Értékes bankjegy lapulhat a zsebedben, pedig azt hiszed, semmit sem ér

A bankjegysorozatok cseréje teljesen természetes folyamat, bizonyos időszakonként minden ország sort kerít rá. Ezt elsősorban biztonsági megfontolásból teszik, hiszen a technológia fejlődésével egyre több olyan biztonsági elemet képesek beépíteni a bankjegyekbe, melyek megnehezítik a pénzhamisítók dolgát.

A másik fontos szempont lehet a gazdaságosság: a forgalomban lévő bankjegyek folyamatosan kopnak, állandó cseréjük jelentős költségeket emészt fel. Az újabb bankjegynek ezért sokszor a tartósságát is igyekeznek növelni: ez egyrészt olcsóbbá, másrészt környezetbarátabbá teszi őket.

Az új bankjegyek bevezetésekor azonban könnyen előfordulhat, hogy a régieket nem cseréljük ki/költjük el időben, és a forgalomból való kivonásukat követően szembesülünk vele, hogy már nem fogadják el ezeket a boltban.

Mi a teendő ilyenkor?

Bár a nemzeti jegybankok az adott bankjegy forgalomból való kivonásának dátumát előre megállapítják, ezeket természetesen sosem sikerül 100 százalékosan beváltani sem a megadott időpontig, sem úgy általában. Különösen kirívó példa Németország, ahol becslések szerint még az idei évben is 6 500 millió eurónyi be nem váltott német márkán ül a lakosság, pedig azt már 15 éve bevonták.

Magyarországon a bevonást követően már csak a posta, a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank cseréli ki régi bankjegyeinket. A hitelintézetek és a posta a bevonás napjától 3 évig teszik ezt meg, az MNB azonban 20 évig. Ez azt jelenti, hogy még az ezredfordulón kivont régi forint bankjegyeket is be tudjuk váltani a központi bank lakossági pénztáránál.

Ugyanakkor az MNB nem foglalkozik a külföldi bankjegyek váltásával, valamint adásvételével sem. Tehát ha itthon azzal szembesülünk, hogy külföldi valutánkat időközben kivonták a forgalomból, akkor más módot kell találnunk a probléma elintézéséhez.

Mit tehetünk a külföldi bankjegyekkel?

Talán sok magyart érint, hogy a brit jegybank elkezdte lecserélni a font bankjegyeit modernebb, polimer alapú fizetőeszközökre. Az új 5 fontost vezették be először, ezzel 2017. május 5-ig lehetett fizetni a boltokban. A 10 fontost szeptemberben vezették be, ezekkel 2018. március 1-ig lehet fizetni a hétköznapokban.

A régi bankjegyek beváltása hasonlóan zajlik Angliában is: ezt elsősorban a jegybanknál, valamint a postán és a bankoknál tehetjük meg. Különbség viszont, hogy a brit jegybank nem jelölt ki végső időpontot, tehát elviekben bármeddig kicserélik régi bankjegyeinket.

Vegyesebb a kép az eurozónában, legalábbis ami az időpontokat illeti. Az euróra átállt országok között is van olyan, amely nem jelölt ki végső határidőt, tehát szintén bármeddig beváltják egykori nemzeti valutájukat. Például ilyen Németország, Ausztria, Belgium.

Más országok az MNB-hez hasonlóan csak egy bizonyos ideig voltak erre hajlandóak, ezek közé tartoznak például Franciaország, Finnország, és Ciprus is már csak 2017. december 31-ig cseréli ki a korábbi fizetőeszközt. Abból a szempontból azonban nincsen eltérés, hogyha máshol nem is, de legkésőbb a(z esetleges) végső időpontokig a helyi központi bankoknál beválthatjuk a pénzünket.

Mi van akkor, ha nem járok külföldre?

Mit tehetünk akkor, ha nem járunk külföldre, ám mégis van forgalomból kivont valutánk? Mint fentebb írtuk a Magyar Nemzeti Bank ezt nem váltja be, így ilyenkor nehezebb a dolgunk. Logikus gondolat, hogy a pénzváltókhoz forduljunk, ám ezek nem mindig foglalkoznak bevont valuták beváltásával.

Az általunk megkérdezett budapesti valutaváltók közül több is volt, amelyik nem foglalkozott már bevont valutákkal, de végül kettőt is sikerült találni, amelyek igen. Mind a kettő a Kálvin tér közelében található, az egyik a Lónyai utcában, a másik pedig Rádayban. Ezeknél a váltóknál nem csupán a közelmúltban bevont angol fontot válthatunk be, de még oly régebben bevont valutákat is, mint például belga frankot és német márkát.

Tehát nem kell kétségbe esni, ha csak most döbbentünk rá, hogy 5 fontos bankjegyeinket idő közben kivonták a forgalomból, ezek beváltásáért nem kell Angliáig menni.