Kész, vége: ha ez így megy tovább, búcsút inthetünk a nagyiféle almás pitének

A hirtelen árváltozások nagy vesztesei a nyugdíjasok, ők jóval árérzékenyebbek, mint a fiatalabb korosztály, jobban ki vannak téve az élelmiszer árak drágulásának, mint mások, az öregségi nyugellátás összege pedig nem úgy emelkedik évről évre, ahogy az átlagkeresetek. Az, hogy a koronavírus járvány okozta válság hatására a fogyasztói árak rettenetes elszálltak - számottevő csökkenés azóta is szinte csak az idényáras élelmiszerekben mutatkozik - az inflációt is feltornászta. 

A nyugdíjas infláció még magasabb: 4,3 százalékos (júniusban a 2,9 százalékos inflációhoz képest a nyugdíjas infláció 3,6 százalékos volt). Ez az eltérés pedig éppen abból adódik, hogy a nyugdíjasok "kosarába" nagyobb arányban kerülnek élelmiszerek, amelyek a legnagyobb drágulások mentek keresztül. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Mégis, mi folyik a boltokban: ha ez így megy tovább, luxus lesz a zöldség, gyümölcs

A júniusi árcsökkenés után a július ismét emelkedést hozott.

Sokszor hallani, hogy ma sokkal kevesebb mindenre elég a nyugdíj, mint 5-10 éve, hiába emelik évről-évre, adják a prémiumot, vagy jövő évtől a 13. havi juttatást lépcsőzetesen. Korábban lapunk kiszámította, hogy tíz évre visszamenően milyen élelmiszerből mekkora mennyiségre lett volna elég az átlagos nyugdíj az adott évben - ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, hogy mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja zsemlében, tojásban, tejben, krumpliban, lisztben, cukorban, sertés- és csirkehúsban, vagy éppen almában:

{{EMBED:infogram_effe1a37-15e1-4c2a-982b-322838c05bc2}}

A 2020-as évben az élelmiszerárakban rekorddrágulást hozott a koronavírus, mely leginkább a tavaszi hónapokban éreztette a hatását, de még júliusban is tovább drágultak egyes termékek. A Pénzcentrum legfrissebb gyűjtése szerint júniusról júliusra a legnagyobb áremelkedést mutató 15 termék közül 3,8-13 százalékban drágultak meg alapvető élelmiszerek. Ebben nagy szerepe van a szezonális hatásnak is, az agrárium termelési gondjainak - aszály, madárinfluenza, sertéspestis, stb. - és nyilvánvalóan még a koronavírus hatásainak is.

Viszont az is tény, hogy a 10 legnagyobb árcsökkenést mutató termék közül (3,8-23,1%) kilenc élelmiszer, a tizedik pedig a gyermek lábbeli, ami így a tanévkezdés közeledtével nem meglepő, most vannak a nagy akciók. Tehát volt, ami ellensúlyozza a további élelmiszerdrágulásokat. 2019 és 2020 között így változott a korábban nyugdíj viszonylatában vizsgált 10 termék ára hónapról hónapra:

A legbeszédesebb a zsemle ára, amely múlt évben átlagosan 25-26 forint volt, 2019 decemberében lett 27 forint, majd a járvány alatt 28-ra ugrott, és júliusra már 29 forint lett! De a tojás ára is jelentősen nőtt, az alma kilója is 71 forinttal nőtt, a bontott csirkéé 28 forinttal. A sertéshús viszont olcsóbb lett: 80 forinttal csökkent. 

Összeségében a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy hónap alatt, 2020. júniushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal nőttek. Ez a növekedés múlt hónapban még 0,4 százalék volt a KSH adatai alapján, ugyanis májusról júniusra az élelmiszerek átlagosan 0,6 százalékkal lettek olcsóbbak, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások pedig 0,3-0,3 százalékkal drágultak. Azonban júniusról 

Ez azt jelenti, hogy az árcsökkenés nem folytatódott: az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 2,2 százalékos mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,4 százalékos növekedését. Ez utóbbiakon belül a friss hazai és déligyümölcsök - a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett - 3,3 százalékkal drágultak, a szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta. 

Mennyit ér a nyugdíj a járvány után zsemlében számolva?

Mivel 2020-ban még nem áll rendelkezésre adat az éves átlagnyugdíjról, ezért a 2019-es évi öregségi nyugellátás átlagos összege a legfrissebb adatunk, amivel számoltunk. A 2019. és 2020. Q2 időszak havi átlagárait leosztottuk a 2019-es évi átlagnyugdíjjal, vagyis 134 947 forinttal, amelyből láthatóvá válik, hogy az adott hónapban mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki ekkora összegből. Nem elhanyagolhatóak a különbségek:

A zsemle-indexben mutatkozik mindig a legszignifikánsabb különbség, mivel a többi termékhez képest a darabára alacsony. Látható, hogy Előző hónaphoz viszonyítva ugyanabból a havi átlagos nyugdíjösszegből 167 darabbal kevesebb zsemlét tudnánk megvenni - míg ha az előző évi árat nézzük 745 darab zsemle mínuszban vagyunk 2019 júliusához képest. 

A tojás-index hasonló képest mutat, mint a zsemle: a vizsgált 3 hónapban, amikor 2020-ban a járvány már megtette hatását az élelmiszerárakra, 2019-ben nagyjából 300 tojással többet vehettünk volna egy havi juttatásból. A tej-indexben is 50 literes! vagyis 50 doboznyi tej különbség adódik éves viszonylatban - és júniusban még 14 dobozzal több tejet vehettünk volna, ha a teljes nyugdíjat arra költjük.

A felvágott árakra is rányomta a bélyegét a járvány, viszont a párizsi árak az áremelkedés óta szerencsére nem emelkedtek számottevően tovább. A burgonya-indexhez július hónapokra már a korai burgonya árakat vizsgáltuk: 2020 júliusára kiugróan több kilónyi krumplit lehet egy átlagos havi nyugdíjból megvásárolni ez alapján: 87 kilónyit. 2019 azonos időszakához képest pedig 56 kilóval többet vehetnénk. 

A legsiralmasabb grafikont az alma-index produkálja - nem újdonság, hogy az almaárak idén iszonyatosan elszálltak, a járvány hónapjaiban pedig az alapvető, legtöbbek által fogyasztott gyümölcs nagy léptékben tovább drágult. A helyzet úgy áll, hogy ugyanabból a nyugdíjösszegből júniushoz képest 28 kilóval kevesebb almát, 2019 júliusához képest pedig - elképesztő - 286 kilóval kevesebb almát vehetnénk.

Hogyan alakulhatnak a gyümölcs, zöldség és húsárak?

Az még mindig nagy kérdés, hogy hány hónapig tart méga koronavírusjárvány áldatlan hatása az árakra, hiszen a júniusi, élelmiszerárakban tapasztalható mérséklődés, úgy tűnik, átmeneti volt. A szezonális hatás nem tudta ellensúlyozni a nem idényáras termékek további drágulását, ahogy az sem, hogy a sertéshús ára - szintén részben a járványnak köszönhetően csökken. 

Miért olcsóbb most a sertéshús? - kérdezhetnénk, hiszen előbb az afrikai sertéspestis, majd a koronavírus tornászta az árakat az egekbe: a tavalyi év közepén egy kiló élősertést 500 forint körüli áron vettek át a vágóhidak, ezt pedig követte a fogyasztói ár is, így idén január-februárban már 8-10 százalékkal többe került a sertéshús a boltokban. A koronavírus járvány begyűrűzése pedig csak még feljebb vitte a húsárakat: azok a tavalyi fogyasztói árnál közel 20 százalékkal lettek magasabbak.

A válasz viszont ismét termelői oldalon van, és mutatja a magyar árak függését a német húsipartól: mivel Kína már nem exportál Németországból, ezért azokon a vágóhidakon többlet keletkezett, így többet tudnak hozzánk is szállítani, ami jótékony hatással van a sertéshúsok árára. Ezen felül a boltok is akciózni kezdték a sertéshúst, hiszen ezzel rengeteg vásárlót meg lehet fogni azután, hogy a húsárak az egekbe emelkedtek egy év alatt.