Vigyázz, miket posztolsz: 200 ezres bírságot is rádverhet a NAV

Sokan elsiklanak afelett, hogy adózási szempontból a jövedelmükön kívül is keletkezhet bevételük. Bevételünk keletkezik például akkor is, ha meghívást kapunk egy rendezvényre, és a részvétellel kapcsolatban felmerülő költségeket a meghívónk állja. Tehát ha közös családi wellness hétvégét kaptunk az anyóstól karácsonyra, a kedvesünk páros VOLT fesztivál bérlettel lepett meg minket szülinapunkra, vagy akár ha egy barátunk meghívott minket egy ebédre, az is bevételnek minősül.

Tehát hiába jelent jogilag bevételt számunkra, nem kell adóznunk utána és a jövedelmszámításba sem fog beleszámítani. Ennek megfelelően, ha nem tüntetjük fel az adóbevallásban, akkor sem kell szankcióra számítanunk.

Ugyanez már nem mondható el a különféle ingatlan, vagy tárgyi ajándékokra, melyekre más szabályok vonatkoznak. Vannak olyan nagy értékű tételek, amelyeket mindenképpen fel kell tüntetnünk az adóbevallásunkban, és ajándékozási illetéket kell utána fizetnünk. Néhány eset képez csak kivételt.

Tárgyi vagy ingatlan ajándékok

Különleges alkalmakkor, mint az esküvő, vagy akár a ballagás, esetleg karácsony és szülinapok alkalmával is előfordul, hogy nagy értékű ajándékot adunk vagy kapunk. Azonban adóbevallásuk elkészítésekor sokan nem gondolnak rá, hogy illetékfizetési kötelezettségük keletkezett. Pedig az ajándékozás útján szerzett vagyon ajándékozási illetékköteles. Az illetékekről szóló törvény szerint fizetnünk kell:

• ingatlan ajándékozása,
• ingó ajándékozása,
• vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondása esetén (ideértve a követelés elengedését is).

Illetéket a felsorolt esetekben akkor kell fizetnünk, ha az ajándékozásról okiratot állítottak ki, vagy ha nem történt okirat kiállítás, de az ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja. Ingónak minősül minden nem ingatlantulajdon, fizetőeszköz, értékpapír - és a törvény szerint mindez 150 ezer forint felett akkor is illetékköteles, ha nem papírozzuk le az ajándékozást. Tehát egy ajándékba kapott nagy értékű Herendi porcelán étkészlettel, hűtőszekrénnyel, kanapéval, vagy autóval, esetleg ingatlannal, illetve 150 ezer forintot meghaladó pénzajándékkal (utalással vagy készpénzben is) el kell számolnunk a NAV felé.

Illetékmentes esetek

A törvény számos mentességi okot határoz meg az ajándékozási illetékre vonatkozóan, ezek közül a leggyakrabban előforduló eset a családon belüli ajándékozás. Többek között mentes az illeték alól ha az ajándékozó az ajándékozott egyensági rokona - nagyszülő, szülő, gyermek, unoka (örökbefogadáson alapuló rokonság esetén is) - vagy házastársa (illetve bejegyzett élettársa). Ezekben az esetekben bejelentési kötelezettsége sincs annak, aki az ajándékot kapja.

Természetesen, ha olyan családtagokról van szó, akivel közös egyenes ági rokonon osztozunk, akkor továbbajándékozással megoldható az illetékmentesség. Tehát ha előbb a szülőnek ajándékozunk, és ő utána továbbajándékozza a testvérünknek az ingatlant vagy ingóságot, ugyanúgy nem kell illetéket fizetnünk. Ha nem vagyunk házastársak, de van közös nagykorú gyermekünk, szintén könnyen áthidalhatjuk ilyen módon az egyenes ági kitételt. Viszont leendő házasoknál nincs kibúvó. 

Továbbá minden olyan 150 ezer forintot meghaladó értékű nászajándék után is, amelyet nem egyenes ági rokontól kaptunk. Tehát jobb vigyázni, posztoljuk-e a jegygyűrűnket, vagy például sógornőnktől nászajándékba kapott Herendi étkészletet a közösségi médiában, mert ha az adóhivatalnak feltűnik, hogy nem fizettük meg utána az illetéket, bírságot is kaphatunk, mely akár 200 ezer forint is lehet. 

Van még néhány eset, amikor elkerülhetjük az illetékfizetést, például ha a megajándékozott külföldön jut ingó vagyontárgyhoz - kivétel a magyarországi hasznosítási célú gépjármű, illetve a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje, ami ugyancsak illetékköteles.

A NAV szerint szintén mentes az ajándékozási illeték alól az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése. Ez azt jelenti, hogy ha van egy gazdálkodó nagypapánk, átengedheti nekünk ingyen, illetékmentesen a földjét, a rotációs kapáját, vagy akár a tyúkjait is - és még támogatást is kap utána. 

Ez még talán akkor is megéri, ha más ajándékozna nekünk földet: termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illetéknek csak a felét kell megfizetni. Ha nem sikerül elkerülni az illetékfizetési kötelezettséget, az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értéke után 18 százalék, lakástulajdon, illetve ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése pedig 9 százalék. (Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozás útján történő megszerzésekor speciális szabály érvényesül.)