Tömegek fordítanak hátat a hazai boltoknak: itt sokkal olcsóbb bevásárolni, a gazdaság is megérzi

„Az elmúlt évtizedekben elsősorban azt szokhattuk meg, hogy a külföldiek járnak hazánkba szolgáltatásokat igénybe venni vagy éppen olcsó üzemanyagot tankolni. Ez a tendencia azonban megtört és meg is fordult azzal, hogy hosszú ideig Magyarországon volt Európa legmagasabb inflációja” – közölte a Pénzcentrum megkeresésére Virovácz Péter az ING makrogazdasági elemzője. Szerinte az árak elszállásának hatására a lakosság vásárlóereje bezuhant, és aki tehette, olcsóbb beszerzési források után nézett.

Mert sajnos az a helyzet, hogy sok termék esetében megérte vagy még most is megéri a határon kívülre menni bevásárolni

– mondta az elemző. 

Az elemző által elmondottakat pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is igazolják. Eszerint a magyarok az idei II. negyedévben összesen 5,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 14 százalékkal többször, mint az egy évvel korábbi időszakban. Az egynapos utazások száma 15 százalékkal, a többnaposoké 13 százalékkal bővült. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogattak, az utak mintegy kétharmadának ez a három ország volt a célpontja. A magyarok átlagosan 2,8 napot töltöttek utazásaik során külföldön, vagyis 0,1 nappal többet, mint egy évvel korábban. 

A külföldre utazó magyarok az egy évvel korábbinál folyó áron 38 százalékkal többet, 338 milliárd forintot költöttek utazásaik során. Ebből többek között 173 milliárdot költöttek szórakozásra és szabadidős tevékenységekre, 42 milliárdot rokonaik, barátaik meglátogatására.

További 51 milliárd forintból különböző termékeket és szolgáltatásokat vásároltak. Ez utóbbi adat pedig azért érdekes, mert 2022 ugyanezen időszakában ez az adat még csak 31 milliárd forintot jelentett.

Egy utazó napi átlagos költése 22 ezer forintot tett ki, ez 15 százalékkal volt magasabb a 2022. II. negyedévinél. A megnövekedett utazásszám mellett a tartózkodási idő is ötödével (15,0 millió napra) nőtt, mindez az általános árszínvonal-emelkedéssel együtt eredményezte az elköltött összeg jelentős növekedését a KSH állítása szerint.

Ugyanakkor a „pénzszórásnak” Virovácz Péter szerint van egy másik narratívája is, mégpedig hogy tavaly ősszel, amikor a forint drasztikus gyengülésbe kezdett, a lakosság egy jelentős része eurót vásárolt, tartva egy valutaválságtól. 

Szerencsére a helyzet azóta konszolidálódott részben a jegybanki beavatkozás, részben pedig a külső környezet javulása következtében. Ez egyben viszont azt is jelenti, hogy a lakosság beragadhatott egy lényegesen magasabb 400-430 forint körül vásárolt euróárfolyamon, amit visszaváltani a mostani 380 körüli szinteken óriási veszteséget jelentene. Így tehát sokkal jobban megéri fogni azt az eurót és elmenni külföldre vásárolni belőle – mondta Virovácz Péter. A KSH által közölt adatokból arra lehet következtetni, hogy ezt rengetegen meg is tették

a második negyedévben, a legnagyobb összeget Ausztriában költötték el az utazók (61 milliárd forintot), de számottevők volt a Németországban és Görögországban elköltött összegek is (41 milliárd és 25 milliárd forint). 

Miközben a hazai fogyasztás az idei első félévben jelentős mértékben csökkent 2022 azonos időszakához képest. A legnagyobb visszaesést a nyugati országhatár mentén fekvő vármegyék szenvedték el: Győr-Moson-Sopron vármegye fogyasztása 17,7, Vas vármegyéé 11,1, Zala vármegyéé 11,7, Somogy vármegyéé pedig 13,6 százalékpontot zuhant. Ezzel szemben a legalacsonyabb visszaesés Budapesten volt tapasztalható, itt mindössze 7,7 százalékpontot esett a fogyasztás mértéke.   

Bár első látásra – a győr-moson-soproni adatokat leszámítva – a visszaesés nem tűnik annyira drasztikusnak, ám ha ez tartósan így maradna, annak nagyon súlyos következménye lenne a magyar gazdaságban. Egyrészt a fogyasztás egy része nem a hazai kereskedőkhöz és szolgáltatókhoz kerülne, hanem importként realizálódna, ami nem csupán a GDP mutatókat gyengítené, de magát a gazdasági potenciált is. Hiszen a hazai vállalatok jövedelemtől esnének el, ami csökkentené a profitjukat, a beruházási vagy béremelési lehetőségeiket.

Továbbá a költségvetés számára sem mindegy, hogy hol költi el a lakosság a pénzét, ezt az áfa-adatokban is láthatjuk

- szögezte le Virovácz Péter. Eszerint idén szeptemberben a magyarok alig 1,9 százalékkal több általános forgalmi adót fizettek be az államkasszába, mint egy évvel korábban, miközben átlagosan ugye a már említett 12,2 százalékos mértékben nőttek átlagosan a fogyasztói árak. Az év első kilenc hónapjában összesen 20 milliárd forinttal több áfabevétel érkezett be a költségvetésbe, mint tavaly január-szeptemberben, 5044 után 5064 milliárd forint. Ebből a Portfolio korábbi cikke szerint több dologra is lehet következtetni:

• Olyan mértékű volt az infláció az elmúlt hónapokban, hogy az a keresetek növekedését megette, a lakossági költések jelentősen visszaestek;
• A fogyasztás visszaesésében pedig komoly szerepe lehet annak, hogy a határ mentén élők szívesebben járnak át külföldre vásárolni;
• A mostanihoz hasonló recessziós környezetben bizonyos szolgáltatások terén megnő a jövedelemeltitkolások aránya és valószínűsége, vagyis a hosszú évek óta zajló sikeres gazdaságfehérítés nemhogy elakadhatott, hanem az ellenkező irányba fordulhatott.

Ezen felül – s ezt már Virovácz Péter mondta – habár a fogyasztás összességében csak 3-4 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelmi forgalom a mélyponton 10 százalék feletti csökkenést mutatott, a kettő közötti különbség egy része pedig lehet a bevásárlóturizmus erősödésének hatása is.