Tízezreket is spórolhatsz ezen évente: kevesen lépik meg, pedig megéri

Az éves nagy könyvvásárlási láz általában a nagy könyves rendezvények, vásárok táján szokott fellángolni, azonban a karácsonyt semmi sem fölözheti: a könyvkiadók éves árbevételének mintegy 30 százaléka decemberben keletkezik. Idén is hasonlóak a várakozások, így feltételezhetően idén is számíthatunk leárazásokra, akciókra az adventi időszakban, ahogy a kütyük terén is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Indul a roham a hazai boltokban: sokat spórolhat, aki időben lép

Már három hónap sincs karácsonyig.

A Pénzcentrum most azt számolta ki, hogy megéri-e e-könyv olvasóval kiváltani a papír alapú könyvek vásárlását, hiszen karácsony táján, amikor az ebook readereket is olcsóbban lehet megvenni, gondolkodik el a vásárló, a digitális váltáson. Viszont nyilvánvaló, hogy mindenki a saját könyvfogyasztási szokásai alapján tudja biztosan eldönteni, megéri-e majd számára, és mennyi idő alatt hozza vissza az árát az e-könyvolvasó.

Mennyit is olvasunk évente?

A Tárki, eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőívének kitöltői - nyilván ők fognak előbb e-könyv olvasót is venni, mint azok, akik nem is olvasnak - átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar: az olvasást hobbiként űzők (21%) legfeljebb 10 könyvet olvasnak évente, azonban a könyvmolyok (18%) akár ötvennél is több könyvet olvasnak el egy év alatt.
A kitöltők között kissé nagyobb arányban vannak azok, akik egyszerre egy könyvet (54%) olvasnak azokhoz képest, akik egyszerre több könyvet is olvasnak (46%).

2020-ban a kifejezetten könyvszerető online válaszadók közel fele, 46%-a évente legalább egy idegennyelvű könyvet elolvas. Messze az angol nyelvű könyvek a legkedveltebbek: az idegennyelven olvasók 90%-a angolul olvas. Azonban az olvasás még nem minden, ettől még lehetséges, hogy kölcsönkönyveket, könyvtári könyveket olvasunk, filléres antikvár köteteket szerzünk be.

Mennyi könyvet veszünk évente és milyen összegben?

A kutatás a könyvvásárlási szokásokra is kiterjedt: 2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt. Ugyanakkor a könyvolvasó felnőtt népesség több mint kétharmada (69%) legalább egy alkalommal vásárolt könyvet az elmúlt egy évben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt is elintézte a járvány: örökre eltűnhetnek a boltokból a magyarok kedvenc könyvei

Jöhet a digitális forradalom.

A könyvkedvelő vásárlók - és háztartásaik - átlagosan 12 661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban. Legkevesebbet a községekben élő, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben. A leginkább vásárlásra ösztönző akciók közé tartoznak az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85%-a használ ki tudatosan.

Az online kitöltők közel fele (49%) elsősorban akciós áron vásárol (könyvesboltban vagy interneten) új kiadású könyveket, miközben egyhatoduknak (18%) a könyvtári kölcsönzés az elsődleges könyvszerzési stratégiája. A hagyományos nyomtatott könyvet a teljes népesség 34 százaléka (a könyvvásárlók 94 százaléka), e-könyvet 2% (a könyvvásárlók 6%-a), hangoskönyvet pedig 1% (a könyvvásárlók 3%-a) vásárolt az elmúlt évben.

Kinek éri meg az e-könyv és mennyi idő alatt térül meg?

Látható, hogy viszonylag kicsi még a magyar e-könyv fogyasztók bázisa, és azok körében is, akik szeretnek olvasni, főként a hagyományos könyveknek nagy a népszerűsége. Aztán az is látható, hogy a könyvolvasók közül sokan ha új könyvet is vesznek, azt is akciós áron szerzik be.

A Pénzcentrum megvizsgálta a nagyobb könyvterjesztők árszabását kötetenként, ahol a mű megtalálható volt e-könyvként és hagyományos formában is. Azt láthattuk, hogy az e-könyvek több mint 50 százalékkal olcsóbbak a nyomtatottaknál, sőt akár fele annyiért megvehetjük digitálisan a könyveket. Ez azonban csak akkor igaz, ha a teljes árat nézzük akciók nélkül.

A korábban említett felmérés szerint átlagosan 37 könyvet olvasnak azok a magyarok, akiknek ez a hobbijuk. A számítás kedvéért tegyük fel, hogy van az átlagos Könyvkedvelő, aki évi 10 könyvet olvas, és van a könyvmoly, aki 50-et is. Az olvasott könyvek egy része lehet könyvtári vagy ajándékba kapott, vagy kölcsönkönyv, antikvár, stb.

A Könyvkedvelőről viszont feltételezem, hogy évi 4 könyvet megvesz újonnan, a Könyvmolyról pedig, hogy 50-ből 15-öt megvásárol. Nyilvánvalóan azoknak éri meg jobban az eBook olvasó, akik több könyvet vásárolnak (nem biztos, hogy annak, aki amúgy is a legtöbb könyvet könyvtárból veszi ki).

A könyvek átlagára három évvel ezelőtt 3090 forint volt a Könyvhéten, azóta valamennyit biztosan nőtt. Viszont tételezzük fel, hogy a nagy karácsonyi akciók alatt szerezzük be az évi könyvadagot: tehát 3000 forint lesz az átlagos kedvezményes ára a köteteknek. Ha ennél az e-könyvek 30 százalékkal olcsóbbak lesznek, akkor minden megvásárolt könyvön 900 forintot spórolhat meg a vevő.

Ez mind szép és jó, de még kell hozzá egy e-köny olvasó kütyü is, ami nem is olcsó. Átfésültük az árakat: akciósan a legolcsóbb darabokat már 20 ezer forintért megkaphatjuk, a márkásabb eBook readerek 30-40 ezer forintba kerülnek kedvezményesen, de akár 90-100 ezer forintot is elkérhetnek a spécibb típusokért. Ebből az következik, hogy

Ez persze csak akkor igaz, ha nem változtatnak a vásárlási, és olvasási szokásaikon sem. Ahhoz, hogy valaki megtudja, hogy neki mennyi idő alatt térülne meg egy e-könyv olvasó, gondolja végig:

• hány olyan könyvet vásárol egy évben, amelyet eBook formában is megvehetne?
• ezeken mennyit spórolhatna egy év alatt, ha átlagosan 30 százalékkal olcsóbb egy e-könyv?
• milyen típusú és árú e-könyv olvasót szeretne?
• mennyi év alatt gyűlne össze az e-könyv olvasó ára az e-könyveken megspórolt összegekből?

Az alapján már könnyebb a döntés. Viszont nyilván egy ilyen digitális váltásnak nem csak anyagi vonzata van. Sok más előnye is lehet egy eBook olvasó vásárlásának. A felmérésből kiderült, hogy azok közül, akik nem olvasnak, sokan időhiányra panaszkodtak. Egy e-könyv olvasó sokkal könnyebb és kisebb helyen elfér viszont, mint egy vaskos könyv, bármikor, bárhol gyorsan elő lehet venni, ha van egy negyed órája az embernek kicsit olvasni.

- mesélte el korábban tapasztalatait Jentetics Kinga, a PublishDrive CEO-ja, és társalapítója a Pénzcentrumnak. (A vele készült interjú az e-könyvek térhódításáról itt olvasható.) Az e-könyvek könnyebben hozzáférhetőek - amelyre a karanténidőszak alatt sokat rá is döbbentek. Nem kell érte elmenni a boltba, se futárral találkozni. Ugyanez igaz az idegen nyelvű kiadványokra is, könyebben hozzá lehet jutni, mindegy, hogy Budapesten él-e valaki, vagy olyan községben, ahol könyvesbolt sincs.

Tehát egy ilyen döntést nem csak anyagi alapon kell meghozni, végig kell gondolni, hogy az életmódját is szeretné-e vagy át tudja-e alakítani és járhat-e olyan előnyökkel, amelyek miatt megéri a kiadás. Persze az is kérdés, az olvasó le akar-e, le tud-e majd mondani a papír alapú könyvek vásárlásáról. Erre mindenki csak önmagának tud választ adni.