Ennek ne dőlj be, ha kártyával fizetsz: 1500 forintot bukhatsz 100 eurónként

A Gfk tavaszi kutatása szerint idén a magyarok 22 százaléka tervezett külföldi nyaralást. Azok között, akik külföldön pihennek, Horvátország a favorit, a külföldre indulók 24 százaléka választja dél-nyugati szomszédunkat. Kedvelt úti célnak számít még Görögország, ahova a külföldön nyaralók 13 százaléka indul, továbbá Románia (Erdély) (12%), Olaszország (10%), Spanyolország (7%), Németország és Ausztria (5-5%) is közkedvelt nyaralóhelynek számít.

Ezen országokban, bár változó mértékben, de meglehetősen elterjedt a kártyás fizetés, amelynek számos kényelmi és biztonsági előnye van a készpénzes vásárlással szemben. A kényelmi szempont egyértelmű, hisz általában gyorsabb kártyával fizetni, ráadásul nem kell a visszajáróval sem bíbelődni, a biztonsági előny pedig abban merül ki, hogy viszonylag nehéz elveszíteni a pénzünket. Amennyiben ugyanis elhagyjuk a kártyánkat vagy esetleg ellopják azt, akkor gyorsan le lehet tiltani, így pedig a plasztik használhatatlanná válik. Ezzel szemben, ha készpénzt vesztünk el, akkor legfeljebb abban az esetben látunk belőle viszont valamennyit, ha megfelelő utasbiztosításunk volt.

Nézzük azonban, hogy mennyibe kerül ez a kényelem és biztonság, azaz mennyit bukunk a pénzváltáson, ha forintalapú kártyát használunk külföldön. Először is adunk egy széleskörben használható spórolási tippet. 

Arra ugyanis az összes, a Pénzcentrum kérdéseire reagáló bank felhívta a figyelmet, hogy ilyen esetekben az árfolyamot a helyi kereskedő bankja határozza meg. Erről ugye legtöbbször fogalmunk sincs, de nagy valószínűséggel nem járunk jól.

- közölte a Pénzcentrum megkeresésére a CIB Bank. A K&H bank is a körültekintés és az elővigyázatosság fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt írták kérdéseinkre, hogyha külföldön felajánlja az ATM vagy a fizetési terminál, esetleg az internetes vásárlásnál a kártyaelfogadást biztosító cég a forintban történő terhelést, akkor érdemes megnézni az alkalmazott árfolyamot. 328 forintos euróárfolyamnál ugyanis akár 350 forintos váltási árfolyamot is alkalmazhatnak a kártyaelfogadást nyújtó cégek. Ez 22 forintos árfolyamrést jelent, melyet a magyar bankok még ilyen nagy árfolyamkilengés idején is 7 forint körül tudnak tartani. 

A bankok közül kezdjük rögtön az OTP-vel. Bár a sajtóosztályuk sajnálattal ugyan, de "nem tudta segíteni a munkánkat", mi nyomozásba kezdtünk. Ehhez felépítettünk egy álcát. Számlanyitáson gondolkodó ügyfélnek kiadva magunkat hívtuk fel a bank ügyfélszolgálatát. Fedősztorink úgy néz ki, hogy jól vizsgázott, mert választ kaptunk kérdéseinkre.

A legnagyobb magyar bank ügyfélszolgálatától azt az információt kaptuk, hogy bármilyen devizában is fizetünk külföldön, a forintunkat először euróra, majd helyi pénznemre váltják át a saját árfolyamukon. Ez Horvátországban például azt jelenti, hogy előbb eladnak nekünk eurót, majd azt megveszik tőlünk és eladnak érte kunát.

Péntek délután fél ötkor 326,97 forintért adtak 1 eurót, 44,18 forintért pedig 1 kunát. Az euró vételi árfolyama 320,49 forint volt, erre az euró-kuna váltás miatt van szükségünk. Ezen árfolyamok alapján egy kunáért 45,07 forintot kellett fizetnünk, ami a 43,75 forintos középárfolyamhoz képest 3 százalékkal drágább. Ez azt jelenti, hogy ennyivel drágább kártyával fizetni, mint készpénzzel. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogyha nincs kunában jövedelmünk, akkor készpénzt ugyanúgy váltanunk kell forintról, tehát a pénzváltás költségét beleszámolva nem biztos, hogy jobban jártunk.

A külföldi kártyahasználattal kapcsolatos kérdéseinkre érdemben a Budapest Bank, a CIB Bank, az ERSTE, a K&H és az UniCredit válaszoltak. Általánosságban elmondhatjuk, hogy akkor a legegyszerűbb a helyzet, ha az eurózóna valamely tagországába (a fenti, kedvelt célpontok közül ilyen Görögország, Olaszország, Spanyolország, Németország és Ausztria is) vagy Egyesült Államokba utazunk.

Ekkor ugyanis jellemzően, de nem minden esetben, abban a pénznemben fogják továbbítani a pénzünket a saját bankunknak, mint amiben fizettünk és a bankunk fogja azt átváltani forintra. Az átváltási árfolyamok könnyen megtalálhatók a bankok honlapján, ahol a deviza eladási árfolyamot kell keresni. Amennyiben viszont olyan országba utazunk, ahol nem euró vagy dollár a fizetőeszköz, akkor jellemzően a pénzünket először euróra vagy dollárra váltják át a kártyatársaság (tehát a VISA és a Mastercard) árfolyamán, és ezt küldik el a bankunknak, amely eladási árfolyamon konvertálja azt át nekünk forintra. 

-tájékoztatta a CIB Bank a Pénzcentrumot arról, hogy miért van szükség a kártyatársaságok bevonására a váltás tekintetében. 

Mielőtt bankonként mutatnánk meg, hogy hol, milyen rendszert alkalmaznak, fontos elmondani, hogy 

Ezért, ha forintban néhány százalékkal végülis többe került egy adott költség, mint amire számítottunk, nem érdemes rögtön a bankunkat okolni. Elképzelhető ugyanis, hogy csak a forint gyengült azóta, hogy külföldön használtuk a kártyánkat. Most pedig nézzük a részletes szabályokat bankonként.

Budapest Bank

Mastercard-kártyák esetén az eredeti devizát a kártyatársaság elszámoló devizára konvertálja át, amely lehet dollár vagy euró. A Mastercard felől már csak ebben a két devizanemben jön pénz a bankhoz, melyet a bank a bankkártya eladási árfolyamán vált át forintra. Visa-kártyák esetén az eredeti tranzakciót a saját árfolyamán konvertálja forintra a kártyatársaság és ezt küldi meg a banknak, amely tehát ezzel az összeggel terheli meg a kártyabirtokos számláját. A Visa árfolyamait ide kattintva tudod megnézni, a Mastercardét pedig itt találod. Ez a két link a többi bank esetében is jól jöhet

CIB Bank

Abban az esetben, ha forint alapú VISA kártyával fizetünk, és a tranzakció devizaneme euró, akkor csak a banki oldalon történik konverzió, viszont ha más devizanemben történik a tranzakció, akkor az összeget először a kártyatársaság váltja át dollárra vagy euróra, attól függően, hogy mi az elszámoló devizanem.

ERSTE

Visa kártyák esetén, ha nem forintban történik a bankkártyahasználat, a tranzakció eredeti összegét és devizanemét a kártyatársaság az általa alkalmazott napi árfolyamon váltja forintra. Amennyiben a tranzakció devizaneme nem euró, akkor az összeget először euróra váltja, majd csak azt követően forintra. Amennyiben a tranzakció devizaneme euró, úgy a tranzakció eredeti összegét váltja forintra. Ez az összeg kerül terhelésre az ügyfél számláján.

Mastercard-kártya esetén a tranzakció eredeti összegét a kártyatársaság a saját napi árfolyamán átváltja euróra. A bank ezt az összeget kapja meg, majd pedig számlakonverziós deviza-eladási árfolyamon váltja át azt forintra és terheli a bankszámlára.

K&H

A Mastercard a nem euróban végzett tranzakciókat előbb euróra váltja saját keresztárfolyamon, majd pedig a bank váltja át forintra az így megkapott összeget. A Visa az euróban és a dollárban végzett tranzakciókat is közvetlenül adja tovább a banknak, amit a bank vált át forintra, és a kártyatársaság csak az egyebeket váltja át dollárra saját keresztárfolyamán. Természetesen a K&H bank is deviza eladási árfolyamon váltja át a neki dollárban és euróban érkező összegeket forintra.

UniCredit

Ha a kártyabirtokos forintfolyószámlához tartozó kártyával vásárol külföldön külföldi devizában, akkor az összeget a kártyatársaság átszámítja arra a devizanemre, amit az elszámoláshoz használ (kivéve persze, ha a vásárlás már eleve az elszámoláshoz használt devizanemben történik). A bank az elszámolás devizanemében (dollár vagy euró) hozzá érkező összeget váltja át devizaárfolyamon forintra.

A forintfolyószámlákhoz tartozó Mastercard betéti és terhelési kártyák esetén az elszámolás devizaneme az euró, amerikai dollárban kezdeményezett tranzakciók esetén pedig a dollár. Mastercard-hitelkártyák esetén az elszámolási devizanem minden esetben az euró. Visa-kártyák esetében, amelyek mögött forintszámlák vannak, külföldön végrehajtott tranzakciók elszámolási devizaneme minden esetben az amerikai dollár.