Kiszámolták: ennyi most a létminimum összege Magyarországon

A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő - szükségletek kielégítését. Az általunk is kimutatott létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi - kezdi közleményét a Policy Agenda.

Létminimum élelmiszerkosár

A létminimum, követve a Központi Statisztikai Hivatal által korábban alkalmazott módszert, sajátos normatív számítást alkalmaz, amely az élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épül. Ez pedig az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) élelmiszer-normatívája alapján összeállított élelmiszerkosár, amely az egészséges táplálkozás jellemzői mellett figyelembe veszi az életkori sajátosságokat is. Az élelmiszerkosár értéke az abban szereplő tételeknek az adott időszakra jellemző árakon számba vett forintösszege, a létminimum pedig az élelmiszer-normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke.

Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét az élelmiszerkosárban foglalt mennyiségeknek a konkrét időszakra jellemző árakon összegzett értéke adja. A kosár mennyiségeit a 2019. év átlagáraival szorozva, az élelmiszer-kosár pénzben kifejezett, egy aktív korú felnőtt élelmiszer-normatívájaként általunk számított értéke havi 28 167 Ft.

A háztartások különböző korú tagjainak tápanyagszükséglete természetesen nem azonos. A felnőttekéhez képest - az OÉTI számításai szerint - a 14 éven aluliak élelmiszer-normatívája 77,8%, a 60 évnél idősebbeké pedig 88,2%. Ily módon az aktív korú felnőttek 2019. évi 28 167 Ft-os havi élelmiszer-normatívája mellett ez az érték 14 éves korig 21 914 Ft, az időskorúaké 24 843 Ft. Ezen értékek alapján határozhatók meg - a háztartásban élő személyek normatíváit összegezve - a különböző létszám- és korösszetételű háztartások élelmiszer-normatívájának értékei. Így pl. a két aktív korú felnőttből és két (0-14 éves) gyermekből álló háztartás élelmiszer-normatívája 100 162 Ft/hó. 

Létminimum előzetes adat számítása

A létminimum-számításhoz szükség van többek között a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétel (HKÉF) naplóvezetéséből származó adatállományára. A KSH belső döntése alapján az évközi adatok feldolgozásának menetét megváltoztatták, így kénytelenek voltunk többváltozós modell alapján becslést végrehajtani. Ebben figyelembe vettük az inflációs (különösen az élelmiszerek árát érintő) adatokat, a bérelemelkedések, a háztartások kiadásairól ismert adatokat, korábbi évek alapján készített trendeket. Mindezek alapján, figyelembe véve

A háztartástípusonkénti létminimum-értékeket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy fogyasztási egységre számított átlagos érték szorzata adja. A differenciáláshoz a nemzetközi statisztikai gyakorlatot szem előtt tartva fogyasztásiegység-kulcsokon (ún. ekvivalencia-skálán) alapuló számítást használtuk.

E kulcsszámokat alkalmazva az egy aktív korú személyből álló háztartás 1,00. Az egy aktív korú személyből és egy gyermekből álló 1,65, a két aktív korú személyből és két gyermekből álló négy személyes háztartás 2,90 fogyasztási egységnek felel meg (1,00 + 0,65 = 1,65; illetve 1,00 + 0,75 +0,65 + 0,50 = 2,90).

A háztartás első felnőtt személyét egy fogyasztási egységnek tekintjük, míg a háztartás többi személye egynél kisebb egységet képvisel. Ennek magyarázata, hogy a háztartásnak számos olyan kiadása van, ami nem függ a háztartástagok számától, vagy ha van is összefüggés, az nem lineáris. Fogyasztási szükségletének megfelelően az aktív korúnál valamivel kisebb egységet képvisel a gyermek és az idős személy. A létminimum számítás körébe került háztartás nagysága jellemezhető a fogyasztási egységek számával. 

Mindezek alapján a tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 294 055 Ft-nak felelt meg. E háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 73 514 Ft volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2019-ben az 58,5 ezer és 94,8 ezer Ft közötti sávban szóródtak. (lásd 4.sz. tábla)

Az 1-2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek. Ez abból következik, hogy az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, továbbá, hogy a gyermekek fogyasztása - globális összegét tekintve - a felnőttekénél kisebb. 

Létminimum alatt élők

Az előzetes adatok alapján nem tudjuk biztonsággal megbecsülni a létminimum környékén élők fogyasztási kiadásainak összetételét. A 2010-2017 közötti tényadatok alapján az várjuk, hogy jelentős átalakulás nem lesz a belső szerkezetben, egy kicsit az élelmiszerár emelkedés miatt várható ezen termékek kiadási arányának növekedése. 

Ugyancsak a KSH adatbázis kutathatóvá tételét követően tudunk csak a végleges létminimumadattal együtt arra vonatkozó adatot közölni, hogy hány ember él olyan háztartásban, amelyek létminimum alatti összeg a bevételük.

Társadalmi minimum előzetes adatok

2018-ban közöltük első alkalommal a létminimumon túl a társadalmi minimum összegét. Ez azt az értéket fejezi ki, amely szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.

A háztartástípusonkénti létminimum-értékeket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy fogyasztási egységre számított átlagos érték szorzata adja. A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 351 915 Ft-nak felelt meg.