Sok magyar vásárló nem is hallott erről, pedig fontos lehet

Magyarországon az egyik leggyakoribb fogyasztói/vásárlói tévhitet a 72 órás pénzvisszafizetési garancia jelenti - hívta fel a figyelmet nemrég blogjában a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Sokan emlékeznek még arra a régi szabályozásra, mely 1997-ig volt hatályban, és kimondta, hogy a vásárlástól számított nyolc napon belül a fogyasztó kívánságára a kereskedő az üzletében vásárolt árut minőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni, amennyiben az áru hibátlan és azt a fogyasztó még nem használta.

A szabályozás 17 éve nincs hatályban, de a köztudatban még igen élénken él ez a rendelkezés.

A kereskedő napjainkban nem köteles arra, hogy akár 8, akár 3 napon belül minőségi hiba hiányában üzletében visszavegye, illetve kicserélje a terméket.

Tehát ha nincs baja a terméknek, a boltos nem köteles azt kicserélni, visszavenni.

De akkor hogy van pontosan a szabályozás?

Természetesen létezik a jótállásos termékekkel kapcsolatos hasonló szabályozás, mely az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szól.

E szerint ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a terméket kicserélni, ha a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A kötelező jótállás alá eső termékekkel (általánosságban 10 ezer forint vételár feletti bútorok, órák, hangszerek, írógépek, számológépek, számítógépek, távcsövek, pendrive, fényképezőgép, rádió, porszívó, mosógép stb.) kapcsolatban a kereskedőnek - mérlegelés nélkül - kötelessége a cserét elvégezni, ha a termék három munkanapon belül hibásodik meg és rendeltetésszerűen nem használható.

Ha a termékre a kereskedő önként vállalt jótállást (pl. 10 ezer forint alatti óráknál, pendrive-nál, fényképezőnél), akkor a háromnapos cserekötelezettség nem terheli a kereskedőt.

Természetesen a nem kötelező jótállás alá eső termékeknél is fordulhat elő meghibásodás három munkanapon belül, de akkor a kereskedőnek nem kötelessége feltétel nélkül cserét biztosítania, hanem a szavatossági jogok sorrendjét követve elsősorban javítást, cserét végezhet, másodsorban árleszállítást adhat, végső soron a vásárló a szerződéstől elállhat.

Az internetes vásárlásoknál többletjog illeti meg a vásárlót. Ez azt jelenti, bizonyos termékkörtől eltekintve (pl. hírlap, folyóirat, gyorsan romlandó termék) a fogyasztó a terméket legkésőbb az átvételétől számított nyolc munkanapon belül indokolás nélkül visszaküldheti a kereskedőnek, attól függetlenül, hogy a termék minőségi hibás-e vagy sem.

A webshopoknál nagy változások jönnek

Nyugodtabban vásárolhatunk a neten, sőt, talán sokkal többen nyitnak majd az online vásárlás felé - talán ezek lehetnek a legnagyobb előnyei annak, hogy nemrég újraszabályozták a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződések részleteit. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet 2014. június 13-án lép hatályba.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a közelmúltban arról számolt be, hogy az új szabályozás egyrészt egységesíti az üzleten kívüli, illetve a távollévők között kötött fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályokat, másrészt javítja a fogyasztók védelmét az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések és a távértékesítés esetén, beleértve az online ügyleteket is.

A kormányrendelet az üzleten kívüli és a távollévők közötti szerződések esetében a fogyasztót jelenleg is megillető indokolás nélküli elállási jog érvényesítésére kiszabott jelenlegi 8 munkanapos határidőt 14 napra növeli. Tehát hamarosan a jelenlegi 8 helyett 14 nap áll a vásárlók rendelkezésére, hogy elállhassanak a szerződéstől. További újdonság, hogy ha a kereskedő nem tájékoztatja a vásárlót az elállási jogról, az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.

A kormányrendelet előírja, hogy a vállalkozás köteles a szerződéskötés előtt a fogyasztót tájékoztatni az őt megillető kellékszavatossági és jótállási jogról olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos legyen e kettő közötti különbség. A jelenlegi hazai gyakorlatban ugyanis sokszor problémát okoz a "garancia" kifejezés elterjedt alkalmazása, amely alatt a vállalkozások esetenként jótállást, máskor kellékszavatosságot értenek, ezzel könnyen félreérthető, nem kellően világos tájékoztatást adnak.

Sőt, a kormányrendelet azt is megtiltja, hogy a vállalkozások a telefonos ügyfélszolgálatot emelt díjas szolgáltatásként nyújtsák.