tölti be egyszerre a két pozíciót (pártfőtitkár és államelnök) a mindenkori legfőbb vezető. Erőt pedig egy másik cím, a KKP Központi Katonai Bizottság (és egy ugyanilyen nevű, ugyanazzal a tagsággal bíró állami szerv) elnökeként tudhat magáénak, amely által a Kínai Népi Felszabadító hadsereg főparancsnoka. Kína előző vezetőihez viszonyított fontosságát, hatalmát, befolyását jelzi, hogy Xi Jinping egyértelműen Mao Zedong és Deng Xiaoping mellé emelkedett.

Xi Jinping 2009-ben Sólyom László néhai köztársasági elnökkel, Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is tárgyalt. Orbán Viktor már miniszterelnökként 2014-ben utazott Pekingbe, ekkor találkozott először pártfőtitkári minőségében Xi Jinping-gel, utoljára pedig 2023-ban, az Övezet és Út meghirdetésének tizedik évfordulójára rendezett fórumon. [52] Xi Jinping közelgő budapesti látogatásának óriási jelentősége van, hiszen az ilyen vizitek alkalmával arcvesztés lenne nem bejelenteni valamilyen rendkívüli gazdasági projektet. Általában minden állami szintű vizit alkalmával kísérik a politikusokat üzletemberek, akik ünnepélyesen ekkor írnak alá szerződéseket vagy éppen győzik meg a másik felet az együttműködés elmélyítéséről. Ezt támasztja alá, hogy Xi Jinpinget kb. 400 fős delegáció kíséri majd. A pártfőtitkár látogatásának aktualitását nem csak az egyre nagyobb méreteket öltő gazdasági és kulturális kooperáció, valamint a politikai egyetértések adják, hanem az is, hogy idén van a 75. évfordulója Kína és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételének. Xi látogatása nemzetközi politikai aspektusban is jelentős, ugyanis a kínai vezető a koronavírus-járvány óta nem járt Európában, ennek már lassan öt éve.

Elérkeztünk az elemzés címében már felvetett mozzanat tárgyalásához. Ha az Európába irányuló kínai FDI-t vizsgáljuk, akkor Magyarország közvetlenül a három-négy legnagyobb gazdaság után következik, a kontinens számos magországát is megelőzve. Ami a kereskedelmünk volumenének további növekedését illeti, annak bizony korlátja a magyar gazdaság mérete, de dinamikusan növekszik.